Egy-két nappal ezelőtt a Facebookon írtam meg, a keresztény társadalmi tanítás néhány alapelvét felidézve, hogy amikor Orbán a kereszténydemokráciáról papol, miért ótvaros hazugság az egész, ugyanis épp a kereszténydemokrácia legfontosabb pilléreit bontja le a Fidesz-KDNP koalíció.

Most lássunk egy konkrét és elriasztó példát minderre az elmúlt napokból, amely alig-alig tűnt fel a nagyközönségnek.

II. János Pál Centesimus Annus kezdetű enciklikájában (1991) a következőket olvashatjuk:

• „A gazdasági tevékenység terén minden bizonnyal létezik a legitim önállóságnak olyan szférája, amelybe az államnak nem szabad beavatkoznia. Ugyanakkor az állam feladata megszabni azt a jogi keretet, amelyen belül kialakulnak a gazdasági kapcsolatok, és köteles ily módon szavatolni a szabad gazdaság elsődleges feltételeit, egy olyan gazdaságét, amely feltételezi a felek bizonyos egyenlőségét, oly módon, hogy egyikük se lehessen annyira hatalmas, hogy a többit valóságos szolgaságba vesse.” (15.)
• „Az egyes országokban és a nemzetközi kapcsolatok terén is a szabadpiac látszik a leghatékonyabb útnak az erőforrások elosztására és a szükségletek legmegfelelőbb kielégítésére.” (34.)
• a szocialista rendszerrel szemben „a szabad munka, a vállalkozás és az együttműködés társadalma jelent alternatívát.” (35.)
• „az államnak a gazdasági szektorban betöltött szerepére” vonatkozóan „a gazdasági rend és a gazdasági fejlődés egyik legfőbb akadálya a biztonság hiánya, amihez társul a közhatalom korrupciója, valamint a tisztességtelen úton történő vagyongyarapítás terjedése és a könnyű haszonszerzés bővülő lehetőségei törvénytelen eljárások vagy pusztán spekulációk révén.” (48.)
• Az államnak a beavatkozási lehetőségeit „időben korlátozni kell, amennyire csak lehetséges, nehogy ezeknek a társadalmi csoportoknak vagy vállalatoknak illetékességi köre csorbát szenvedjen, s nehogy az állam cselekvési mezeje olyan mértékben növekedjék, hogy a gazdasági vagy polgári szabadságot kár érje.” (48.)
• Az enciklika a fentiek értelmében használja „az atyáskodó állam” elítélő kifejezést, amely „az államapparátus mértéken felüli növekedését idézi elő”, s „amelyet már inkább a bürokrácia logikája irányít…” (48.)

No, mármost, a minap az történt, hogy az Andy Vajna-féle TV2 Média Csoport új csatornái elhappolták a Digi Sporttól egyes külföldi (pl. olasz) futballmeccsek közvetítési jogát, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve a Digi Sportot, s – hasonlóképp – megszerezve a Sport TV elől más külföldi meccsek (pl. spanyol) közvetítési monopóliumát.

Na és? – kérdezhetnénk – hiszen a nagyhal megeszi a kishalat. Csakhogy egy frászt! Míg

a kishal éhkoppra ítéltetett, addig a nagyhal az állam által, állami támogatásokból mesterségesen felhizlalt bálna.

Vagyis adott a legdurvább állami beavatkozás, s – miként történt ez a napilapoknál is – az állam ezzel a módszerrel szép sorjában kinyírja a piac szereplőit. Ugye nem felejtettük el, hogy az EU – nagyon helyesen – azért tette szóvá, s tartotta elfogadhatatlannak a TAO-pénzek sportfelajánlásának gyakorlatát, mert ezzel az állam mesterségesen és felülről beleavatkozik – mindenkor saját kedve és érdeke szerint – a piaci viszonyokba, a közpénzek átjátszásáért messzemenő és sírig tartó hűséget és lojalitást remélve (és kapva) a TAO-ból csinosan kiglancolt szereplőktől.

És mit kap az állam attól a derék és remek Andy Vajnától mindezért cserébe? Sok-sok újabb nézőt és újabb célszemélyt, akiknek a futballközvetítések előtt, alatt és után gazdagon nyomathatják az agymosást szolgáló kormánypropagandát.

Szegény Konrad Adenauer, Robert Schumann, Alcide de Gaspari és a többiek. Magukra vessenek, hogy ők sem értettek a futballhoz és a futballközvetítéshez.

Gábor György