Szelestey Lajos Klubrádióból már ismert és kedvelt nemzetközi lapszemléi mostantól kezdve itt a B1 blogon elérhetőek minden hajnaltól.
Nemzetközi sajtószemle, 2017. október 12.
A Bizottság elnöke attól tart, hogy Nagy-Britannia megosztja majd a maradó 27 tagállamot a jövő hónap végén kezdődő kilépési tárgyalások során, mert az egyiknek ezt ígéri, a másiknak azt. Juncker szerint London nagyon ért ehhez és a vége az lesz, hogy a többiek nem tudnak egységesen fellépni. A politikus, aki bejelentette, hogy két év múlva megválik tisztségétől, ugyanakkor kétli, hogy az unió Trump, illetve a Brexit miatt képes lenne zárni a sorait, merthogy a britek minden további nélkül éket tudnak verni a bent maradó államok közé. A jelentés emlékeztet arra, hogy a német kancellár hasonló aggályokat hangoztatott már a múlt ősszel, a Pozsonyban tartott EU-s csúcs után.
A londoni University College Kelet-Európa Tanszékének vezetője arra figyelmeztet, hogy a brit kilépés ráér, a szervezetnek inkább azzal a sokkal nyomasztóbb gonddal kellene foglalkoznia, hogy a keleti tagállamokban széttöredezik a demokrácia. Jan Kubik úgy látja, hogy a problémák leginkább Magyarországon, Lengyelországban és Romániában jelentkeznek, mivel itt egyesek megtévesztően egyszerű megoldásokkal kísértik meg a választókat. Mint írja, a régióban három erő igyekszik uralomra jutni: egyrészt a talajt vesztett és időnként korrupt hagyományos politikusok, másrészt az egyre dühösebb közvélemény, végül pedig a magabiztos demagógok. A régió pontosan mutatja az új politika kialakulását, amit nagyban elősegít, hogy az intézmények még nem elég erősek a demokrácia megvédésére, és ami különösen nyugtalanító: mindez az unión belül történik.
Az okokat illetően bizonyosan megáll, hogy Közép-Kelet-Európában sokan vágynak a populisták által kínált biztonságra, a régi nagyság visszaállítására, ami gyakran nacionalista felhangokkal és a vallási felsőbbrendűség érzetével párosul – a korrumpálódott nyugattal szemben. És persze valószínűleg az is szerepet játszik, hogy ügyesek a demagógok, annál is inkább, mert meggyengült a hagyományos baloldal. Így megnyílik az út a jobboldali populisták előtt. Az általuk irányított közfelháborodás azután könnyen legyőzheti az erőtlen intézményeket. Azon kívül a demokrácia fennmaradását célzó kulturális reflexek még nem olyan fejlettek, mint nyugaton, ezért az emberek jelentős részét meg lehet győzni, hogy a jogállamnál fontosabb az a rendszer, amely a nép színtiszta akaratát testesíti meg. A populizmus azért különösen veszedelmes, mert nem szünteti meg a bajokat, viszont azt csepegteti belénk, hogy vannak egyszerű megoldások. És ha egyszer bekaptuk a csalit, akkor utána már nehéz felébreszteni a liberális demokrácia hitét. Továbbá nem könnyű magunkhoz térni az alvajárás-szerű elvakult rajongásból egy olyan, képzelt világ iránt, amiben hatnak az olcsó diagnózisok és az egyszerű receptek.
A radikális nacionalizmus Nagy-Magyarországra vágyik vissza. Ezt hangsúlyozta előadásában a berlini Amerika Akadémián Molnár Virág New Yorkból, a Szociális Kutatások új iskolájának képviseletében. A szociológusnő hangsúlyozta: a meggyőződéses Európa-pártiak számára aggasztó, hogy mind több magyar fejében párhuzamosan létezik a modern állam, illetve a Trianon előtti ország nosztalgikusan elvarázsolt képe. Az elvesztett területek miatt érzett fantomfájdalmak az új, jobboldali nacionalizmus jóvoltából ismét jelentkeznek. Egyelőre csak a fejekben, de megnyilvánulásait már látni az autók hátsó csomagtartójára ragasztott térképeken, trikókon és megjelent egy atlasz is, amelyben a mai Románia minden érintett településének nevét magyarul tüntették fel. Az előszó ébredő tudatról beszél.
A lap azt elemzi, hogy a vállalati nyereségadó radikális csökkentésével Magyarország adóparadicsom lett az unión belül, de vajon a gazdaság megengedheti-e magának ezt a lépést. A taót azért vitték le a nagyobb vállalatok esetében 19-ről 9 %-ra, hogy javítsanak a rettenetes beruházási légkörön. És itt még nincs vége, mert a jövő évtől fokozatosan, 27-ről 13 %-ra csökkentik a tb-járulékot is a cégek számára. De az ország már így is előnybe került a térségbeli riválisokkal, a szlovákokkal, csehekkel és lengyelekkel szemben. Ugyanakkor a döntés jelképes fordulatot jelez Orbán Viktor politikájában. A kormány ugyanis 2010 óta egyre újabb és újabb különadókkal szomorította el a nagy, nemzetközi konszerneket. Ezek a terhek továbbra is érvényben vannak, de hogy az új intézkedések milyen kihatással járnak, azt egyelőre nem látni. A külföldi multik közül már eddig is sokan élveztek adókedvezményeket és így eleve kevesebbet fizettek, mint a mostani 9 %. Ugyanakkor jelentősen emelkednek a minimálbérek. Az alacsonyabb adók a hivatalos adatok szerint évi 466 milliárd eurós adókiesést okoznak, a hatalom szerint ennyi belefér. A bírálók ezzel szemben azt mondják, hogy pont az a mozgástér vész el, ami a súlyos versenyhátrányok kiküszöbölésére szolgálna. A versenyképesség pl. főként a gyenge képzés miatt esett vissza, és az oktatáson aligha lehet javítani, ha félezermilliárddal kevesebbet pénz folyik be.
