- A magyar kormányfőnek választania kell a jog és a bűnrészesség között, mert ha menedéket ad macedón politikai cimborájának, még inkább maga ellen hangolja Európát, és csak Putyinnak, illetve a szélsőjobbnak tesz kedvére.
- Merkel megint langyos beszédet tartott Európa jövőjéről, pedig a populista nyomulás miatt oda kellett volna csapnia az asztalra, hogy az emberek lássák, miért fontos az unió.
- Verhofstadt úgy látja, hogy Orbán és a többi demagóg megtéveszti a népet, Bannon szerint a populistáké a jövő.
A kommentár úgy véli, hogy a távozó német kancellár mondhatott volna bátor beszédet is az unió jövőjéről, amikor felszólalt az Európai Parlamentben, ehelyett azonban már megint óvatoskodott. Pedig felhívhatott volna határozott cselekvésre, ám ezúttal sem mutatott semmiféle különösebb becsvágyat, víziót, de még csak egyértelmű választ sem adott Macron reformterveire. A sajtó ugyan felkapta, hogy támogatja a közös hadsereg gondolatát, pedig a kifejtettek nem mentek túl azon, amit Kohl már negyedszázada mondott. A toleranciát ugyan az EU lelkének minősítette, de nem nevezte néven az intoleráns rezsimeket, így Magyarországot és Lengyelországot. Az egész olyan volt, mintha megerősítette volna, hogy az uniós politika alapelve a be nem avatkozás, noha a brüsszeli tisztségviselők egyáltalán nem fogják vissza magukat, ha el kell ítélni ezt vagy azt a kormányt.
Ha a beszédnek volt bármiféle mondandója, akkor az: ne árts! Merkel ugyanis tudja, milyen törékenyek lehetnek a tagállamok közti megállapodások, és hogy mennyire lazák a kötelékek az unión belül. Ám a beszéd messze volt bármiféle érdemi nyilatkozattól és nem segíti a középpártokat a jövő évi EP-választáson. Ha azok meg akarják nyerni a polgárokat, akkor jobban meg kell magyarázniuk, milyen előnyökkel is jár az integráció. A kancellár több tettvágyat is elárulhatott volna, hiszen maradni akar 2021-ig, ami kiábrándító, még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy sokkal többet még ő sem tud csinálni a széttöredezett európai politikában.
A macedón igazságügyi tárca szóvivője azt közölte, hogy előkészítik az anyagot, mert kérik a volt kormányfő kiadatását Magyarországtól. Ez azonban eltart egy ideig, mert a papírokat le kell fordítani magyarra. A két országnak nincs kétoldalú kiadatási egyezménye, de mindkettő az Európa Tanács tagja, így lehet hivatkozni az ott elfogadott nemzetközi megállapodásra, amely minden tagállam számára kötelező. Közben Szkopjéban Zaev miniszterelnök a máltai kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy országa uniós csatlakozási törekvéseit hátráltatja az eset, ha az EU-tag Magyarország menedéket ad egy bűnözőnek.
Már megint reflektorfénybe került a magyar menedékpolitika, ám a Gruevszki-ügy próbatétel lesz Orbán Viktor számára. Most majd kiderül, hogy a harcias vezető mennyire képes egyensúlyozni az európai politika fő árama és a Brüsszellel szemben tanúsított ellenállás között. Az EU már sok energiát áldozott arra, hogy Macedóniát felkészítse a belépésre. Idetartozik, hogy segített létrehozni azt a különleges ügyészséget, amely elérte, hogy korrupció miatt két évre ítéljék a volt miniszterelnököt. Éspedig már az első ügyben az ellene folyamatban lévő öt közül. Egy európai tisztségviselő úgy nyilatkozott: hogy Gruevszki Budapesten Orbán védelmét élvezi, az arculcsapás mindenkinek, aki a macedón belső átalakulást és az igazságot pártolja. Az ország külügyminisztere azt mondta a lapnak, nem lehet megemészteni, hogy a volt kormányfő menedéket kaphat a jogállam elől.
Az újság emlékeztet arra, hogy Fidesz-közeli emberkék újabban felvásároltak több olyan macedón sajtóorgánumot is, amely Gruevszki pártjának érdekeltségébe tartozott. Azt azonban továbbra sem lehet tudni, a politikus miként jutott el a magyar fővárosba. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól arra emlékeztet, hogy normál körülmények között aligha kaphatna menedéket olyasvalaki, aki köztörvényes bűncselekményt követett el. Krekó Péter ehhez azt tette hozzá, hogy diplomáciai szinten igencsak nehéz lesz megmagyarázni, ha Magyarország befogadja a politikust. Egy ilyen döntés csakis Oroszországnak tetszene. Az egyik macedón civil szervezet vezetője azon tűnődik, vajon az EU végignézi az egészet és úgy tesz, mintha itt kizárólag egy magyar ügyről volna szó?
Előreláthatólag diplomáciai bonyodalmakhoz vezet, hogy Magyarország megvizsgálja Gruevszki politikai menedékkérelmét, miközben Macedónia próbál leválni orosz befolyási övezetként és közeledni az EU-hoz. A korábbi miniszterelnökről széles körben az volt a nézet, hogy gerjeszti a viszályt Görögországgal, ami gátolta Szkopje uniós és NATO csatlakozási próbálkozásait. Putyin igyekszik ütközőzónának használni a nyugat-balkáni köztársaságot az Észak-Atlanti Szövetséggel szemben, így a köztársaság körül már jó ideje megy a geopolitikai kötélhúzás.
Orbán ugyan a térség uniós felvétele mellett van, mégis Gruevszki mellett kampányol. Ideológiai alapon cimborák ők, mindketten hadjáratot folytattak Soros ellen. Az eset azonban megnehezíti a magyar politikus elképzelését, hogy elterjessze illiberális nézetrendszerét a régióban. Budapesten a miniszterelnöki hivatal azt közölte, hogy a kérelmet szakmai alapon bírálják el, ám a kijelentés hiteléből sokat elvett, hogy a Fidesz szóvivője azonnal politikát vitt bele, amikor kifejtette, hogy Gruevszkit a Soros által támogatott baloldali vezetés üldözte Szkopjéban. Egy uniós szóvivő azt közölte, hogy a jogállamiság alapelv mind a tagok, mint a jelentkezők számára, így nem szabad átpolitizálni egy jogi kérdést.
Orbán barátjaként Budapesten van a korábbi macedón miniszterelnök – minden papír nélkül. Hogy el tudott szökni országából, az lényeges kérdéseket vet fel akörül, mennyire tekinthető Macedónia jogállamnak. Hiszen számítani lehetett rá, hogy megpróbálja, pontosan ezért vonták be az útlevelét. Így a körülmények arra utalnak, hogy továbbra is jó kapcsolatai vannak a biztonsági szerveknél. Azt sem lehet kizárni, hogy a mostani macedón vezetés boldog, mert megszabadul a bajkeverőtől. A hatalom nyomás alatt áll, mivel a népszavazás eredménytelen volt az ország nevének megváltoztatása kapcsán, ám utána kétes körülmények között mégiscsak keresztülverték a döntést a parlamenten.
Nem világos, Gruevszki milyen úton jutott el Magyarországra és milyen úti okmánnyal. Miként nyújtotta be a menedékkérelmet? Ez azért különösen érdekes kérdés, mert elvileg ez jelenleg csak a két tranzitövezetben lehetséges, már ha valakinek nincs útlevele. Azon kívül a magyar kormány biztonságos 3. államnak tekinti Macedóniát, tehát elvileg onnan nem fogad be senkit. Azon kívül mit csinál a Szkopje által kiadott nemzetközi letartóztatási paranccsal? Feltételezhető, hogy a két politikai haver megtalálja majd a megfelelő megoldást. A magyar menedékpolitika időnként roppant kreatív tud lenni, ezt bizonyítja a letelepedési kötvényprogram, amelynek keretében négy év alatt 24 ezer gazdag kínai kapott tartózkodási engedélyt.
Gruevszki láthatólag menedéket talált Orbán szárnyai alatt, miután az éjszaka sűrűjében kereket oldott országából. Bízik a magyar vezető hűségében, tekintve, hogy ők ketten korábban szoros szövetségeseknek számítottak. Ám a magyar kormányfő harapófogóba kerülhet, mert ha megadja a zöld jelzést, azzal csak még inkább maga ellen hangolja az európai partnereket, akik amúgy is jó ideje veszélyben látják Magyarországon a jogállamot. Elutasítás esetén viszont a szélsőjobbos tábor árulást kiálthat. Azon felül Putyin is rossz néven venné.
A volt macedón kormányfő felbukkaknása Budapesten súlyos gondok elé állítja Orbánt, hiszen a politikai krimi lényege, hogy megbukik egy bűnöző volt kormányfő, ám egy uniós tagállam láthatólag a bűnrészese lesz. Gruevszki egy évtizeden át autoriter módon, maffiamódszerekkel irányította országát, de egyelőre rejtély, miként tudott Magyarországra menekülni. Az biztos, hogy uralma vége felé egyre inkább elszigetelődött a nemzetközi porondon, de a magyar vezető még a lemondása után is kitartott mellette. Orbán politikai stratégiájának része, hogy támogatja a Nyugat-Balkán autoriter politikusait és szorgalmazza ezeknek az országoknak gyors felvételét az EU-ba. Azt reméli, hogy ily módon ráerősít a törekvésére, mármint hogy a tagállamok nagyobb szuverenitáshoz jussanak, illetve, hogy töröljék el a jogállami eljárást.
Viszont ha Gruevszki Szerbia felől jött, akkor azonnal ki kellett volna toloncolni. A magyar kormányfő idáig nagy súlyt helyezett arra, hogy formálisan betartsa a demokratikus játékszabályokat, ám most pályafutása egyik legnagyobb dilemmájával kerül szembe: el kell döntenie, hogy segédkezet nyújt-e egy jogerősen és törvényesen elítélt bűnözőnek, vagy követi a jogszabályokat, illetve a nemzetközi jogot.
A 120 ezres kárpátaljai magyar kisebbség úgy érzi, hogy támadás alatt áll az új nyelvtörvény miatt. Februárban gyújtóbombát dobtak a KMKSZ központjára, mostanában pedig titokzatos óriásplakátok szeparatizmussal vádolják a szervezet vezetőit. Azon kívül vita robbant ki arról, mennyire törvényes a kettős állampolgárság. Az ilyen esetek miatt sokan aggódnak, hogy Ukrajna ugyan igyekszik átvenni az uniós normákat, ám kisebbségi politikája mégis a megszorítások irányába mutat. Brenzovics László, a magyar nemzetiségűek egyetlen kijevi parlamenti képviselője azt mondja, a hatalom egyrészt szűkíteni igyekszik a kisebbségek jogait, másfelől viszont a magyarokat úgy állítja be, mint az ukrán közvélemény ellenségét. A politikus visszautasítja a szakadárság vádját.
A Politikai Tanulmányok Nemzetközi Központjának vezetője, Filipcsuk, aki ukrán diplomata, úgy véli, hogy a kampány a figyelem elterelésére szolgál, hiszen hatalmas a korrupció nincs munka, rosszak a gazdasági kilátások. Ám a nacionalista retorika igen veszélyes. A magyar kormány, amelynek feje tántoríthatatlanul bevándorlás-ellenes és nacionalista politikájával szerzett nevet magának, egy év alatt hozzávetőleg 60 millió dolláros támogatást adott a határon túl élő magyaroknak. Ez azután kifizetődött a Fidesz számára a választáson.
Az európai liberálisok vezére úgy ítéli meg, hogy többnyire helytálló a populisták által gyakorolt kritika, ám a következtetéseik már messze nem állják ki a valóság próbáját, mint ahogy hamis Orbán, Salvini és Kaczynskinak az az állítása is, hogy a megfelelő eszközök birtokában vannak, így meg tudják oldani az emberek gondjait. Verhofstadt szerint a populizmusra és a nacionalizmusra a szabadelvűség kínálja az egyetlen épkézláb alternatívát, az uniót azonban megfáradt erők irányítják, akik képtelenek utat mutatni. Részben emiatt törnek előre a demagógok. Ezért újra kell indítani az uniót, de hogy Európa miért jó, azt meg kell magyarázni a tömegeknek. Jelenleg ugyanis Brüsszel gyakran túl későn reagál, legyen szó a külső határok védelméről, vagy a menekültek szolidáris elosztásáról. A politikus hangsúlyozza, hogy a nemzetállamoknak nincs jövőjük, mit akar a magyar, a lengyel, vagy a lengyel kormány egymaga tenni, amikor a világot birodalmak irányítják majd?
Verhofstadt az interjúban arra hívja fel a figyelmet, hogy a populista pártok hiába szerzik meg a többség támogatását, még ez esetben sem tehetik azt, amit akarnak. A demokrácia nem a többség diktatúrája, így tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, a jogállamot és a kisebbségek védelmét. Arra is kitért, hogy a liberálisok szövetségre akarnak lépni Macronnal az európai választások előtt, mert egyrészt azt szeretnék, hogy a populisták ne jussanak érdemi befolyáshoz, másrészt pedig hogy a keresztény- és szociáldemokraták ezentúl ne tudják egymást közt elosztani a hatalmat.
Steve Bannon úgy gondolja, hogy a populizmusé a jövő. Trump volt tanácsadója egy edinburghi konferencián mondott beszédet, de amikor szólásra emelkedett, a Skót Nemzeti Párt vezetője elhagyta a helyszínt, mert így kívánta jelezni, hogy számára elfogadhatatlanok a szélsőjobbos, rasszista nézetek. Egyébként Bannon nem győzte dicsérni az európai jobboldali populista vezetőket, így Farage-t, Le Pent, Salvinit. Utóbbiról megjegyezte, hogy az joggal állítja: az EU vezetői etnikai lakosságcserét akarnak. Helyénvalónak tartja azt is, hogy Orbán Viktor muzulmán betolakodókról beszél, de Bannon szerint az iszlám nem faj, ezért nem gondolja, hogy ő maga rasszista volna. Mint kifejtette, a magyar kormányfő sem az, amikor igyekszik elérni, hogy országa ne legyen sokszínű. Megismételte, hogy hősnek tekinti a miniszterelnököt.
A Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke megerősítette, hogy budapesti irodájuk azért költözött Berlinbe, mert a mostani magyarországi légkörben nem lehetett szavatolni a munkatársak és az adatok biztonságát. Patrik Gaspard hozzátette, hogy Németországban ezzel szemben nyereségnek tartják a bírálatot a demokrácia szempontjából. Ugyanakkor Soros György kapóra jön ellenségképként az olyan jobboldali-nacionalista politikusok számára, mint Orbán Viktor, mert a kormányfő ily módon igyekszik elvonni a figyelmet a saját hibáiról. Azon kívül a támadásoknak gyakran van antiszemita elemük.
