- Seehofer mostantól a székét fogja, így alighanem kiesik Orbán Viktor támogatójaként.
- Magyarország, Lengyelország és Románia egyre jobban csúszik az autokrácia irányába, ez pedig az unió alapvető válságát mutatja.
- A kormány most éppen a kemény kéz politikájával akarja felszámolni a hajléktalanságot, de ha célirányosan többet költene a lehetetlen helyzetben lévő emberek megsegítésére, az inkább segítene.
A CSU számára kudarc a tegnapi bajor választás kimenetele, így újabb fejezet zárul le Németország háború utáni történetében, sőt, az eredmény várhatóan kihat majd az egész német politikára. A Keresztény Szociális Unió az elmúlt évtizedekben hozzászokott az abszolút többséghez, ám most egyre több híve kérdezett rá, hogy valóban őt képviseli-e még a párt. Utóbbi immár képtelen feltartóztatni az új vetélytársakat, aminek fő oka a menekültválság, illetve a CSU arra adott válasza. Seehofer nem kevésbé volt megosztó, mint Merkel. Először azzal kísérletezett, hogy szinte a töréspontig vitte a vitát a CDU-val, amit nem gondolt végig, így a párt elvesztette belső nyugalmát és önbizalmát, továbbá a választóinak azt e meggyőződését, hogy az uniópártok majd valahogy megoldják a dolgot, ahogy mindig is tették.
A következmény az lett, hogy a támogatók egy része átállt azokhoz a riválisokhoz, amelyek emberségesebbek voltak ebben a kérdésben, illetve a AfD mögé sorakoztak fel mindazok, akik keményebb lépéseket követeltek. Nem segített a párton, hogy Merkel enyhén szólva képtelen együttműködni Seehoferrel, a CSU elnöke pedig nem tud kijönni a tartományi kormányfővel, Söderrel. Itt persze nem személyes ellentétekről van szó, hanem arról, hogy a bajorok nem kívántak részt venni a kereszténydemokraták balratolódásában. Így most már keresztény szociálisok azzal viaskodnak, mint általában a néppártok, hogy ti. meghatározó erő maradhassanak. Ez persze nem teszi őket könnyű partnerré a nagy koalícióban. A CDU-ban viszont előreláthatólag erősödik a nyomás Merkelre, ha két hét múlva Hessenben is gyenge lesz a választási szereplés, hogy ne akarjon továbbra is pártelnök lenni, bár az már biztosnak látszik, hogy a kancellári tisztségre többé nem pályázik.
Magyarország és Lengyelország után ezúttal Románia miatt fokozódik az aggodalom az EU-ban, miután az ország is tekintélyuralmi irányba sodródik, ami megint csak arra, utal, hogy alapvető válságban van az Unió, hiszen több helyütt is olyan pártok kerültek hatalomra, amelyek értékei szöges ellentétben vannak a közösség normáival. Egy uniós diplomata úgy nyilatkozott, hogy lassan de biztosan a román kormánnyal kapcsolatban is felvetődik a jogállam kérdése. A hatalom ugyanis véget akar vetni a bíróságok függetlenségének és igyekszik hatástalanítani a korrupció elleni harcot. Még nem vetődött fel a 7-es paragrafus bevetése, de a fejlemények már közelítenek afelé.
A két nagy pártcsalád, a konzervatívok és a szociáldemokraták idáig farkasszemet néztek egymással, mert az első Orbán Viktort védte, a másik pedig Dragneát, csakhogy az EPP a múlt hónapban megszavazta a jogállami eljárást a magyar kormány ellen. Az Unió a kölcsönös bizalomra épül. Nem véletlen, hogy az Európai Bíróság a közelmúltban kimondta: nem lehet automatikusan alkalmazni az európai letartóztatási parancsot, ha a kibocsátó ország kapcsán bármi kétség merül fel a jogállam érvényesülése ügyében. A Bizottság pedig még tovább akar menni, és azt javasolja, hogy a regionális támogatásokat 2021-től csak akkor folyósítsák, ha a kedvezményezett tagállam tiszteletben tartja a közös értékeket.
New York Times/Washington Post/AP
Ma lép életbe a hajléktalanok elleni alkotmánymódosítás, amely egyben előirányozza az ország keresztény kultúrájának védelmét és jelentősen korlátozza, hogy menedéket kaphassanak a migránsok. A hatalom már többször próbálkozott azzal, hogy törvényt hozzon azok ellen, akik közterületen alszanak. Az egyik ilyen kísérletet jogsértőnek minősítették a bíróságok, ám most megnehezült a jogi fellépés lehetősége a másik oldal számára, miután a tilalmat beleírták az alaptörvénybe. A jogszabály bírálói azt mondják, nem valószínű, hogy ilyen intézkedéssel meg lehet oldani a hajléktalanság ügyét. Aknai Zoltán a Menedék Alapítványtól úgy véli, itt sokkal több pénzre volna szükség, hogy senki ne veszítse el az otthonát, illetve, hogy elhelyezzék azokat, akiknek már nincs fedél a fejük fölött. Ám most keményebb intézkedések következnek. A jelentés hozzáteszi, hogy országosan nem egészen 10 ezer éjszakai szálláshely van, ám nem hivatalos adatok szerint csak Budapesten 30 ezren laknak az utcákon.
