B1 blogcsalád



Madarat tolláról - Orbán Viktor az új osztrák kormány első külföldi vendége

Nemzetközi sajtószemle

2018. január 30. - Szelestey
  • Orbán az unió ellen keres szövetségest Kurznál, de egyeztet a szélsőséges Szabadságpárt vezérével is.
  • A magyar kormány történelmi esélyt játszott el a gazdaság és a társadalom megújítására, további ősbűne az, hogy mentálisan beszennyezte a magyarokat - Inotai András elemzése a Der Standardban.
  • Zeman győzelme nem a keleti primitivitás bizonyítéka, csak azt csinálta, amit sok nyugati politikus is.

 

Die Presse

die_presse.jpg

1. A mai tárgyalások előtt vonattal már az este Bécsbe érkezett Orbán Viktor, aki nem csupán az osztrák kancellárral akarja összehangolni uniós elképzeléseit, hanem a szélsőséges Szabadságpárt vezérével, valamint az FPÖ infrastruktúra miniszterével is. Kényelmetlen kérdésekre viszont nem szeretett volna válaszolni, ezért sajtótájékoztató eredetileg nem szerepelt a programban, ám a nyomás láttán végül belement abba, hogy közös nyilatkozatot adnak ki és 4 kérdést fel lehet neki tenni. A interjúkérelmeket viszont elutasította, szóvivője pedig lemondta az újságírókkal tervezett beszélgetést. Hogy vasúton érkezett, az jól jöhet a választási kampányban, hiszen a nép egyszerű gyermeke utazik így, a látogatás céljáról pedig az posztolta ki a Facebookon, hogy meg akarja védeni Ausztriát és Magyarországot.

Orbán a nagykövetségen alszik és oda zarándokol el mai első tárgyalópartnere, Busek volt alkancellár. De vendég este találkozik egy másik korábbi kormányfővel, Schüssellel is. Délután pedig Schönborn bíborost keresi fel. Utána következik – megint csak a nagykövetségen – a megbeszélés Strachéval és Hoferrel. Azt jelezték, hogy az eseményt követően egy pár tudósító jelenlétében rövid nyilatkozatot adnak. De a fő napirendi pont délben zajlik a vendéglátó Kurzzal. Egy magyar tanácsadó elárulta, hogy Paks nem lesz hangsúlyos téma, noha az osztrák kormány panaszt emel a bővítés ellen az Európai Bíróságon. Ahogy a magyar forrás elmondta: világos, hogy itt az osztrák belpolitikáról van szó, és Budapest csak annyit kért, hogy időben tájékoztassák a lépésről. Ez azután így is történt. Ugyancsak könnyedén veszi a magyar fél a családi pótlék tervezett csökkentését a keleti vendégmunkások esetében, mert bízik abban, hogy Brüsszel úgyis meghiúsítja a lépést.

Az első számú téma Európa – közölték mindkét miniszterelnöki hivatalban. A következő EU-csúcson ugyanis alapkérdésekről szavaznak. A két politikus egyöntetűen azt vallja a migrációról, hogy meg kell védeni a külső határokat, ugyanakkor Kurz nem gondol sokat a kvótáról, Orbán pedig teljesen elutasítja azt. Ellenben igencsak pártolják a nemzeti jogkörök növelését Brüsszel hatalma rovására. A magyar vezető igyekszik beleszólni az európai politikába, ezért próbálja felértékelni a visegrádi együttműködést az EU előtt. A házigazda hajlik arra, hogy közvetítsen, de azt nem szeretné, ha magyar kollégája kisajátítaná. Orbánról az a hír járja, hogy szerinte Ausztria nemigen több Németország egyik tartományánál. Ám az új kancellár hatalomra lépése óta módosult a hang. Egyik munkatársa elárulta: a magyar vezető nagyra becsüli a kancellárt, és úgy véli: elmúltak az idők, amikor Berlin megmondhatta, hogy Bécs mitévő legyen. Vagyis az osztrákok önállóan és öntudatosan ki akarják venni részüket az európai politikából. Nos, Orbán mindenek előtt erről kíván beszélgetni partnerével.

2. Az osztrák ellenzék kétes barátságnak tartja Orbán és Kurz viszonyát. A magyar miniszterelnök lesz az új osztrák kormány első külföldi vendége, ám a szociáldemokraták ügyvezetője azt követelte, hogy az osztrák koalíció mondja meg egyértelműen, milyen politikát akar Európában. Vagyis ne hagyjon kétséget afelől, hogy demokratikus uniót szeretne a közös, európai érdekek alapján. És mivel a 2. félévben az ország látja el az EU soros elnöki teendőit, az SPÖ azt is szükségesnek tartja, hogy a kabinet szálljon szembe a demokrácia-ellenes és tekintélyelvű irányzatokkal, valamint a földrész megosztásáról szóló agyszüleményekkel. A Neos párt főnöke arra emlékeztetett, hogy Orbán az illiberális demokrácia híve, de ilyen rendszer nem létezik, ellenben amit csinál, az nagyon is közel áll Putyin rezsimjéhez. Ugyanakkor a politikus sokatmondónak nevezte, hogy Bécset elsőként a magyar vezető keresi fel a határon túlról, hiszen madarat tolláról.

A Neos különben bemutatta Fekete Győr Andrást, aki a Momentum képviseletében arról beszélt, hogy igen nehéz feltételek közepette futnak neki a választásoknak. Orbánról azt mondta, hogy autokrata, aki azonban gyenge ember és semmi önbizalma sincsen. Nem véletlenül tart fenn propagandasajtót, támadja nap mint nap a civileket, ugyanakkor kitér a viták elől. A magyar politikus óvta Kurzot az orbáni úttól, hiszen a magyar vezető is liberális, fiatal playboyként kezdte. A lap hozzáteszi, hogy Magyarország állandóan viszályba kerül az unióval, így a vitatott alkotmányreform, a sajtótörvény, a felsőoktatási jogszabály, a külföldi cégek elleni fellépés, valamint a menekültekkel szembeni bánásmód miatt.

Kurier

kurier.jpg

1. A kommentár szerint azért övezik heves bírálatok Orbán Viktor bécsi útját, mert az ellenzék szerint Kurz mind inkább egy követ fúj a magyar vezetővel, vagyis ő maga is tekintélyelvű és nacionalista. A kritikát elsősorban a szabad sajtó és a civil társadalom elleni magyar politika váltja ki, nemzetközi keretekben is. De nem sok babért aratnak az oktatásban végrehajtott változások sem. Azt is nehezményezik, hogy Ausztria mind jobban rááll a Visegrádi Csoport vonalára, noha a V4-ek ellenzik a bevándorlást és az uniós együttműködés elmélyítését. A kancellár hivatal szerint a vádak megalapozatlanok, az osztrák fél valójában hidat akar építeni Kelet felé. Meg hogy a kényes kérdéseket Bécs az unió témák kapcsán veti majd fel mai egyeztetésen. Kiszelly Zoltán szerint azonban a tárgyalás igencsak hathatós segítség Orbánnak a választási kampányban.

2. Soros György e pillanatban Orbán Viktor kedvenc ellenségének számít, és a támadások során a magyar kormány nem takarékoskodik az antiszemita oldalvágásokkal – írja a mai bécsi út beharangozójában az újság. A „Stop Soros” csomagot úgy minősíti, hogy az frontális támadást jelent főként a menekültekkel foglalkozó civilek ellen. A populisták bevált taktikájának nevezi, hogy a kormány sáncai mögül megosztanak, és mindent egy kártyára tesznek fel. És ez a jelek szerint beválik. A CEU egyik professzora úgy látja, hogy az ország egyetlen nagy hisztériába lovallta bele magát. A propaganda elfed minden más témát, az ellenzék nem tud szóhoz jutni, ily módon a hatalom szabja meg a kampányt. Főleg miután a sajtó már jó ideje hivatalos ellenőrzés alatt áll. Gergely Márton, a megszüntetett Népszabadság főszerkesztő-helyettese ezt úgy fogalmazza meg, hogy van médiaszabadság, csak éppen már nincsenek meg a szabad sajtó feltételei. Sok mindent ugyan meg lehet írni, ám ezek a cikkek nemigen jutnak el a tömegekhez.

Így vagy úgy, Orbán határozza meg, hogy miről beszéljenek. Azon kívül megfélemlíti a civil szervezeteket és a Számvevőszékkel karöltve elzárja az ellenzék állami támogatását. Emiatt sok liberális visszavonult a közélettől, ám mint a már említett osztrák egyetemi tanár mondja, így nem működhet egy nyílt társadalom. Viszont a rendszer ellen fordulhat, hogy 50 %-nál rosszabb választási eredmény már vereséget jelentene számára. Az ellenzék számára a kulcsszó az együttműködés az egyéni körzetekben. Gergely szerint ugyanakkor Orbánnak az a gyenge pontja, hogy mindent a migrációra fűzött fel, de kiderült, hogy tavaly titokban 1300 menekültet fogadott be az a kormány, amely rémként állította be, ha csak egyetlen menekült is beteszi a lábát az országba.

Der Standard

der_standard.jpg

A lap “Orbán és a mentális tömeggyilkosság” címmel közli - éppen a bécsi látogatáshoz időzítve - Inotai András kommentárját. A Világgazdasági Intézet volt igazgatója azzal kezdi mondandóját, hogy Magyarországon teljes gőzzel zajlik a népbutító és gyűlölettel átitatott kormányzati kampány. Első benyomásra a hivatalos gazdasági adatok biztatóak, a miniszterelnök szerint a magyaroknak ezért büszkének kell lenniük az eredményekre, és főként arra, hogy már uniós pénzek nélkül is megállnak a saját lábukon. Ám a valóság egészen más. Kizárólag az EU-s pénzeknek köszönhető az évi 3-5%-os növekedés. Csakhogy ez a támogatás nem versenyképes és önfenntartó beruházásokban jelent meg. Azon kívül az államháztartás is nagy mínuszt mutat, mert a támogatások jelentős részét a költségvetésen keresztül osztották szét. Az alacsony munkanélküliség mögött egyértelműen a mintegy félmilliós kivándorlás húzódik meg. Meg belejátszik a kétes hatású közmunka, amihez megint csak a brüsszeli szubvenciók teremtik meg az anyagi alapot. Ugyanakkor sokat számít, milyen sok pénzt utalnak haza a külföldön dolgozó magyarok.

A magyar gazdaság és társadalom állapotán nem látszik a rengeteg nyugati segítség, pedig itt lett volna a történelmi lehetőség a modernizálásra. A fejlődést alig-alig serkentette, nem is beszélve a versenyképesség javításáról. Nagyrészt olyan programokra fecsérelték el, amely nem lendített a gazdaságon. Ellenben a hatalom teljesen kiforgatva értelmezte a vállalkozói tevékenységet. Ahelyett, hogy a kis és közepes cégeknek segített volna talpra állni, a milliárdok az új “vállalkozói rétegnél” tűntek el kézen-közön. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a brüsszeli támogatások jelentős hányada a politikai maffiaállam gazdasági hátterének megteremtésére ment el. Egy olyan rendszerben, amely 8 éve szembeszáll az uniós alapértékekkel, a hivatalos politika rangjára emelte az EU-ellenességet.

Még súlyosabbak a következmények a képzésben és az egészségügyben elmulasztott beruházások, illetve a társadalom megosztottsága miatt. Márpedig itt a versenyképesség alapfeltételeiről van szó. A történelmi bűn azonban az, hogy a rendszer mentálisan beszennyezte a magyarokat. A kormány visszaforgatta az idő kerekét, bezárkózik, ahelyett, hogy nyitna. Gyűlölethadjáratot folytat a kipécézett ellenségekkel szemben, szolidaritás helyett megosztásra játszik. Nem az összefogást erősíti, hanem a nem túl dicső múltba menekül, ellenben nem törődik a ma, illetve a jövő kihívásaival. Mindez, a “nemzeti büszkeség” hamis ideológiájával, valamint a masszív agymosással párosulva, aláássa az ország alkalmazkodóképességét. Hogy itt javulást lehessen elérni, ahhoz talán egy egész nemzedéknyi idő szükséges. A választás tétje ezek után az, hogy egyáltalán nyitva marad-e a történelmi lehetőség, vagyis sorsdöntő lesz.

Washington Post

wp.jpg

A cseh elnökválasztás kimenetele többet elárul a nyugati demokrácia állapotáról, mint amennyit a fejlett világ szeretne bevallani. Így értékeli a helyzetet Ann Applebaum. A neves történész és elemző felhívja a figyelmet, hogy Zeman győzelmével olyasvalaki adja meg a hangot a cseh közvitákban, aki vulgáris, agresszívan orosz- és Kína-barát, euroszkeptikus és Nato-ellenes. Szereplése bizonyosan megerősíti azt a közhelyet, hogy Közép-Európa „más”, mint a kontinens többi része. Lengyelország és Magyarország, amelyet EU-ellenes erők irányítanak, már az ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást és a médiát, sokan immár leírták a földrészen a két államot, és úgy tekintik, hogy mindkettő kifelé tart a demokratikus táborból. Most pedig Csehország is csatlakozik hozzájuk.

Lehet azt mondani, hogy Zeman poszkommunista probléma, csakhogy igazán aljas kampánya sok régi demokrácia jellemzőit hordozta, és lehet, hogy előhírnök lesz mások számára. A cseh politikát és sajtót nagyban befolyásolják olyan internetes oldalak, amelyek állandóan oroszbarát és Nato-ellenes propagandát nyomatnak. Terjesztik a félelmet és a gyűlöletet a muzulmán bevándorlók ellen, keltik a nyugtalanságot az „elittel” szemben. De a hasonlóságok rémisztőek, ha a Trump hadjáratával vetjük össze. Olyannyira, hogy itt is felmerült a pedofília vádja a riválissal szemben. De hasonló elemek figyelhetők az olasz Öt Csillag Mozgalomnál, vagy akár Berlusconinál is, beleértve a szoros viszonyt Putyinnal. Lehetne továbbá említeni a nyíltan rasszista osztrák Szabadságpártot is. Természetesen aligha véletlen, hogy éppen ez politika kerítette hatalmába a közép-európai állam- és kormányfői hivatalokat. A térségben igen gyenge a független média, a közvitát összeesküvés elméleteket terjesztő portálok és bulvárlapok uralják. De nézzük csak meg a vidéki USA-t és rögtön látjuk, hogy rengeteg a hasonló vonás a bejáratott és az új demokráciák között.

Die Welt

die_welt_1.jpg

Egy vadonatúj tanulmány azt támasztja alá, hogy az uniós irányvonalak meglehetősen nagy döntési szabadságot adnak a tagállamokat, mármint hogy kiket fogadnak be menekültként. Erre utal, hogy ugyanabból a származási országból a németeknél 50 %-ot fogadnak be, a magyaroknál viszont csupán 15 %-ot. Ezt már Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet szakértője mondta Berlinben a felmérés ismertetésekor. Vagyis az egyes államok másként és másként állnak hozzá a menekült státusz megadásához. Arra is kitért, hogy nincsenek sziklaszilárd bizonyítékok, miszerint a migránsok elvennék a munkát a hazaiaktól, vagy hogy lenyomnák a béreket. Egyébként a tavalyi adatok azt mutatják, hogy minden 10. menedékkérelem bizonyult sikeresnek. De a döntés meglehetősen lassú: múlt szeptemberben az egész unióban csaknem egymillióan vártak arra, hogy kimondják a verdiktet ügyükben.

Bloomberg

bloomberg_1.jpg

A hírügynökség által megkérdezett összes közgazdász arra számít, hogy nem nyúl az alapkamathoz mai ülésén az MNB Monetáris Tanácsa, noha legutóbb kudarcot vallott az unortodox politikának az a szándéka, hogy lenyomja a hosszú lejáratú államkötvények kamatát. A jegybank ugyanis szembekerült a felértékelődés világméretű irányzatával. Pálffy Gergely a Raiffeisentől azt mondja, a pénzintézet most szembesült először azzal, hogy a piac ennyire nem érdeklődik a meghirdetett lehetőség iránt, de hát a vélemények erősen borúlátóak, mármint hogy mennyire sikerül lenyomni az újabb eladósodás költségeit. A kamatok ugyanis mindenütt emelkednek. A magyar papírok esetében 26 százalékponttal nőtt a különbség a legutóbbi tanácsülés óta a 10 és a 2 évre szóló kötvények díja között. A befektetők a politika szigorodására számítanak Európában, a Nemzeti Bank ezzel szemben valószínűleg megerősíti, hogy kitart a lazítás mellett. Szentiványi Nóra, a JPMorgan-tól úgy értékeli, hogy a magyar irányvonal továbbra sincs összhangban a térségbeli vetélytársak törekvéseivel, de ez ügyben egyhamar nem is lehet változásra készülni.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr813615566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.01.30. 06:12:02

"sokan immár leírták a földrészen a két államot, és úgy tekintik, hogy mindkettő kifelé tart a demokratikus táborból. Most pedig Csehország is csatlakozik hozzájuk."

Minden európai uniós országban demokratikus választásokon győznek pártok. Az osztrákoknál, cseheknél, lengyeleknél, majd a magyaroknál is pár hónap múlva. Csak a győztesek nem tetszenek a tekintélyelvű EU-nak, ami maga demokratikus deficittel küzd és egy európai vezetőnek senki által meg nem választott német kancellár, Merkel távvezérli az EU vezetését és döntéseit.

"Egy vadonatúj tanulmány azt támasztja alá, hogy az uniós irányvonalak meglehetősen nagy döntési szabadságot adnak a tagállamokat, mármint hogy kiket fogadnak be menekültként. Erre utal, hogy ugyanabból a származási országból a németeknél 50 %-ot fogadnak be, a magyaroknál viszont csupán 15 %-ot."

Ez természetes, hisz minden tagállam maga bírálhatja el, hogy kiket enged a területére, kiknek ad menekültstátuszt. Ha Németország akarja, az összes területére vágyónak adhatna menekültstátuszt. Miért csak 50%-nak adnak a németek menedékjogot? Ez fasizmusgyanús! A másik 50%-kal mi a bajuk? Csak nem diszkriminálnak?

GyMasa 2018.01.30. 11:52:19

...Madarat tolláról - Orbán Viktor az új osztrák kormány első külföldi vendége...
Nocsak, mar Ausztria sem "barat".
Mi lesz meg itt!

John Nethem 2018.01.30. 13:25:39

DIE PRESSE: ".Orbán az illiberális demokrácia híve, de ilyen rendszer nem létezik, .."

Ilyen sötétséget a Die Presse-nél..... No persze, amit a PC (politikai korrektség) nem akar látni, azt nem is látja, mert önmaga hibáival is szembesülnie kellene akkor....... Történetesen azzal, hogy a liberális demokrácia sem feltétlelenül demokrácia, hanem pusztán egy szük politikai elit autokratikus uralma, kellően támaszkodva a kultúrmarxizmusra és a társadalom pórázára: a politikai korrektségre....

John Nethem 2018.01.30. 13:38:32

A jobboldali Kurz-kormány felállása - ahogy az várható volt - kiverte a biztosítékot a balliberális oldalon, így aztán hiába a stabilitás, a politika ezúttal is utcára vitte (egyre fogyó) sajátjait. A balhé tárgya nem is az ÖVP, hanem az FPÖ és Strache, vagyis a radikális koalíciós partner. A valóság ebben a vitában is úgy tűnik, mellékes, vagyis az, hogy az FPÖ is egy demokratikusan megválasztott demokratikus párt. Főleg úgy, hogy a Bécsben a kormány ellen hébe-hóba felvonuló tömeg akkora képzelőerővel bír, hogy egyebek között még Európát is felszólította, hogy bojkottálja a kabinet szabadságpárti minisztereit. Természetesen ilyen bojkott nem lesz, nincs is miért.

Szóval ennyit a liberális demokratákról..... Ha nem ők nyernek a demokratikus választáson, akkor megsértődve beavatkozást sürgetnek.....

rallus 2018.01.30. 14:29:48

Fekete Győr András mindenkin túltesz! Hihetetlen! Ott a helye Jávor és Niedermüller mellett az EU soros frakciójában!

Lamlam 2018.01.31. 00:23:57

@John Nethem:
Az illiberális kifejezés kifejezés nem újkeletü dolog , egy Zakaria nevü fogalmazta meg egykor .valamint Orbán mondta elöször Bálványoson ha nem tévedek.Amikor az elsö Orbán kormány megalakult 1998-ban a szcialisták megvádolták hogy megosztotta az országot ,alig pár hét kormányzás alatt.Ahol veszít az úgynevezett liberális társulat ott rögtön ajvékolnak.Pedig az illiberális demokrácia is lehet jó példa .A magyarországi baloldal napjainkra láthatóan tekintéj elvü politikát szeretne folytatni miközben liberális eszméket hirdet .Akkor miben mássak a jobboldaltól ?