• Orbán kifelé tart a Néppártból, de ha maradni akar, akkor véget kell vetnie a hazugság politikájának
• FAZ: a Fidesznek mennie kell!
• Ameddig csak képes rá, Soros György nem adja fel a harcot a liberális demokráciáért
Az európai konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője megpróbálja személyesen elsimítani az ellentéteket a pártcsalád és Orbán Viktor között. Weber, akinek szüksége van a fideszes EP-képviselők voksaira, hogy Juncker utódja lehessen a Bizottság élén, bejelentette, hogy a napokban Budapestre jön, mert szeretné megakadályozni, hogy kizárják a magyar pártot az EPP-ből. Mint mondta, tisztázni akarja a magyar politikussal, hogy annak mostani útja kifelé vezet a kereszténydemokraták soraiból. Hozzátette, hogy itt nem kelet-nyugati viszályról, vagy a migrációs politikáról van szó, hanem arról, hogy milyen értékeken alapul a Néppárt, illetve az unió. Mint emlékezetes, a politikus korábban hárompontos ultimátum teljesítésétől tette függővé, hogy a Fidesz ez európai középjobb tagja maradhasson. Ugyanakkor kampánykörútja során minden tagállamot fel kíván keresni, kivéve Magyarországot.
Fokozódik a nyomás Orbán Viktorra az Európai Néppárton belül. Manfred Weber ugyan jó kezdetnek minősítette, hogy leállítják a Juncker elleni plakáthadjáratot, ám most az osztrák konzervatívok EP-listavezetője kijelentette: nem az a lényeg, hogy mi van az utcai hirdetőtáblákon, Orbán Viktornak végre le kell mondani arról, hogy hazugságokkal, kitalált ellenségképekkel, vádaskodásokkal és antiszemitizmussal házaljon a politikában. Ezt egyszer s mindenkorra be kell fejezni. Az újság megjegyzi, hogy sokáig jó viszony fűzte össze a Fideszt és az ÖVP-t, de újabban már Kurz kancellár is elhatárolódott a magyar kormányfőtől. A CDU elnöksége hétfőn tárgyal a magyar kérdésről. Az EPP sorsdöntőnek tartják a Fidesz sorsa szempontjából, miként foglalnak állást a német uniópártok.
Orbán Viktor azzal szembesül, hogy kizárják az EU középjobb klubjából. A politikusnak szemére hányják, hogy bezáratta a liberális CEU-t, megfojtotta a szabad sajtót és átírta az alaptörvényt, mert ily módon akarta kiterjeszteni uralmát. De lehet, hogy a Juncker elleni plakát miatt jut el odáig végül a Néppárt, hogy kihajítsa a miniszterelnököt. Bírálók úgy látják, hogy az volt az utolsó szalmaszál, miután Brüsszel többször is kérte a magyar politikust, hogy fogja vissza támadásait az unió ellen. A kérdés napirenden lesz az EPP közgyűlésének közelgő ülésén. Bennfentesek szerint lehetséges, hogy szavaznak legalább a felfüggesztésről.
A kizárás egyik kezdeményezője, Engel, luxemburgi EP-képviselő azt írta, hogy akik a gyűlöletre, a rossz vezetésre és a demokratikus vívmányok visszafordítására építenek, azok a pártcsaládon kívül találják magukat. Teljesen mindegy, hogy saját maguktól veszik-e a kalapjukat, vagy kiteszik őket, menniük kell. Orbán az illiberális állam elleni kifogásokat úgy állította be, hogy azok a migráció körüli vita részét alkotják. Viszont távozása együtt járhat egy új jobboldali frakció megjelenésével. Egyesek úgy gondolják, pont ez volt a célja, mármint, hogy összefogjon a PiS-szel és a Ligával. Az Eurasia Csoport európai igazgatója azt mondja, ha a Néppárt tényleg kirúgja a Fideszt, akkor onnantól kezdve a magyar miniszterelnök a szélsőjobbos tömörülés megteremtésére összpontosít.
Az elválásra voksol a Fidesz és a Néppárt vitájában a nagy tekintélyű konzervatív német lap. A kommentár szerint az EPP-nek gyorsan el kellene döntenie, van-e még helye soraiban a magyar miniszterelnök pártjának. Taktikailag a mielőbbi elhatározás mellett szól, hogy ez a téma semmit sem hoz a pártcsaládnak az európai választási kampányban, bármi is legyen a viszály kimenetele. Ezért minél előbb pontot kellene tenni a végére, már ha az egyáltalán lehetséges. De mindenekelőtt tartalmi megfontolásokból már régen esedékes a szakítás. A magyar fél jó ideje csupán védőpajzsként használja a kereszténydemokratákat, ám annak értékeivel nem összeegyeztethető, amit Budapest mond és tesz. Az ellentétek azonban túlmutatnak a konkrét eseten, ami az EP munkáját illeti. Más frakciókban is vannak olyan tömörülések, amelyek legjobb esetben is csupán névleg tartoznak hozzájuk, lásd a szociáldemokratákat, akiknek ki kellene zárniuk a román tagpártot a jogállam elleni brutális támadások miatt. Ha valamennyi csoport következetes volna, áttekinthetetlenné válna a Parlament. Túl magas az ár?
A 88 éves Soros György keresztes hadjáratot folytat a tisztességesebb társadalomért, e célra már 32 milliárd fontnak megfelelő összeget áldozott, ám emiatt befolyásos ellenfelei támadták, így mára már a jobboldal kedvenc mumusának számít. Az üzletembert azonban nem riasztja el, ha erős az ellentábor. Legutóbb Davosban a kínai elnököt bírálta. De hát megélte a nácizmust és a szocializmust, ezért nem hagyhatja szó nélkül az egyéni szabadságjogok elleni támadásokat. Régi ellensége Trump, valamint Putyin is, Orbán Viktor pedig a „Soros-tervre” alapozta tavaly a kampányt. És ez még mind semmi ahhoz képest, amit a világhálón írnak róla. Ott azt olvasni, hogy ő a felelős minden rosszért.
50 évesen hozta létre a Nyílt Társadalom Alapot, amely főként Magyarországot és a kommunista szomszédságot célozta meg. Ám Soros azt hamar belátta a rendszerváltás után, hogy az elnyomó rendszer összeomlásából nem következik egyenesen a nyílt társadalom létrejötte. És mivel szembefordult az ifjabbik Bush-sal, gyorsan az amerikai jobboldal támadásainak kereszttüzébe került. De a Nyílt Társadalom Alapítvány nem avatkozik bele a pártpolitikába. Viszont Soros nagyon is segítette a „színes” forradalmakat Grúziában, Ukrajnában, Kirgizisztánban.
A menekültek iránt érzett rokonszenve miatt lett a mostani évtized meghatározó kérdésének kulcsfigurája. Pontosan tudja, hol a helye a liberális nemzetköziség és a nacionalizmus csatájában. Fura módon a legélesebb támadások szülőhazájában, Magyarországon érik. Orbán illiberális demokráciát akar és a sikerhez 5 éve leszerződtette Finkelsteint, a negatív politikai hadjáratok atyamesterét. Ő találta meg azután célpontként Sorost. Kovács Zoltán elismeri, hogy a tanácsadó dolgozott a Fidesznek, de csak annyit árult el, hogy politikáról volt szó. Szerinte a kép egyszerű: a befektető egész Európában politikai szereplőként lép fel, az általa támogatott, civileknek álcázott szervezetek beleszólnak a politikai döntéshozatalba. De a magyar kampánynak antiszemita felhangjai vannak.
Ugyanakkor Orbán stratégiája bevált, tavaly is győzött, mégis folytatódnak a kirohanások a milliárdos ellen. A Közép-Európai Egyetemet már elűzték Budapestről. Ignatieff rektor úgy látja, hogy ők járulékos veszteségnek számítanak az alapító elleni háborúban. Hiszen nem foglalkoznak politikával, a tudományos programjaikat semmiféle kifogás nem érte.
Sorost mostanában leginkább az öröksége foglalkoztatja. Az utódlást megoldotta, a fő döntéshozó a Nyílt Társadalom Alapítványok Igazgatósága, de valószínűleg 34 éves fia, Alexander lép majd a befektető helyébe. Csak éppen manapság a világ másfelé tart, mint a 80-as, 90-es években. Csökken a liberális demokráciák száma, jönnek fel a politikai erős emberek. Közép-Európában a jelek szerint nem kizárólag Magyarország tér vissza a hagyományos nacionalizmushoz. De egyik közeli munkatársa azt mondja, hogy Sorost a gondok nem riasztják el és hiszi, hogy az inga visszaleng a populizmustól, még akkor is, ha ezt maga esetleg már nem is éli meg. De ameddig képes rá, maximálisan ki akarja venni a részét a harcból.
