A tények makacs dolgok: Orbán Viktor hatalomra kerülésével a legtöbbet a legszegényebbek bukták, a társadalom legfelső rétegei pedig csak tovább híznak. A különbségek pedig egyre nagyobbak.
Kommunista, Rákosi tanítvány - ilyen jelzőkkel látta el a kormánypárt propagandagépezete Botka Lászlót, amikor előállt a "Fizessenek a gazdagok!" szlogennel. Pedig lássuk be: van abban némi paraszti logika, hogy azok viseljenek több terhet, akik képesek azt kifizetni életszínvonal-esés nélkül, míg a legszegényebbeket a lehetőségekhez képest - a társadalmi szolidaritás jegyében - inkább tehermentesíteni kellene. De érthető az azonnali elutasítás a Fidesz-rezsim részéről: a kormány 2010 óta épp az ellenkezőjén dolgozik, vagyis a szegényektől vesz el, miközben a leggazdagabbakat támogatja a legjobban.
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb - az Eurostat adataira alapozott - jelentése egyértelmű: miközben 2006 és 2010 között csökkent a társadalom szétszakítottsága – a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti olló 7,5-ről 4,3-ra olvadt –, addig 2010 óta megint nőtt a rés, a felső tíz százalék immár 5,4-szer keres többet a legalsó tíz százaléknál.
– A legszegényebb tíz százalék Orbán hatalomra kerülésekor még a jövedelmek 4,2 százalékával rendelkezett, most csak a 3,3 százalékával.
– A 2. és 5. tized - nagyjából 4 millió ember – 2010-re 4 százalékos emelkedéssel a jövedelmek 29,2 százalékát tudhatták a magukénak. Bevételeik 7 év alatt 9 százalékot emelkedtek, ami reálértéken számolva 2 százalék körüli csökkenést jelent.
– A 6., 7. és 8. tized stagnál, épp úgy 32,3 százalékos a részesedésük, mint 2010-ben volt.
– A felső húsz százalék jövedelmére volt a legnagyobb hatással a válság: 2009-ben 11,5 százalékkal csökkentek a bevételeik, ám ezt mára bőséggel visszapótolta a kormány, 2010 óta 30 százalék körüli növekedést könyvelhettek el.
A számok jól mutatják: nettó hazugság a nemzeti középosztály megerősítéséről szóló fideszes propaganda. A társadalom 80 százaléka már annak is örülhet, ha nem romlik az életszínvonala, nem csökkennek a felzárkózásának esélyei. Akik igazán jól jártak, azok a legvagyonosabbak. A 2014-es választási győzelmet hozó rezsicsökkentés ennek a legjobb példája, hisz azoknak - a gazdagoknak - adták a legtöbb kedvezményt, akik a legkevésbé vannak rászorulva az állam segítségére. De igaz ez az összes, differenciálatlanul osztogatott támogatásra is: a legdrágább magániskolákba járatott gyerekek ugyan úgy részesülnek az ingyenes tankönyvekben, mint a legrászorultabbak. Mondhatjuk azt, hogy gyermek és gyermek között nincs különbség - ami igaz -, ám vagyoni helyzetek között igenis van. Aki pedig azokat támogatja, akik erre nem szorulnak rá, az a legszegényebbektől veszi a segítség lehetőségét is.
Tudatosan.
