Azt, hogy miről lehet népszavazást tartani Magyarországon, kizárólag a Fidesz aktuális érdeke határozza meg. Ahogyan azt is: mikor érvényes és mikor nem egy referendum. Ilyen a narancsos jogállam.

Amikor épp politikai érdekei azt kívánják, a Fidesz előszeretettel él a demokrácia egyik alapvető eszközével, a népszavazással. Sem 2005-ben, sem 2008-ban nem akadályozták kopasz verőemberek az akkor ellenzéki pártot a referendum kezdeményezésében - noha a kormánynak igencsak rosszul jött az akció. De demokráciában ilyet a hatalomnak le kell nyelni, bele kell állni a vitába - és adott esetben viselnie a vereség ódiumát.

Nem úgy a Fidesznek és Orbán Viktornak. A Fidesz pártigazgatójához ezer szállal kötődő, beazonosított verőemberek ellen sajnos Pintér Sándor rendőrsége és Polt Péter ügyészsége is tehetetlen volt - és ezek után ne nevezzük az ügyészséget fideszesnek? De ez csak a sor eleje.

– Vasárnapi boltzár,

– 2024-es olimpia megrendezése,

– római parti gát.

Az elmúlt években ezeket a népszavazási kezdeményezéseket fúrta meg otromba, átlátszó eszközökkel a Fidesz. Rettegve a vitától és adott esetben a vereség vállalásának ódiumától. A menekültekről azonban rendezett népszavazást a kormány - igaz, minthogy a választásra jogosultak fele nem fáradt a kormány kedvéért az urnákhoz, hát érvénytelen lett a voksolás. Persze csak jogilag. Emlékszünk: a bukás utáni győzelmi beszédekben Orbántól kezdve az összes narancsnyik politikailag érvényes népszavazást emlegetett – bármi is legyen ez, a jogilag nem létező kategória –, mondván: a résztvevők 98 százaléka egyformán szavazott.

A hétvégén Berettyóújfaluban tartottak helyi népszavazást, mégpedig a településen építendő börtönkórház ellen. A voksoláson végül csak a szavazásra jogosultak 24,6 százaléka vett részt, ám e 3000 ember kétharmada a beruházással szemben foglalt állást. Mondanunk se kell: a helyi, fideszes polgármester és képviselők nagy örömére.

A Fidesz sajátos viszonya a demokráciához akkor bukik ki igazán, amikor egymás mellé tesszük a két érvénytelen népszavazás kommunikációját. Míg a menekült-ellenes referendumot követően Kósa Lajos és társai azzal érveltek, hogy a távol maradók a népszavazáson résztvevőkre bízták a döntést, most azt hangoztatják, hogy a berettyóújfalusiak nem akarták megakadályozni a beruházást.

Amennyiben az utóbbi kijelentés igaz – szerintünk az –, úgy az első biztosan hamis. Milyen szerencse, hogy a narancsos médiabirodalom egyszer sem szembesíti ilyesmivel a kormányzati szereplőket. Mással pedig nem állnak szóba.

(fotó: keptelenseg.hu)