- Megszívhatja Lengyelország, mert Európa korlátozhatja vele az együttműködést, miután egyértelmű, hogy a hatalom kiterjesztette befolyását a bíróságokra.
- Orbán Viktor a civilek elleni küzdelemmel új ideológia front nyitott az Európai Néppártban, amelynek régi felfogású, kereszténydemokrata erőit le akarja nyomni az európai választásokon.
- Steve Bannon nagyon számít a Fideszre a populista európai tömb megteremtésében, a Jobbikkal viszont nem szeretne közösködni .
Az Európai Bíróság kétségbe vonja, hogy az igazságszolgáltatásra kiterjesztett kormánybefolyás miatt Lengyelországban egyáltalán lehetséges-e még a független ítélkezés. A testület állásfoglalását az ír Legfelsőbb Bíróság kérte ki, mert döntenie kell Varsó kiadatási kérelméről egy lengyel férfi ügyében, aki kábítószer kereskedelemmel gyanúsítanak. A példátlan, precedens-értékű luxemburgi döntés tartalmazza, hogy hasonló esetekben a bíráknak egész Európában mérlegelniük kell azt a vitát, amely jó ideje zajlik a PiS és a Bizottság között a lengyel jogállamiság ügyében. Ugyanakkor a lengyel igazságügyi miniszter próbálta bagatellizálni az ítéletet. Így leginkább arra hivatkozott, hogy sehol sem szerepel benne, miszerint sérült volna a jogállam. A labda most visszakerül Írországhoz, ahol – ha megtagadják a férfi kiadatását – a Legfelsőbb Bíróságnak meg kell állapítania, hogy komoly veszélyben van a lengyel bíróságok önállósága, illetve, hogy alapvető aggályok vannak annak feltételezésére: a vádlott nem részesülne tisztességes tárgyalásban.
A lap úgy értékeli, hogy az Európai Bíróság kinyilvánította bizalmatlanságát Lengyelországgal szemben, és sajnos, jogosan. A kommentár kiemeli, hogy az EU a bizalom elvén alapszik. A tagállamok elhiszik egymásnak, hogy tiszteletben tartják és megőrzik a demokráciát, a szabadságot és a jogállamot. Ily módon az unió kiemelkedik minden más, szokásos nemzetközi szervezet közül. Csakhogy mostanában elveszőben van a konszenzus az ügyben, miként lehet a társadalmat politikai eszközökkel formálni. Orbán Viktor az illiberális rendszert állítja szembe a demokrácia nyugati modelljével. A lengyel kormány olyan reformokat ver keresztül az igazságszolgáltatásban, amely a hatalom eszközévé silányítja a bíróságokat. Erre reagált most az Európai Bíróság. Úgy rendelkezett, hogy a tagállamok a jövőben nem tehetnek eleget a lengyel kiadatási kérelmeknek, ha fennáll a konkrét veszély, hogy az érintettre nem tisztességes per várna Lengyelországban. A döntés helyes és szomorú. Azt mutatja, hogy mennyi bizalom veszett el a kontinensen.
Az Európai Bíróság ítélete után könnyen lehetséges, hogy Lengyelország más területeken is elszigetelődik az EU-n belül. Ha ugyanis széles körben gondolják úgy, hogy a lengyel bíróságokon sérül a jog a tisztességes eljáráshoz, akkor ez azt jelenti, hogy megrendül a bizalom az ottani igazságszolgáltatásban és a jövőben igencsak megnehezülne a gazdasági együttműködés. A következmények érinthetik a lengyel vállalatokkal kötött szerződéseket, az uniós támogatásokkal zajló programok jogbiztonságát, ennélfogva az európai partnerek és intézmények korlátozhatják a kooperációt. A Bizottság az alapértékek megszegése miatt már jogállami eljárást indított Varsó ellen, de a tárgyalások idáig semmiféle közeledést nem eredményeztek. A PiS-nek azonban nem kell semmitől sem tartania, mert Orbán Viktor szankciók esetére belengette a vétót.
Az újság úgy kommentálja az Országgyűlés napokban elfogadott határozatát, hogy az megadóztat minden tevékenységét, amely kedvező színben mutatja be a migrációt. Egyben megszólaltat egy francia férfit, aki csak a törvény szövegének angol fordítása alapján döbbent rá, mennyire súlyossá vált az amúgy is agyonnyomorgatott civil társadalom helyzete Magyarországon. Az illető 8 éve tanfolyamokat tart Budapesten az európai bevándorlás politikáról a CEU-n, de most már ez is a 25 %-os adó hatálya alá esik. Úgy véli, hogy a jogszabály elfogadhatatlan beavatkozási kísérletet jelent a tanszabadságba. Hozzáfűzi, hogy a megszövegezés szándékosan homályos, mert a hatalom így akarja önkorlátozásra kényszeríteni az érintetteket. Azon kívül be kell jelenteni, hogy kitől jön a külföldi támogatás.
A változtatást Orbán Viktor kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a kormány harcolni kíván a bevándorlás ellen. Csak éppen az elfogadás módja folytán erősen politikai provokáció íze van a dolognak. A képviselők ugyanis egy nappal azután hagyták jóvá a jogszabályt, hogy a Bizottság bejelentette: az Európai Bírósághoz fordul, mert úgy ítéli meg, hogy a magyar menedékjog alkalmazása nem felel meg az európai szabályoknak. Úgy tűnik, hogy a magyar miniszterelnök új frontot kíván nyitni az ideológiai háborúban, amit az Európai Néppárton belül folytat. Azt reméli az EP-választás előtt, hogy tekintélyelvű irányvonala legyűri a régi kereszténydemokráciát. Nem úgy tűnik, hogy félne a kizárástól. Egyben vizsgálja az új potenciális „ellenfél” reakcióját, miután az ENSZ, az EBESZ és az Európai Tanács rendszeresen kifogásolja támadásait az alapjogok ellen.
A Balkánnak udvarol a magyar kormányfő, aki a befolyását próbálja erősíteni a délkelet-európai hátsó udvarban. Dicséri az uniós várományosoknak a magyar modellt és főként Montenegrót csábítja. Utóbbit Trump a múlt héten még agresszívnak, és a világbéke szempontjából veszedelmesnek minősítette, ám most a szintén populista Orbán Viktor kijelentette a maffia jelenléte folytán hírhedt államról, hogy az alkalmas az EU-tagságra. Ottani kollégája ugyanakkor visszautasította a határvédelem céljára ingyen felajánlott kerítést. A bezárkózó Európa harcosaként a magyar politikus nem csupán a szögesdrót szavakész híveként kilincsel a térségben. A választási győzelem birtokában a belpolitikát már eredményesen beszántotta, így most igyekszik a déli kiskertben is rendet teremteni. A szerb és a montenegrói elnök számára egyébként is ő testesíti meg a kívánatos politikai modellt. Először is euroszkeptikus, ám hatékonyan bezsebeli az európai szubvenciókat. Másrészt lepattint minden brüsszeli bírálatot a jogsértések kapcsán.
Romániában és Szerbiában már sikerrel a Fidesz szárnyai alá vette a magyar kisebbség legjelentősebb pártjait. Ráállította őket a saját vonalára. A vajdasági magyar gazdáknak egy megszerzett helyi bankon keresztül nagyvonalú hiteleket ad, nem beszélve az állampolgárság könnyített megszerzéséről. Az erdélyi magyarok az idén hírek szerint 100 milliót kapnak az anyaországtól. Szorosra fűzte a szálakat a szerb kormánypárttal, azon kívül emberei Szlovéniában és Macedóniában is milliókért szereztek sajtóérdekeltségeket. Brüsszel, de Athén, Szkopje és Szófia is felháborodottan vette tudomásul, hogy Magyarország meg akarja torpedózni a görög-macedón névvita megoldását. Az Európai Parlament görög alelnöke úgy reagált, hogy Orbán újfent igyekszik megakadályozni a Balkán stabilizálását, és ezzel szomorú kivételt képez az EU-ban.
Steve Bannon nem csupán a jövő évi EP-választásokat kívánja befolyásolni a populista erők számára az általa létrehozandó alapítvánnyal, azt is tervezi, hogy Olaszországtól Közép-Európáig összefogja az euroszkeptikus kormányokat, így azok a csúcstalálkozók eredményeit is meg tudják majd határozni. Trump volt stratégiai fő tanácsadója 6-7 államra gondol. Erről szövetségese, a populista belga Néppárt vezetője számolt be, hozzátéve, hogy a Mozgalom névre keresztelt vállalkozás Bannon választási tapasztalatait, valamint amerikai támogatók pénzét vetné be a hasonló gondolkodású, nacionalista, bevándorlás-ellenes csoportok támogatására. Modrikamen azt azonban hangsúlyozta, hogy kerülni akarják a rasszista vagy antiszemita pártokat, mint amilyen pl. a Jobbik. Ellenben nagyon is építenének a Fideszre, továbbá az olasz, lengyel és osztrák kormányerőkre.
Alapértéknek tekintik a nemzeti szuverenitást, a migráció korlátozását és a radikális iszlám elleni küzdelmet. Bíznak abban, ahogy az eurokritikus körök, amelyek hozzávetőleg a helyek negyedét foglalják el Strasbourgban, képesek lesznek félretenni nézeteltéréseiket és dolgozni a közös program érdekében, noha eltérő frakciók tagjai. Ez esetben alapvetően új felállás jönne létre Európa jövője szempontjából. A politikus ennél a pontnál megemlítette Orbán Viktort, az EU menedékpolitikájának legélesebb bírálóját.
Azt ugyanakkor visszautasította, hogy Oroszországtól kapnának támogatást. De elismerte, hogy ő maga 3 éve meglátogatta az orosz törvényhozást. Sürgette a Moszkva-ellenes szankciók eltörlését és azt szorgalmazta, hogy Európának és az USÁ-nak közösen kellene fellépnie az erőszakos iszlám körökkel szemben. A hírügynökség hozzáteszi, hogy ha az érintett pártok beleadnak apait-anyait, akkor a mandátumok több mint 20 %-át hódíthatják el Strasbourgban, de a továbbiak attól függnek, mennyire lesznek hajlandók szövetségre lépni egymással.
A megélhetési gondjai vannak a Jobbiknak, amely a szakadás után mérsékelt pártként kívánja folytatni, ám veszélyt jelent Orbán Viktorra nézve. A hatalom szinte kizárólagos befolyása alatt álló sajtó a választás előtt jóformán agyonhallgatta az ellenzéket, ám most annál nagyobb figyelmet szentel a Toroczkai László által létrehozott csoportnak. Azt igyekszik bemutatni, hogy nem csupán a baloldal reménytelenül megosztott, hanem a jobboldal is, ennél fogva az óriási jogkörrel rendelkező Fidesz a nyugalmat testesíti meg. Orbán felismerte a Jobbik néppártosodásában rejlő veszélyt, annál is inkább, mivel Vona Gábor által meghatározott út a kormánytábor embereinek korrupcióját és a meggazdagodását támadta hevesen. Ezért az utóbbi két évben a jobboldali riválist vette elsősorban célba, noha a két párt programja nagyon hasonlít egymásra. Ezek után szabott ki a Számvevőszék a múlt decemberben hatalmas bírságot a vetélytársra, amely ezt követően válságba került. Népszerűsége zuhan, ráadásul Simicska a jelek szerint feladta a harcot és ezzel sorsára hagyta a Jobbikot.
