Sorra dőlnek be és szűnnek meg a CBA-k, Coopok és Reálok.
A magyar miniszterelnök szeptemberben Lengyelországban beszélt arról, hogy
négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük.
Most úgy néz ki, hogy
néhány évnél azért többre lesz szüksége.
A hétfői Világgazdaság írt arról, a diszkontok terjeszkedtek legintenzívebben a magyar élelmiszer-kereskedelemben, míg a magyar tulajdonú boltok száma folyamatosan csökken. A részedésük idén várhatóan tovább nő. Az Aldi 2016-ban 12 új áruházat nyit vagy már nyitott, a Pennya Market hetet, a Lidl egyet.
Ezzel összevetve különösen szembetűnő, hogy 2013 és 2015 között mintegy félezerrel csökkent a CBA-, a Coop- és a Reál-üzletek száma.
Azaz 500 kisbolt szűnt meg, tűnt el a piacról.
A folyamatnak nem kedvez majd a kormány minimálbér-emelése sem, ez ellen már tiltakozott is a CBA, de nem tud mit tenni.
Orbán egyelőre tehetetlen. A magyar tulajdonú kiskereskedelmi hálózatok megsegítésére legutóbb a vasárnapi boltbezárásokat találták ki, de az annyira népszerűtlen volt, hogy vissza kellett vonniuk.
Mert a hangzatos lózungokkal (a családok és a munkavállalók védelme), meg a politikai praxissal (a KDNP önmeghatározása, valamint Isten napjának megszentelése) szemben
a vasárnapi boltzár a kisboltok érdekében született.
Mert a vasárnap a kisboltok számára alacsony forgalmú, tehát veszteséges, de nem - vagy csak ritkán - tehetik meg, hogy bezárjanak, mert abból a konkurencia profitál. Ha viszont tilos kinyitni, akkor piacot se veszítenek és a pénzük se lesz kevesebb.
De a piaci folyamatokat ez sem tudta megállítani: nagyobb boltban egyszerűbb és olcsóbb vásárolni, miközben a választék is nagyobb. A vásárlók ezért továbbra is ezeket preferálják. Csak azért nem voltak CBA-ban vásárolni, mert az magyar tulajdonú és magyarként hirdeti magát. Mivel mindenhol kb. ugyanazokat lehet venni, nem az a szempont, hogy kinek adják a pénzüket, hanem az, hogy minél kevesebbet adjanak belőle.
A boltzár nem érte el a kívánt hatást, továbbra is szűntek meg az üzletek, és így már nem érte meg az érte vállalt politikai kockázat.
A helyzet addig nem fog megváltozni,
- amíg a Fidesznek nem sikerül az emberi természetet megváltoztatnia,
- vagy az Orbán-kormány amíg nyíltan nem mondja fel az uniós szabadpiaci szabályokat.
Addig viszont még várnia kell arra, hogy ideológiavezért utópia felváltsa a realitást.
