- Orbán az uniós jogi mechanizmus nehézkességét lovagolja meg, mert tudja, hogy ily módon időzavarba tudja hozni a Közép-Európai Egyetemet.
- A csehek sem szeretnének a perifériára kerülni, pedig jön a kétsebességes Európa
- Lehet, hogy ősztől Csehország is csatlakozik a közép-európai populizmushoz.
- A világ könnyen búcsút inthet a demokráciának, ha nem elég éber a populistákkal szemben.
Lehet, hogy a magyar válasz folytán perre kényszerül az EU a vitatott felsőoktatási törvény miatt, amely a külföldről finanszírozott egyetemeket veszik célba. Lázár János arra hivatkozva utasította vissza a Bizottság kívánságainak teljesítését, hogy a kifogások között nem volt egyetlen sem, amely érdemben alátámasztotta volna a jogszabály megváltoztatásának szükségességét. A jelentés felidézi ugyanakkor, hogy az Európai Parlament a múlt héten határozatban mondta ki: Magyarországon komoly kockázatok leselkednek a jogállamra. A képviselők nagy többsége egyúttal eljárást kezdeményezett az Orbán-kormány ellen. A miniszterelnök rendszeresen azzal vádolja Soros Györgyöt, hogy az a multikulturalizmust, az emberi jogokat és az átláthatóságot hirdető civil csoportok támogatásával az ő hatalmát próbálja meg megrendíteni. A mostani jogi huzavona a magyar demokráciáról zajló vita része.
New York Times/WSJ/Washington Post/AP
A hírügynökség Lázár Jánosra hivatkozva jelentette, hogy a kormány nem lát okot a felsőoktatási törvény megváltoztatására, miközben a jogszabály miatt távozásra kényszerülhet a CEU. A tudósítás kiemeli a Miniszterelnökséget vezető politikus nyilatkozatából, hogy szerinte hisztéria folyik az egyetem körül. Továbbá, hogy Soros György sikeresen vetette be magát az ügyben az Európai Parlamentnél, illetve a Bizottságnál. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a CEU körüli vita beleilleszkedik a kampányba, amely azzal vádolja az üzletembert, hogy az bele akar avatkozni a magyar politikába. Ezzel párhuzamosan civil csoportok, amelyek közül több támogatást kap Soros alapítványaitól, nos, ők úgy értékelik az NGO-k ügyében kidolgozott törvénytervezetet, hogy az megpróbálja megfélemlíteni őket.
Magyarország elutasította Brüsszel kívánságát, mert úgy ítéli meg, hogy a Lex CEU nem ütközik az uniós jogba. Orbán Viktor hajthatatlannak tűnik a Közép-Európai Egyetem kapcsán, noha az unió eljárást indított a magyar kormány ellen, mert úgy véli, hogy a felsőoktatási reform a tanintézet bezárását célozza. A válasszal a miniszterelnök ismét csak hosszadalmas meccset kezd a Bizottsággal. Lehetséges, hogy most több évig elhúzódó jogvita indul. Csakhogy a CEU a már a jövő évtől nem vehet fel új hallgatókat, ha jelenlegi formájában marad érvényben a jogszabály, a benne lévő értelmetlen feltételekkel együtt, amiket az egyetem egyszerűen képtelen teljesíteni. Orbán az állam ellenségének tette meg Soros Györgyöt. De antiszemita előítéletekre is rájátszik az az érv, miszerint a milliárdos egy átfogó háttérhatalmat igazgat a világban.
Románia után Csehország is aggódik a többsebességes Európa lehetősége miatt. A cseh külügyminisztere azzal érvelt a Reuters prágai befektetési konferenciáján, hogy a tagállamoknak azonos célokat kell követniük, mert különben meggyengül a szervezet. Zaoralek szerint a kérdés nem az, hogy egyes tagok akarják-e az integrációt, hanem hogy az EU képes-e a szerkezeti változásokra. Hozzátette, hogy ha egyes államok a megosztottság miatt a margóra szorulnak, akkor „függelékként” legfeljebb az egységes piac előnyeit élvezhetik. A Reuters magyarázatként hozzáteszi, hogy ezzel együtt közeledik a többsebességes unió, mert a németek és a franciák akarják. Az EU vezetőivel együtt ugyanis igyekeznek meggátolni a további visszalépéseket a Brexit, a gazdasági válság, a bevándorlási hullám, illetve a magyar és a lengyel demokrácia meggyengülését ért bírálatok után. A csehek ugyanakkor sokkal kevésbé mennek szembe Brüsszellel, mint Budapest és Varsó.
A hetilap úgy mutatja be a frissiben lemondott cseh pénzügyminisztert, mint aki valószínűleg az ország kormányfője lesz az októberi választások után. Babis pártja feltartóztathatatlannak tűnik, leginkább azért, mert nehéz kampányolni ellene, miután a milliomos politikusnak jelentős sajtóérdekeltségei vannak. Az őszi erőpróba, illetve a januári elnökválasztás kulcsfontosságú lesz az ügyben, merre tartanak a csehek. Merthogy az országnak jelenleg nemigen akaródzik állást foglalnia a vitában a magyarok és a lengyelek által ellenzett liberális, plurális értékekről. Babis nem tartja sokra a párbeszédet, a fékeket és ellensúlyokat. Sokan vádolják azzal, hogy politikai célokra veti be cégeit és a lapjait. Nagy károkat okozott magának az egyik adótrükkjével, de a jelenlegi miniszterelnök annyira ügyetlenül politizál, hogy arról többet beszélnek az emberek, mint Babis üzleti dolgairól.
A lap szerint Magyarországtól az Egyesült Államokig jó pár helyen vannak hatalmon a populisták, sok a közös vonásuk, ám a rendszer országonként más és más. A vélemény annak kapcsán látott napvilágot, hogy az egyik igen neves német tévés újságíró átfogónak szánt dokumentumfilmet készített a populizmusról. A közszolgálati ZDF reggeli magazinjának műsorvezetője azt igyekezett feltárni, hogy mi történik az emberekkel és a társadalommal, ha ilyen erők veszik át az irányítást. Magyarországot úgy mutatja be, mint ahol jobboldali-populista Orbán Viktor alatt átalakítják az országot, megváltoztatják az alaptörvényt, átírják a tankönyveket, nemzeti rendszert honosítanak meg – és mindezt az EU pénzéből. A film végkövetkeztetése az, hogy az érintett pártok félelmet gerjesztenek, megmérgezik a közös életet, és ha világ nem figyel kellőképpen, akkor elveszik tőle a demokráciát. Ám a kritika szerint az összeállításnak ott a gyenge pontja, hogy Trump Amerikáját nemigen lehet egy lapon említeni pl. a kelet-európai nemzeti konzervativizmussal. Szóval a téma érdemi feldolgozásához minden érintett államban külön-külön kellene filmet forgatni.
