Itt a válasz arra, hogy bár a kormányellenes tiltakozások egyre hangosabbak, miért nem csökken a Fidesz kétmilliós bázisa.
Az egyik válasz erre az, hogy de, csökken.
Kontler László történész, Orbán oxfordi barátja - aki korábban szemtelenül alázta a miniszterelnököt - nyilatkozott arról a Magyar Narancsnak, hogy a Fidesz korábbi szavazói egyre inkább kijózanodnak és elpártolnak:
az a fajta művelt, tanult értelmiségi középréteg, amelyik a valamikori Fidesznek a legfontosabb célközönsége volt, és amelyet bővíteni szeretett volna, az
mostanra kijózanodott.
Az elmúlt évek fokozatos és elszánt rombolása mostanra elért odáig, hogy ezek az elkötelezett polgári konzervatívok felismerik és gyakorlatilag kimondják, hogy a Fidesz többé nem az ő pártjuk. Ebben az értelemben számomra ez a Fidesz talajvesztését mutatja, és azt, hogy nincs az országban többé olyan előremutató, fejlődést generálni képes csoport, amelyik a mai Fideszt támogatná.
A másik válasz az, hogy viszont jönnek helyettük mások.
Török Gábor politológus mondta 10 napja a Magyar Nemzetnek, hogy ,
Hiba azt gondolni, hogy a kétmilliós tábor minden tagja ugyanúgy gondolkodik, és megszólításuk felfűzhető ugyanarra a logikára. Megvan a lemorzsolódás veszélye, és bár erről konkrét kutatások nem állnak rendelkezésemre, gyanítom, hogy van kiáramlás a Fidesz-táborból. Ám van utántöltés is, mégpedig a Jobbik irányából. Ezért nem látszik lényeges változás a Fidesz népszerűségében: van, aki megy, de
jönnek helyettük mások.
(...)
A Fidesz hatással van erre a táborra. Egyfajta helycsere történt a két politikai erő között. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Fidesz lett az új Jobbik, és a Jobbik az új Fidesz, mert ez nem írja le pontosan a helyzetet, de az kétségtelen, hogy a centrális erőtér megingott. Megszűnt az az elrendezés, hogy a Fidesz mellett létezik egy bal- és egy jobboldali ellenzék. Ha megkérdeznénk a választókat, nem biztos, hogy a Jobbikot a Fidesztől jobbra helyeznék el. A CEU-üggyel és az Oroszországhoz fűződő viszonyunkkal kapcsolatban végzett kutatásokból az derült ki, hogy a Jobbik szavazótábora ezekben a kérdésekben ma sokkal közelebb áll a többi ellenzéki párt véleményéhez. Ez korábban nagyon nem volt így. Ugyanakkor van nagyjából egyharmadnyi jobbikos, aki nem így gondolkodik, hanem ezekben a kérdésekben a kormánypárttal rokonszenvezik. Ők Orbánék tartaléka.
A Brexit-, Trump- és Le Pen-jelenségek további tanulsága az urbánus és rurális választók között megjelent egyértelmű különbség, a város és a vidék közötti ellentét.
Ilyenformán a migráncsozás, sorosozás, simicskázás nem a felvilágosodott, jobban tájékozott urbánus szavazók között működik, hanem az árván hagyott és a külvilágot csak a tévéből ismerő vidékiek körében. Főleg az idős, nem túl iskolázott vidéki szavazók körében.
Minél idősebbek és minél kisebb településen élnek, annál jobb.
Innen nézve talán érthetőbb, mi szüksége volt Orbánnak elmenni a román határ közelébe, egy olyan faluba, ahol három házban összesen hatan élnek, egy 78 éves nénihez, hogy disznókat tekintsen meg, és megígérje a nyugdíjemelést.
