- Juncker be akar keményíteni a lengyelekkel szemben, de Merkel tart attól, hogy a magyar vétó megszégyenítené az uniót.
- Trumpnak egy provokáció elég, hogy Orbán példáját követe bedarálja a demokratikus intézményeket és túszul ejtse a demokráciát.
Juncker azon van, hogy meg kell vonni Lengyelország szavazati jogát az unióban, és ehhez meg akarja nyerni a tagállamok támogatását, ám a német miniszterelnök ellenzi az elképzelést. A Bizottság elnöke az igazságszolgáltatás vitatott reformja miatt szorgalmazza a szankciókat, hogy ily módon térítse jobb belátásra Varsót. Ha ez nem sikerül, akkor élne az EU a 7-es paragrafus adta lehetőséggel. A politikus azzal küldte nyári szabadságra a biztosokat, hogy odahaza mindenki lobbizzon a terv érdekében. Hogy az eljárást meg lehessen indítani, ahhoz négyötödös többség szükséges, utána viszont egyhangú támogatás kell a döntéshez. Merkel azonban nem szeretné kiélezni a viszályt, mert attól tart, hogy a magyar vétó miatt a javaslat vereséget szenved a szavazásnál. Juncker szerdán tárgyal a német vezetővel a kérdésről. Ugyanakkor a luxemburgi külügyminiszter nem ért egyet Berlin visszafogott álláspontjával és azt sürgeti, hogy Berlin és Párizs figyeljen oda, mármint hogy minden tagállamban tartsák tiszteletben az unió alapértékeit. Macron különben a minap kijelentette, hogy a lengyel kormány nagyon sok kérdésben szembemegy az európai érdekkel és ily módon a földrész szélére sodródik, amire Lengyelország igen élesen reagált.
A francia elnök után a német kancellár is bírálta a lengyel kormányt, amiért az megpróbálja befolyása alá vonni az igazságszolgáltatást. Merkel, akire négy hét múlva választások várnak, azt mondta, hogy amíg olyan államok, mint Lengyelország és Magyarország az Európai Bírósághoz fordulhatnak, bármi bajuk van, addig nem lehet rossz kompromisszumot kötni. Hozzátette, hogy különösen a lengyelek miatt igen súlyos a helyzet. A többség elsősorban ott ütközik korlátokba, ahol alapvető demokratikus értékek sérülhetnek. A jelentés megjegyzi, hogy az unió szankciókat szabhat ki a Szydlo-kormányra a jogállami elleni támadás miatt. A lengyel fél, a magyarokkal és a csehekkel együtt – biztonsági megfontolásokra hivatkozva – nem tesz eleget a kvótadöntésnek sem. Merkel ezt úgy értékelte, hogy senki sem csemegézheti ki, mely területeken szolidáris.
Orbán Viktor eltérítette a demokráciát, kihasználta a menekültválságot, hogy felkorbácsolja a muzulmánellenes érzelmeket, és ily módon előfutár volt ahhoz, ahogyan Trump kiszolgálja a fehér felsőbbrendűség híveit. Így látja ezt a CEU volt rektora, aki még korábban a demokráciáért és az emberi jogokért felelős amerikai külügyminiszter-helyettesként dolgozott, jelenleg pedig a Harvardon tanít. Mint írja, Magyarország erős embere Putyint utánozva mutatta meg az utat. A félelem és az elégedetlenség segítette hatalomra. meggyengítette a sajtót, az igazságszolgáltatást, a civil társadalmat, a jogállamot és a kisebbségi jogok védelmét. Uralmát azzal szilárdította meg, hogy az idegengyűlölő szélsőséghez folyamodott.
Hét hónap elteltével úgy tűnik, mintha az amerikai elnök Orbánt koppintaná. Az újságírókat a nép ellenségének minősítette, nekiment a sajtó fő vonalának, mondván, hogy az hamis híreket szállít. Megkérdőjelezte a bíróságok függetlenségét, valamint a bírák szuverén döntésképességét. Megtámadta a civil szervezeteket, vezényelte a rasszizmus és a gyűlölet bűncselekmények megerősödését. Jogkörével visszaérve el akarta érni, hogy az FBI állítsa le a vizsgálatot korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója ellen, majd menesztette a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatóját, aki azt akarta kideríteni, hogy Trump összejátszott-e Oroszországgal a választások befolyásolására.
Lehet, hogy a demokrácia ellenállóbb az USÁ-ban, mint Magyarországon, csak éppen a Fehér Ház lakója instabil és emiatt még veszélyesebb, mint Orbán. Az elnök az utóbbi időben megmutatta, hogy képes végtelen károkat okozni az ország belső és nemzetközi biztonságának. És elég egy olyan esemény, mint annak idején a Reichstag felgyújtása volt, hogy kiégjen a biztosíték. Ha Észak-Korea netán támadást indít, vagy fordítva, ha az USA támadja meg Kim Jong Un rendszerét, az már olyan félelmet kelthet, amit Trump megpróbálhat kiaknázni. Minden demokratikus intézményt mozgósítani kell, hogy meghiúsuljon a próbálkozás az amerikai demokrácia eltérítésére.
Hazatérnek a kelet-európaiak, így lehet, hogy már túl van a csúcson a nyugatra irányuló kivándorlási hullám, amely oda vezetett, hogy 13 év alatt 18 millióval csökkent az érintett államok lakossága. Hogy megfordult az irányzat, annak az az oka, hogy virágoznak a keleti gazdaságok, emelkednek a bérek és alacsonyak a megélhetési költségek. Nagy-Britanniába pl. tavaly csak öt ezerrel érkeztek többen ezekből az országokból, mint ahányan távoztak a szigetországban dolgozó polgáraik közül. És főleg a fiatalok, a munkások mennek haza. Állást könnyű találniuk, Magyarországon a termelőcégek 73 %-a panaszkodik, hogy nincs elég munkaerő, ami 15 %-kal nyomta fel a kereseteket. Nagy vonzerőt gyakorol továbbá, hogy viszonylag olcsó a lakás. De nem csupán az anyagi megfontolások számítanak. Hanem a többi közt a hazafias derűlátás. Vagyis a nyugatiaknak, akik attól tartanak, hogy a keletiek elárasztják őket, nem szabad megfeledkezniük arról, hogy ezek közül az emberek közül sokan szeretik a hazájukat.
