Nemzetközi sajtószemle, 2017. február 15.
A kommentár úgy látja, hogy Trump-kormányzat részéről a tekintélyelvűség az egyik első számú veszély. Az elnök ugyan valószínűleg nem viszi bele az országot a nyílt fasizmusba, de bőven elképzelhető, hogy olyan elnyomó kleptokráciát alakít ki, mint amilyen Magyarországon, Lengyelországban, Venezuelában és a Fülöp-szigeteken van. Ezekre az a jellemző, hogy a demokratikus jogokat lassan bontják le. A bírálókat zaklatják, az állami megrendelések a nagypolitikához kapcsolódó autokratáknak jutnak. A törvényhozás, a média és az igazságszolgáltatás térdet hajt az erős ember előtt. Védekezni mindez ellen a legjobban kemény, nem erőszakos akciókkal lehet védekezni. Vagyis tüntetésekkel, a közlekedés leállításával, és határozott retorikával, hogy megmozduljanak a tömegek. Másik komoly fenyegetést jelent ugyanakkor a gazdasági stagnálás és a korrupció. Ezt meg oly módon lehet a leghatékonyabban kivédeni, ha az emberek nem törődnek a központban végbemenő erkölcsi leépüléssel, hanem helyi szinten szólnak bele a dolgokba.
És akkor itt van még a hozzá nem értés és az anarchia kettős kockázata. Mármint hogy az elnök egy bohóc, aki képtelen koherens politikára. Ez esetben az apparátus egy része önállósíthatja magát a Fehér Házzal szemben. A kérdés az, hogy ilyenkor mit lehet tenni a romeltakarítás után a normális állapotok és kormányzás helyreállítására, annál is inkább, mert Amerika leginkább ennek a veszélynek van kitéve. Mármint hogy a mostani adminisztráció nem tölti ki a négy évet. Olyan új vezetésre van szükség, amely működik.
A BBC után a lap is foglalkozik Ásotthalommal, ahol ugyan csak két mohamedán él, a polgármester mégis háborút hirdetett a muzulmán bevándorlással szemben. Toroczkai László, akinek javaslata nem sok ellenállásba ütközött a nagypolitika részéről, azzal érvel, hogy aki nem látja, mi folyik Európában, az vagy vak, agy hazudik. Merthogy szerinte a tömeges migráció visszafordíthatatlanul megváltoztatja a földrészt. A jelentés aggasztónak tartja, hogy a hatalom csak igen lassan reagál a helyi képviselőtestület döntésére, mert így még az is elképzelhető, hogy az ország nagyobb része egyetért az elöljáró véleményével. Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója kifejezetten hiányolja, hogy a magyar döntéshozók nem ítélték Toroczkai akcióját, jóllehet az egyértelműen alkotmánysértő. Mint mondja, ha elhúzódik a jogvita, az veszélyes jelzést küldene, mert az ilyen jogszabályok legitimálják az idegengyűlöletet. A tudósítás megjegyzi, hogy Magyarországon már évek óta erősödik az ellenségesség a menedékkérőkkel szemben. Ebben a bírálók szerint szerepe volt Orbán Viktornak. Ő maga azt állítja, hogy azon ritka vezetők közé tartozik, akik hajlandók megvédeni a földrészen élő keresztényeket. A migránsok őrizetbevételét előirányzó javaslatból aligha lesz jogszabály, mert sérti az alkotmányt, ám alkalmas az uszításra. Toroczkai amúgy egyáltalán nem szégyelli magát, csak azt sajnálja, hogy példájukat más falvak még nem követték.
1. Magyarországon nem várt akadályba ütközött a 3-ezer fős határvadász egység felállítása, miután a jelentős toborzó kampány ellenére kevés az alkalmas jelentkező. A legtöbben a pszichológiai teszten buknak el. Ugyanakkor a YouTube-on lehetetlenné tették a kommenteket egy sor olyan videónál, amely a kérdéssel foglalkozik. Mindazonáltal rendőrségi források név nélkül elismerik, hogy már a határvadász elnevezés sem jó, mert azokat vonzza, akiket nem kellene. Januárig 2700-an próbálkoztak meg a felvételivel, de csupán ezren tudták venni az akadályt. Ám a parancsnokok szerint a minőség fontosabb, mint a mennyiség, és addig verbuválnak, amíg nem lesz elég ember.
A tudósítás kitér arra, hogy Magyarországon csúcsot ért el az idegengyűlölet, a kormány kétéves propaganda-hadjáratának köszönhetően. Közben a határon készül a második, elektronikus kerítés, de Szerbia felől jelenleg naponta csupán 10 menedékkérőt engednek be, miközben a szomszédos országban 7 ezer migráns várakozik. A múlt hónapban a magyar határőrök naponta átlagosan 80 illegális határátlépőt fogtak el, miután azok átjutottak a műszaki záron. Az UNHCR kifogásolja, hogy ezeket az embereket visszakísérik szerb területre és bizonyítékokat gyűjt arról, hogy a magyar hatóságok sokszor túlzott erőszakot alkalmaznak. Pap Károly országos parancsnok azonban azt mondja, hogy nem vadásznak le senkit, szigorúan és humánusan betartják az előírásokat. Az ügyészség azt közölte, hogy jelenleg 9 rendőr ellen folyik vizsgálat ilyen okok miatt. Pap Károly szerint viszont épp a csekély szám igazolja, hogy kivételes esetekről van szó
2. Az elemzés azt taglalja, miért lehet Putyin egyesek számára annyira vonzó a nyugaton? Mert ugyan Trump kész arra, hogy javítsa a kapcsolatokat Oroszországgal, de ez azzal fenyeget, hogy fejreáll az amerikai külpolitika. A washingtoni diplomáciában a legtöbben ellenzik a nyitást, viszont az elnök nézeteit osztják bizonyos európai politikusok, és nem csupán szélsőjobbosok, Magyarországon, Franciaországban, Olaszországban, Csehországban és másutt. A volt szocialista államok többsége ellenben arra figyelmezteti az Egyesült Államokat, hogy bármiféle nagy alku a két ország között veszélyeztetné a térség biztonságát. Magyarország azonban nem tekinti fenyegetésnek az oroszokat. Szíjjártó Péter szerint éppen az ásná alá a biztonságot, ha Moszkva és Washington képtelen volna együttműködni globális kérdésekben. A magyar kormány a szankciók feloldása mellett van, és a Kremlhez hasonlóan úgy gondolja, hogy Európának meg kell óvnia a keresztény értékeket a muzulmán bevándorlással szemben. A földrészen a jobboldalon sok nacionalista szövetségesnek tekinti Putyint és a bevándorlásban, illetve a terrorizmusban nagyobb veszélyt lát, mint Oroszországban.
Az újság arra figyelmeztet, hogy leválhatnak az unió peremén lévő tagállamok, ha megvalósul a kétsebességes Európa. Az alapító államok a tervvel kivívhatják a Visegrádi csoport haragját, ám Olaszország egyre inkább bízik abban, hogy a Benelux-államok után meg tudja szerezni a németek és a franciák támogatását is az elképzelésnek, jóllehet már eddig is kemény összecsapások voltak Közép-Európával a populizmus miatt. A V4-ek most a többi közt attól tartanak, hogy a belső mag olyan döntéseket hozna, amelyek az egész földrészre érvényesek. Merkel azonban már jelezte, hogy szerinte lehetséges a többsebességes integráció. A múlt héten viszont Kaczynski kifejtette neki, hogy egy ilyen változás az EU szétesését eredményezné. Ugyanakkor Juncker, aki fél, hogy a britek kiaknázzák a megosztottságot, azt szeretné, ha minél kevesebb szó esne az ellentétekről.
Másfél év alatt nem sokat jutott előbbre a parndorfi menekülttragédia felelőseinek pere. Összesen 8 vannak előzetes letartóztatásban, miután annak idején 71 illegális bevándorló fulladt meg egy hűtőkocsi zárt rakterében. A kecskeméti ügyészség azt reméli, hogy a hónap végéig hozzájut a rendőrségi nyomozás aktáihoz. Utána 90 nap áll rendelkezésre, hogy vádat emeljen, de az ügyészség szóvivője azt közölte, hogy minél előbb el akarnak jutni odáig. Ám mivel az érintettek valamennyien külföldiek – hét bolgár és egy afgán -, sok időbe telik, amíg az összes papírt lefordítják. A banda három másik tagját továbbra is körözik. Alighanem ők mozgatták a szálakat, mert jóformán nap mint nap csempésztek migránsokat nyugatra. A bevételt jó 15 millió euróra becsülik, csakhogy a pénz eltűnt Afganisztán irányában.
Életműdíjat kap az Osztrák Orvoskamarától Heller Ágnes. Az elismerést vasárnap, a bécsi Burgtheaterben veheti át a filozófusnő, aki az indoklás szerint elsősorban a szabadságért és az élet önrendelkezéért vívott küzdelmével érdemelte ki a megtiszteltetést. A közlemény korunk egyik legjelentősebb gondolkodójának nevezi Hellert. Olyasvalakinek, aki hazájában fáradhatatlanul küzd a szabadságért és az orbáni rendszer kifejezett ellenfele. A szöveg idézi tőle, miszerint a kormányfő diktátor, Magyarország azonban nem diktatúra.
