- A CDU-CSU értesítette Orbánt, hogy ha sokat ugrál, akkor nemigen maradhat az Európai Néppártban.
- Európa a demagógok kezébe ad ütőkártyát, ha úgy tesz, mintha csak Putyin miatt lenne megosztott a földrész.
- Újságírók rendszeresen beletörlik a lábukat Sorosba, de ő azért nem veszi semmibe a sajtót, nem úgy, mint a szintén milliárdos Elon Musk.
Hírek szerint a német uniópártok parlamenti csoportja két feltételtől teszi függővé, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja maradhasson. A követeléseket, miszerint ne paterolják ki a Közép-Európai Egyetemet Budapestről, illetve a „Stop, Soros”-törvénnyel várják meg a Velencei Bizottság jövő hónapban esedékes állásfoglalását, a CDU-CSU-frakció magyarországi jelentéstevője fogalmazta meg. Andreas Nick, aki egyben a pártszövetség delegációját vezeti az Európa Tanácsban, sürgeti, hogy a magyar kormány a CEU ügyében írja alá New York állammal a már kidolgozott megállapodást. A német konzervatívok idáig igyekeztek elkerülni, hogy nyíltan bírálják Orbán Viktort. A Human Rights Watch berlini képviselője ezért meg is rótta őket, mondván, legfőbb ideje volna határozottan szembeszállni részükről a magyar párt káros és emberi jogellenes politikájával. Továbbá nagyon gyorsan át kellene gondolni a kapcsolatokat a Fidesszel, mielőtt további károkat szenved az európai demokrácia.
A kizárásról az unió Bundestag-csoportjában egyelőre senki sem akar nyíltan beszélni. A színfalak mögött azonban világossá tették, hogy a jövő attól függ, a magyar fél mennyire tartja magát a két említett feltételhez. Ha nem hajlandó rá, akkor bennfentesek szerint nem sok esélye lesz arra, hogy megússza az ügyet, erről tájékoztatták is Orbánt. A lap hozzáteszi, hogy a magyar kormány példátlan kampányt folytat Soros György ellen. Azon felül bírálatok érik azt a törvényjavaslatot is, amely olyan civil szervezeteket sújtana, amelyek állítólag támogatják az „illegális migrációt”. A Velencei Bizottság jelenleg ellenőrzi, hogy a szabályozás összeegyeztethető-e a nemzetközi emberi jogi normákkal.
A kommentár szerint Európában társadalmakat és pártokat oszt meg az ismét egyre élesebben felvetődő kérdés: miként kell Oroszországhoz viszonyulni. Moszkva támogatói, köztük az Osztrák Szabadságpárt, új „keleti politikát” sürgetnek, azaz hogy ismét párbeszédet kell kezdeni és fel kell oldani a szankciókat. A másik tábor ebbe bele is menne, ha Putyin felhagyna a gyakorlattal, mármint hogy stratégiai hazugságokkal próbálja meg megtéveszteni a partnereket. Az Európai Külkapcsolati Tanács most megjelent tanulmánya arra mutat rá, hogy egyfolytában harc folyik a nemzetközi magatartási szabályokról. Egyfelől van az EU által képviselt liberális univerzalizmus, benne az emberi jogokkal és demokráciával, valamint azzal, hogy az államoknak joguk van kiválasztani a szövetségeseiket. Másfelől ott az irányított orosz demokrácia, amely a külpolitikában még mindig befolyási övezetekben és nagyhatalmi játszmákban gondolkodik, a 19. század szellemi örökségeként.
Az elemzés az unión belüli orosz befolyásolási kísérleteket elemezve rámutat, hogy mivel Moszkvának nemigen vannak támogatói a tagállamok hivatalos köreiben, ezért felkarolja a rengeteg elitellenes mozgalmat. De azért találni olyan államokat is, amelyek rokonszenveznek Putyinnal: Magyarország, Olaszország, Ausztria, Görögország, Bulgária és Ciprus. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad túlértékelni az orosz diverziós próbálkozásokat, mert a nyugati pánikreakciók sokkal veszélyesebbek, mint Moszkva akciói. És ha kormányok közben elhanyagolják, hogy foglalkozzanak a megosztottság belső okaival, akkor ez arra bátorítja a demagógokat, hogy opportunista módon játszanak az orosz veszéllyel.
Soros Györgynek és a Tesla elektromos autógyár tulajdonosának egyaránt baja van a sajtóval, mégis ég és föld a különbség kettejük hozzáállásában. Elon Musk nemrégiben nyilvánosan kiakadt, mert az egyik oknyomozó portál azt írta, hogy a kísérleti kocsi már több balesetet is okozott. A milliárdos nekitámadt az újságíróknak, hazugnak nevezte őket. Ugyanakkor a Daily Mail a múlt héten a címlapján azzal vádolta Sorost, hogy az összeesküvést finanszíroz a Brexit megakadályozására. Senki sem tagadhatja, hogy létezik egy hat hónapra kidolgozott PR-terv az októberben esedékes kulcsfontosságú brit parlamenti vita előtt. De azt sem lehet kétségbe vonni, hogy vagyonából a befektető az évek során 18 milliárdot költött igen sok programra, köztük olyanokra, amelyekről úgy gondolja, hogy a demokráciát erősítik. A bulvárlap azzal vádolta Soros, hogy az kiszámíthatatlan nábob, aki megingatja a demokráciát, hiszen támogatja a kampányt, amelynek keretében óriásplakátok szólítanak fel a népszavazás megismétlésére.
Az ilyen akciókat tipikusan a demokrácia részének tekintik. Sorost persze gyakran mocskolják az újságírók, hozzászokott. Az Economist nemrégiben az európai nacionalisták mumusának nevezte. Azzal vádolják, hogy pártfogolja a törvénytelen bevándorlást. Egy magyar politikus a minap egy levágott és megpörzsölt disznó képét tette közzé, rajta a felirattal: Ő VOLT A SOROS. Az újságnak természetesen szíve-joga azt állítani, hogy az üzletember kihasználja erejét, amikor az egyik oldalt segíti a vitában. Viszont egy demokráciában mindenkit megillet a szólásszabadság. Soros az év elején Davosban kijelentette, hogy meg akarja védeni az értelem John Stuart Mill által megfogalmazott szabadságát. Minden kritika ellenére a jelek szerint ő bizonyos fokig igenis tiszteletben tartja, ahogyan a média működik. Musk szemében viszont minden negatív nézet álhír, és szerinte nem szabad hinni olyan cégeknek, amelyek nem a profitért dolgoznak.