Az FT szerint Trump kiszámíthatatlansága a nyugat hanyatlását jelképezi. Soros György 764 millió dollárt tett meg a tőzsdén az elnök közeli csúfos bukására. Szíjjártó: Ugocsa non coronat! A világsajtó még mindig vastagon foglalkozik az újabb kormányellenes tüntetéssel. A kormány 7 éve hazavágta a budapesti tőzsdét, de a Waberer's most állítólag nagy részvénykibocsátást tervez.
A kommentár szerint Trump destabilizálja a világot, mert miközben szövetségesei azt sem tudják, hová legyenek Amerika miatt, addig az Egyesült Államok ellenségei, főként Oroszország és Kína érvényesíteni tudja az érdekeit. Az elnök büszke arra, hogy nála sosem lehet tudni, mit is akar, csak épp ennek hatalmas ára van a világpolitikában, mert a diplomáciában veszélyes a bizonytalanság. Főleg ha arról kellene meggyőzni a partnerországokat, hogy az USA következetesen viszonyul a fontos nemzetközi ügyekhez. Hiszen ezek az államok arra építették globális stratégiájukat, hogy stabil és rendíthetetlen az USA-politika. Vagyis amikor Trump megkérdőjelezi az ország elkötelezettségét pl. a Nato ügyében, akkor megingatja azt a hitet, hogy Amerikára lehet számítani. A következmény az általános instabilitás. Ennek három szintje van. Az első, hogy a politikában a Fehér Ház gazdája már bemutatott jó pár szédítő cikcakkot. A második, hogy igencsak aggályosak az indulatai, mert mi van, ha történetesen meggondolja magát? Végül pedig a botrányok miatt nem lehet tudni, hogy Trump egy év múlva is hivatalban lesz-e? Vagyis az elnökség a Nyugat hanyatlásának jelképévé válik.
Die Welt
Az újság a jelekből arra következtet, hogy Trump közeli bukására számít Soros György, ennek megfelelően arra teszi a pénzét, hogy esnek az jegyzések az amerikai tőzsdén. Mivel a múltban már nem egy esetben alaposan befolyásolta nem csak a pénzvilágot, hanem a világpolitikát is, ezért különös figyelem övezi, hogy a Wall Street legendájaként mit is forgat a fejében. A pozíciók arra utalnak, hogy a milliárdos befektető erősen shortolni készül, vagyis az elnök ellen fogad. Összesen 764 millió dollárt tett fel arra, hogy a piaci barométer rövidesen bezuhan. Sokan gondolják ezt ugyanígy a fogadóirodák ügyfelei közül is, mármint hogy az elnök az év végére kénytelen lesz kiköltözni a Fehér Házból. Soros sosem csinált titkot abból, hogy nem sokra tartja Trumpot, de ő azóta vörös posztó a konzervatívok szemében, amióta nyilvánosan kiállt az iraki háború kapcsán az ifjabb Bush ellen. Politikai szerepvállalása miatt Európában sem népszerű a jobboldalon. Magyarországon tengelyt akasztott az autokrata Orbán Viktorral. A kormány úgy látja, hogy a CEU politikai agitációt végez. Trump azonban bölcsen teszi, ha odafigyel arra, hogy mit csinál Soros az üzleti életben.
A magyar külügyminiszter azt bizonygatta a hírügynökségnek adott nyilatkozatban, hogy a kormány nem lép vissza egyik olyan ügyben sem, amelyet az Európai Parlament a múlt héten határozatban kifogásolt. Vagyis kitart álláspontja mellett a menedékkérők, a külföldről finanszírozott egyetemek és a civil szervezetek kapcsán is, hiába állapította meg a strasbourgi képviselők többsége, hogy Magyarországon nagy mértékben romlik a jogállam és az alapvető jogok helyzete. A kezdeményezett eljárás elvben elvezethet akár a magyar szavazati jog megvonásáig is. Szíjjártó szerint azonban semmi ok a meghátrálásra, mert mindhárom kifogásolt terület a nemzeti joghatóság alá tartozik, az európai testületeknek pedig nem kellene beleavatkozniuk a belügyekbe. Megerősítette, hogy a szavazás után felhívta lengyel kollégáját, aki világossá tette, hogy megvétóznák, ha a 7-es paragrafus alapján az EU bármiféle szankciót akarna. Szíjjártó jelezte, hogy hasonló esetben a magyar fél is ugyanígy járna el a lengyelek védelmében.
A Szíjjártó-interjú kapcsán a hírszolgálati iroda emlékeztet arra, hogy az unió már egy ideje nyomás alatt tartja Magyarországot a három jogszabály, illetve –tervezet érvénytelenítésére. Merthogy azok alapján őrizetben tartják a menedékkérőket, és komoly aggályok merülnek fel, hogy ez az eljárás mennyire van összhangban az uniós joggal. Azon kívül a felsőoktatás reformja miatt arra kényszerülhet a CEU, amely több területen is a világ egyik legjobb egyeteme, hogy lehúzza a rolót. Továbbá emberi jogi szervezetek szerint a civilek ellen készülő törvény megbélyegezné a külföldről támogatott csoportokat. A Közép-Európai Egyetem miatt nagy tüntetések voltak. Timmermans, a Bizottság alelnöke pedig a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel lépéseket tesz, ha a magyar kormány heteken belül nem ad kedvező választ a kifogásolt kérdésekben.
FAZ/Süddeutsche Zeitung/Die Zeit
Mindhárom honlap videófelvételen számol be a vasárnapi, többezres tüntetésről, amelyen a részvevők Orbán Viktor ellen demonstráltak. Az alkalmat ezúttal is az szolgáltatta, hogy a felsőoktatási törvény sokak szerint korlátozza a tanszabadságot. Az ügy miatt április eleje óta rendszeresen vannak megmozdulások, a Bizottság pedig eljárást készít elő, mert úgy látja, hogy a hatalom be akarja záratni a CEU-t. Az Európai Parlament arra következtetésre jutott, hogy Magyarországon lényegesen rosszabbodott a jogállamiság és a demokrácia helyzete.
Vasárnap este Budapesten 10 ezren tiltakoztak megint csak a magyar miniszterelnök ellen. A megmozdulás fő kiváltó oka a tanszabadság elnyomása és a hatalmat bíráló civil csoportok elleni diszkrimináció volt. A kormányfő olyan törvényt hozatott, amely bezárásra kényszerítheti a tekintélyes Közép-Európai Egyetemet. A jogszabály jóváhagyása óta eltelt mintegy másfél hónapban egyre-másra tüntetnek Orbán politikája ellen. Azon felül az Európai Parlament jogállami eljárást indított a múlt szerdán az ország ellen.
Több ezren vonultak az utcára vasárnap este az Európai Unió mellett, egyben pedig elítélték Orbán Viktor politikáját, amelyet bírál az EU, mivel az nem tartja tiszteletben a szabadságjogokat. A megmozdulást három téma: a szabad sajtó, a civil szervezetek, valamint a CEU védelmében szervezték. Az egyetem alapítója, Soros György mumus lett a tekintélyelvű magyar miniszterelnök számára az üzletember által támogatott liberális értékek miatt. Előzőleg Felcsúton volt tüntetés, hogy felhívják a figyelmet a hatalmas korrupcióra. A cikk emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament szankciós eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, miután az új felsőoktatási törvény a jelek szerint a Közép-Európai Egyetemet veszi célba. Brüsszel attól tart, hogy a jogszabály az Orbán-kormány autokrata átalakulását tanúsítja.
Újraéled a magyar tőzsde, a lap szerint ennek jele, hogy meg akar jelenni ott a Waberer’s, Európa egyik legnagyobb szállítmányozó és logisztikai cége. Megbízható forrásokból úgy tudni, hogy tulajdonosa, a Mid-Europe Partners már megbízta a többi közt a Citibankot és az Erstét, hogy júliusra készítsék elő az elsődleges részvények kibocsátását. A feltőkésítés után a fuvarozó vállalkozás piaci értéke több mint 500 millió euró volna, jó 10 éve nem akadt példa ekkora nyilvános jegyzésre. Egyben azt is jelzi majd, hogy sikerül-e a kormánynak lábra állítania a pénzpiacot a hazai befektetők segítségével, miután az MNB megszerezte a budapesti tőzsde tulajdonjogát. A részvények piacra dobásáról a bejelentés néhány héten belül várható. A Waberer’s-nek több mint 3500 kamionja fut az utakon. Tavaly azt jelentette, hogy nettó adóssága 211 millió euró, adózás előtti jövedelme 76 millió euró. A magyar tőzsdén 6 éve esett vissza a forgalom, miután az Orbán-kabinet hozzálátott az ágazati különadók bevezetéséhez és elszedte a magán nyugdíjalapok vagyonát. Azóta jelentős cég nem bukkant fel, de a BUX-index az elmúlt évben 35 %-ot emelkedett.
