- Amikor Trump a minap megvádolta Sorost, a gyökértelen, kíméletlen, a világ ellen törő Nemzetközi Zsidó figurájához nyúlt vissza, de csak ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az egypártrendszernek tekinthető Magyarország és Lengyelország;
- A nettó európai befizetők már szóltak, hogy nem szeretnék, ha egyes tagállamok a jövőben is az ő pénzükön akarnák bedönteni a jogállamot;
- Európa számára sorskérdést jelent a jövő májusi választás, nehogy felülkerekedjenek a közös értékeket felrúgó nacionalisták.
Paul Krugman szerint sok baj volt és még lesz is az új főbíró kinevezése miatt, de legközvetlenebb gond az, hogy a Republikánus Párt siet gyorsan ördögnek beállítani bármiféle, illetve minden bírálatot. Riasztó, hogy vezető tisztségviselők sebesen beálltak mindenféle őrült összeesküvés elmélet mögé, mert ez azt jelzi, hogy a párt tekintélyelvű rendszert kíván bevezetni, heteken belül. A legrosszabb az volt, amikor a Kavanaugh elleni tüntetéseket Trump annak tulajdonította, hogy Soros lefizette a részvevőket és ehhez pillanatokon belül csatlakoztak magas rangú párt tisztségviselők. Itt ugyanis nem szélsőséges, ám kétes figurák próbálták törvénytelenné tenni az ellenzéket, hogy megbüntessenek bárkit, aki kifogásolni meri lépéseiket.
Pontosan ezért központi elem az összeesküvés elmélet oly sok autoriter rendszerben, Mussolinitől Erdoganig. Ezért vádolja előszeretettel a két korábbi demokrácia, az immár ténylegesen egypártrendszert alkotó Magyarország és Lengyelország általában az idegeneket, illetve főként Sorost azzal, hogy az szervezkedik politikájuk ellen. Merthogy nem lehetnek jogos panaszok tetteik és politikájuk ellen. És amit most a republikánusok kulcsemberei mondanak, az úgy hangzik, mint amit a fehér magyar és lengyel nacionalisták szoktak hangoztatni. Ezért gondolja úgy a szerző, hogy tekintélyelvű rendszer leselkedik a kormánypárt részéről. Trumpot egyértelműen ugyanazok a reflexek jellemzik, mint azokat a külföldi diktátorokat, akiket oly nyíltan csodál. De ki fogja megállítani? Saját pártja immár semmiképpen sem. Ezt figyelembe kell venni a jövő hónap első keddjére meghirdetett törvényhozási választáson, amikor voksolnak az amerikaiak.
Trump előszeretettel hangoztat összeesküvés elméleteket, és nem érdekli, azok mennyire nevetségesek, vagy rasszisták, de most olyasmivel állt elő, ami hosszú ideje van forgalomban a szélsőjobbos rezsimek körében, hogy ti. a Nemzetközi Zsidó a felelős mindenért. A republikánus vezetés nem képes ésszel felérni, hogy amerikaiak tömege miért aggódik komolyan a Kavanaugh-ügy miatt. Ehelyett azt állítja, hogy a tiltakozók – zsoldosok, akiket egészen pontosan egy gonosz, gazdag, idegen zsidó pénzel. És az elnök átvette ezt az érvet, első számú ügyvédje, Guiliani pedig csak ráerősített, amikor antikrisztusnak minősítette Sorost és sürgette, hogy fagyasszák be a vagyonát.
Itt bűnbakot próbáltak csinálni valakiből, bárkiből, a republikánusok rendkívül népszerűtlen intézkedéseiért. Felhívás volt ez a réges régi felújítására. Mert Soros úgy jelenik meg ezekben az állításokban, mint a gyökértelen, könyörtelen gazfickó, aki minden bizonnyal a tisztességes goj rend ellen szervezkedik. A republikánusok készséggel elfogadják a kijelentéseket a befektetőről, ugyanakkor egy másikat határozottan elutasítanak, pedig arról még bizonyítékok is vannak, hogy ti. az orosz kormány összeesküdött az USA ellen, alighanem Trump kampánystábjának beleegyezésével. Putyin maga úgy nyilatkozott, hogy a köztársaságpártiaknak megvan az okuk az aggodalomra a választási beavatkozás miatt, de szerinte a felelősöket a zsidók háza táján kell keresni. Természetesen.
Félő, hogy Brazília is csatlakozik azokhoz az államokhoz, amelyek a világméretű irányzat részeként elfordulnak a liberalizmustól, megsemmisítik annak normáit, és az erős ember-szabályra támaszkodva a populizmust erősítik. A brazil elnökválasztás első fordulójának győztesen, Bolsonaro, szélsőjobbos politikus, aki könnyen megszerezheti az államfői tisztséget. Ha így lesz, akkor belép Putyin, Hszi Csin-ping, Erdogan, Orbán és persze, Trump klubjába. Ez a csoport demokráciákat és autokráciákat ölel fel, a kormányzás az ilyen országokban erősen kötődik egyetlen személyhez, vegyíti a nacionalizmust és a személyi kultuszt, megveti az olyan liberális intézményeket, mint a szabad sajtó és bíróságok. Igen fontos, hogy immár Brazília, a világ 5. legnépesebb állama is felbukkan ezeknek az erőknek a sorában, hiszen sokáig úgy látszott, hogy képes maga mögött hagyni a tekintélyelvűség sötét időszakát.
De jött a súlyos gazdasági visszaesés, egy sor korrupciós botrány, a baloldali kormányzást kiábrándultságot eredményezett, így lejáratta a hagyományos politikát. Latin-Amerika a 80-as évek végéig az erős emberek földjének számított. Gondoljunk csak Pinochetre vagy Videlára. Utána a demokrácia évtizedei következtek Brazíliában is, de most az fenyeget, hogy megint megfordul a trend. Az országnak nincsenek olyan erős demokratikus intézményei az elnök ellensúlyozására, mint az USÁ-nak Trump ellenében. Ha Bolsonaro nyer, az olyan kort nyit meg, amely megveti a szabad társadalmat és a jogállamot. Amit mond, az nagyban emlékeztet arra, ahogyan a Fülöp-szigetek jelenlegi diktátora indult, mielőtt hatalomra került. Tartani kell attól, hogy a világ egy új és sötét szakasz felé tart és Brazília jelöli ki az utat.
Az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltségének egyik várományosa arra figyelmeztette a kelet-európai tagokat, hogy a következő költségvetési időszakban megnézhetik a brüsszeli anyagi támogatásokat, ha nem tartják tiszteletben az igazságszolgáltatás függetlenségét. A szlovák Sefcovic, aki Moszkvában végzett és alelnökként jelenleg az energiaügyekért felelős, azt mondta, ha megválasztják Juncker utódjául, akkor erősebb párbeszédre törekszik az olyan tagállamokkal, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek az alkotmánymódosításokkal szembemennek az EU-val. Úgy fogalmazott, hogy ha valaki részesül a szubvenciókban, akkor számítson arra, hogy a befizető kormányok a jövőben szigorúbb feltételeket szabnak, vagyis a pénz folyósítását az uniós normák betartásához kötik. Jelezte, hogy az érintett nyugati kormányok már bejelentették ez irányú igényüket.
Szerinte további feltétel lehet, hogy a támogatott országok csatlakozzanak az új Európai Ügyészséghez. Ő ezt úgy képzeli el, hogy ha valamely ország erre nem hajlandó, mint pl. a magyar és a lengyel vezetés, akkor sokkal több vizsgálatra készüljön fel. Sürgette az európaiakat, ne fogadják el, hogy Vasfüggöny alakuljon ki a fejekben. A hírügynökség szerint ez arra vonatkozik, hogy egy-két keleti állam és Brüsszel vitája általánosabb feszültséget takar az erősödő nacionalista mozgalmakkal, ami már az integrációt fenyegeti.
A lap úgy értesült, hogy Timmermans, a jelenlegi alelnök az európai szociáldemokraták favoritja a Bizottság elnöki tisztére, miközben Kern volt osztrák kancellár Macronnal, Renzivel és Verhofstadtal együtt igyekszik frontot kialakítani a jobboldali populistákkal és euroszkeptikusokkal szemben, beleértve Salvinit és Orbánt. A strasbourgi frakció 189 tagja a héten Bécsben tanácskozik a jelöltről. Idáig csupán az energiaügyi biztos, Sefcovic jelentkezett be hivatalosan, de ő aligha népszerű jelölt a németeknél, olaszoknál, franciáknál. Jelentős támogatásra találhat viszont Timmermans, aki korábban volt külügyminiszter. A döntés december elején, Lisszabonban születik meg. Úgy tudni különben, hogy a francia elnök a jövő heti EU-csúcs után akarja útnak indítani haladó, pártokon felüli platformját.
Az újság azt írja a tegnapi Le Pen-Salvini találkozó után, hogy a két politikus populista szövetséget készít elő, mert belülről szeretné megdönteni az uniót. A francia politikus hazai helyzete jelenleg nem túl erős, de vannak barátai külföldön, így Olaszországban, Magyarországon és Lengyelországban. Eszméi pedig a győzelem felé tartanak Európában másutt is. Rómában a két szélsőjobbos vezető megbeszélését egy kicsiny, jelentéktelen szakszervezet székházában tartották, viszont az érdekképviselet támogatja a belügyminisztert, amikor az arról beszél, hogy meg kell védeni az olasz munkavállalókat a migránsokkal szemben.
A tárgyaláson nyilvánvalóan sok szó esett a bevándorlási hullámról. Le Pen azt hangoztatta, hogy az unió jóvoltából olyan emberek érkeznek Európába, akiknek erkölcsei, vallása és hagyományai időnként igencsak távol vannak az itteni normáktól. Úgy vélte egyúttal, hogy pacifista és demokratikus forradalom készül a földrészen, mert az emberek végre kinyitják a szemüket. Ennek érdekében azt tervezi, hogy új frakciót hív életre Strasbourgban, ám erre Salvini azt válaszolta, hogy ezt majd a jövő májusi választás után vitatják meg. A jelek szerint az érintett pártok e pillanatban sokszor nincsenek azonos hullámhosszon. Erről Le Pen egyik embere azt mondta, hogy Magyarországon és Lengyelországban a politika bizonyos dolgokban átvette Le Pen gondolatait. Hibáztatja pl. az integráció működését. Viszont a franciák nem kérnek Bannonból, ezt Le Pen ki is jelentette.
A volt spanyol külügyminiszter asszony szerint Európa jövője ügyében jelenleg két elképzelés csap össze, ezért kulcsfontosságú a májusi EP-választás, mert az határoz majd arról, milyen irányban is haladjon az unió. De Palacio, aki jelenleg Madridban az Államtanács tagja, úgy látja, hogy a tét az: továbbra is nyitott marad-e a földrész, vagy megadja magát a megosztó és szűklátókörű nacionalizmusnak. Vagyis ezúttal tényleg hatalmas a polgárok állásfoglalásának jelentősége, noha az emberek ilyen alkalmakkor általában saját hazájukon belül akarnak üzenni a hatalomnak, hogy megbüntessék azt. Ám ezúttal jó volna, ha ez másként lenne, ideértve, hogy sokan menjenek el voksolni. Ugyanis egyre erősödnek a nacionalista erők, amelyek ellenségesek az európai összefogással és értékekkel szemben. Ide tartozik a Fidesz, a PiS, az AfD, a Svéddemokraták, a Liga, a Le Pen-féle Nemzeti Gyűlés, a holland Szabadságpárt és az osztrák FPÖ.
Ezek a tömörülések főként a migráció kapcsán igencsak elmélyítették együttműködésüket. Lásd Orbán és Salvini „csúcstalálkozóját”, amelyen közös frontot hirdettek Macron európai reformtervei ellen. De amit akarnak, az roppant veszedelmes, mert vissza akarják állítani a nemzeti határokat, hogy távol tartsák az idegeneket. Csakhogy az általuk szorgalmazott világ soha nem létezett. A földrész vezetőinek azonban a jövőre kell összpontosítaniuk, ha meg akarják győzni a bizonytalan közvéleményt, hogy a kontinens jövőjét az összefogás jelenti. Azonban nagy ívű víziókkal nem lehet harcolni a nacionalisták egyszerű üzenetei ellen. Meg kell mutatni, hogy az EU miért jobb, mint a nemzetállamok, amikor napjaink fő kihívásairól van szó, ideértve az anyagi jólét és az európai kultúra megőrzését. Macronnak jelenleg nincsenek jelentős számban szövetségesei, de az unió híveinek fel kell ébredniük. Jövő májusban a minden forog kockán a kontinens számára.
Az újság úgy tudja, nemigen valószínű, hogy eljut érdemi szakaszába a Magyarország és Lengyelország elleni jogállami eljárás, azaz a két államot megfosztanák szavazati jogától. Egy beavatott szerint már tudják, hogy az olasz, a szlovák és a cseh kormány nem támogatná azt, nem beszélve természetesen Budapestről és Varsóról. Ily módon katasztrofális volna az EU számára, ha mégis ragaszkodna a szavazáshoz és abból ilyen eredmény sülne ki. Az unió azonban ezzel együtt fenn akarja tartani a nyomást. Mind a magyar, mind a lengyel kérdés napirenden lesz a jövő kedden, az Általános Ügyek Tanácsában, mert csak így lehet előbbre jutni a kérdésben, illetve elérni, hogy valami történjen a két kormány részéről.
Ugyanakkor Románia alig két hónap múlva átveszi az EU soros elnöki teendőit, ám nagy fejtörést okoz az uniónak, mert ugyanazon az úton halad, mint Magyarország és Lengyelország. Feltűnő, hogy a Néppárt jelenleg csendben van, pedig rendszeresen támadja a szociáldemokrata román kormányt, mint ahogy sok bírálat éri a konzervatívok soraiban található Orbán Viktort is. Mindenesetre Brüsszelben egyfajta megkönnyebbüléssel fogadták a meleg házasság ügyében kiírt népszavazás kudarcát. És ehhez jön még, hogy a román szociáldemokraták korlátozni akarják az igazságszolgáltatás önállóságát, és igyekeznek kivonni magas rangú vezetőiket a korrupciós eljárás alól. Az Európai Parlament novemberben voksol a román jogállam elleni fenyegetésről.
