Amíg Hagyó Miklósék a másodfokú tárgyalásokra készülnek, a BKV-ügyből kimentett egykori Synergon-vezér, Lazarovits Márk az MVMI Informatikai Zrt. vezérigazgatója lett - írta az Átlátszó.
A Synergon Informatika annak idején igazi nagykutya volt a hazai IT-szektorban, 2015-ben azonban elég csúnya körülmények között szüntették meg a céget: a cégcsoporthoz tartozó Synergon Integrator Kft.-t szilliós nagyságrendű kifizetetlen tartozással számolták fel, ami magával rántotta az anyacéget is. A végrehajtás egy 15 éves pereskedés végére tett pontot, miután a Synergon egyszerűen lenyúlt, majd sajátjaként értékesített egy kisebb cég által fejlesztett szoftvert. A cég történetének egy jelentős szakaszában Lazarovits Márk volt a Synergon egyik első embere.
Nem ez volt azonban a legnagyobb botrány a Synergon életében, hanem az, hogy nevét összekapcsolták a legendássá váló nokiás dobozzal.
A BKV akkori vezérigazgatója, Balogh Zsolt - sokszor visszavont - vallomása szerint a Synergon egy 300 milliós szoftverlicenc-szerződés „jutalékát”, 30 millió forintot rajta keresztül akart eljuttatni Hagyó főpolgármester-helyetteshez. Ebből a célból Lazarovits állítólag egy nokiás dobozt adott át neki, benne 15 millió forinttal 2009-ben. Míg a 2008-as 15 milliót Lazarovits maga juttatta el Hagyóhoz.
Érdekes módon azonban csak Hagyót vádolták meg vesztegetéssel. Annak ellenére, hogy a vesztegetésnek nem csak passzív, hanem aktív alanya is van. Balogh beszámolója szerint arra következtethetünk, hogy 2008-ban az aktív vesztegető Lazarovits, a passzív pedig Hagyó. 2009-ben ugyanaz a helyzet, de ekkor Balogh be lett iktatva, mint “postás”.
Lényegében a BKV-ügy egész nokiás dobozos vádpontja Balogh ellentmondásos vallomásaira épült. Nem meglepő módon össze is omlott a vád, amikor két és fél évvel később, 2012 októberében Balogh a bíróság előtt visszavonta a nyomozati vallomását. 2015-ben márciusában pedig végleg pontot tett a történet végére, amikor bocsánatot kért Hagyótól.
Ezt a pontot azonban már 2010-ben kitehették volna a rendőrök, ha egyáltalán meghallgattják Lazarovitsot. Hiszen ugye ő az aktív vesztegető, Balogh a postás, Hagyó meg a passzív vesztegető - a történet szerint.
Megmagyarázhatatlan módon azonban az eljárás 30 hónapja alatt sem a rendőrség, sem az ügyészség nem terjesztette ki a nyomozást a Synergon-fejesre, ki nem hallgatták egyetlen egyszer sem.
Tehát az “aktív vesztegető” éli világát, a “postás” egy percet nem volt börtönben, a “passzív vesztegető” meg ül kilenc hónapot.
Miután Balogh visszavonta a vallomását, a bíróság felszólítására az ügyészség 2012 novemberében nyomozást rendelt el az ügyben. Tehát 2012. januárjában úgy küldték meg a vádiratot Kecskemétre, hogy ugyan beleírták a vádiratba a kétszer 15 millió forint átadását, de egy percet nem nyomoztak ezügyben. Ami a hab a tortán, hogy Lazarovitsot ebben az eljárásban sem hallgatták ki, az ügyvédjén keresztül írásban válaszolt a nyomozó hatóságnak.
Jó kérdés, hogy vajon kinek a felelőssége, hogy a Synergon-vezért nem hallgatták meg az ügyben.
- A nyomozók nem voltak elég alaposak?
- Az ügyészség nem volt elég körültekintő?
- Vagy valahonnan fentről jött az utasítás, hogy kit kell kihagyni az ügyből?
Akárhogy is, Lazarovits gyorsan pontot tehetett volna a nokis doboz sztorira már 2010-ben, ez azonban úgy tűnik, nem állt érdekében egyeseknek. Plakátra jó volt a sztori néhány választásra, a többi nem számít.
Egy “apróbb” mellékszál a történetben, talán fontos lehet: a Synergon volt az, amely kiépítette a Futár-rendszert - már a Tarlós vezette Budapesten sok milliárdért. Nyilván ebben a munkában is része volt Lazarovitsnak. Míg Hagyó ült, addig a Synergon építi az utastájékoztató-rendszert.
