Hatalmas pénzt jelentett a kötvénybiznisz egyes fideszes politikusoknak, főleg a Habony-Rogán-féle csoportnak, illetve a hozzájuk kapcsolható offshore cégeknek, ügyvédi irodáknak. De vajon mi állhat a kivezetés hátterében?
2017. március 31-ig vásárolhatnak még kötvényeket azok a külföldi állampolgárok, akik üzletelni az EU-ban (Magyarországon) akartak és cserébe állampapírokat vásároltak. Korábban megírtuk: az egész konstrukció mögött Habony Árpád áll. Azt is megírtuk, hogy iszonyatos extraprofitot zsebeltek be ezek az üzleti körök, alaposan megkárosítva az államot – és az országot.
Azért fura a kötvény kivezetése, mert hatalmas üzletet jelentett Habonyéknak.
Több oka lehet tehát a dolognak:
- Habonyék csoportja meggyengült a Fideszen belül és egy másik csoport érvelése győzött a miniszterelnöknél.
- Habonyék másik bevételi forráshoz jutottak, ami már nem volt ennyire látványos és jobban el tudnak titkolni, ezért ők engedték el ezt a bevételi forrást.
- Ahogy az Államadósság Kezelő Központ állítja, tényleg nem érte meg folytatni a programot. ennek ellentmond, hogy hatalmas volt az érdeklődés iránta, főleg kínaiak vették nagyon. Ha nem érte meg, módosíthattak volna a konstrukción, hogy jobban megérje.
- Nem lehet az ok a Jobbik folyamatos támadása a program ellen, a program mögött lévő üzleti körök többet kaszáltak rajta és a propaganda tovább folytatta az Fidesz-szavazók altatását az ügyben. Tehát nem Vona Gáborék és a Jobbik győzött az kötvény kivezetésén, bár ők ezt fogják mondani.
Az egész konstrukció egyébként bűzlött, már messziről:
- többségében homályos tulajdonosi szerkezetű offshore cégek jegyezhetik le a külföldi bevándorlók nevében az állampapírokat;
- a programmal több mint 112 milliárd forintot nyertek a Fidesz-közeli offshore cégek, miután csak nekik van joguk az állampapírokat lejegyezni;
- ebből 34 milliárd forint közpénznek tekinthető a túl drága kamatok miatt, amit szintén a magáncégek kapnak meg;
- az állam érdeke az lett volna, hogy minél olcsóbban tudja finanszírozni az adósságát; ugyanakkor a piaci kamatoknál lényegesen magasabb hozamot fizet ki, szintén az offshore cégeknek, mivel ők jegyzik a kötvényeket;
- A garantált hozam 2 százalékos, miközben már 0,3-0,5 százalékon lehetne tisztán piaci körülmények között finanszírozni az államadósságot;
- ellenőrizetlenül vehette a kötvényt bárki, például egy orosz csaló is, aki egy karib-tengeri sziget hatóságai által kiállított erkölcsi bizonyítvány alapján tudott letelepedési kötvényt vásárolni. (Ehhez képest a Fidesz és most is az ÁAK Zrt azt állította: ez egy biztonságos program.)
A letelepedésikötvény-program 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők. 2016 október végéig több mint négyezer külföldi vett részt a programban, családtagokkal együtt több mint tízezer bevándorló kapott tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt.
Az Államadósság Kezelő Központ „az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel” zárta be a programot, ami nyilvánvalóan gyenge duma. (A kötvények vásárlására egyébként még a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.)
Érdekesség, hogy az ÁKK a letelepedési kötvényprogram lezárásáról szóló közleményét egy órával azelőtt adta ki, hogy elkezdődött volna a Magyar Nemzet által indított bírósági tárgyalás az ügyben. A pert azért indította a lap, hogy kiderüljön, a kötvényeket közvetítő társaságok fejenként hány papírt értékesítettek.
Vagyis, ha a bíróság kiadja ezt az információt, megint óriási balhé fog kitörni, hiszen rengeteg pénzt kaszáltak és ellenőrizetlenül engedték be a külföldieket az EU-ba. (Aki nem fizet: migráncs és le kell vízágyúzni a határon. Aki fizet: az jöhet ellenőrizetlenül.)
Nettó propagandaduma volt még az AÁK közleményében az ügyben az is, hogy „az elmúlt években folyamatosan csökkent az államadósság-ráta és a devizaadósság aránya”. Nyilvánvalóan nem igaz, a hiányt és az adósság szintjét a kormány maximum tartani tudja.
