"A hatalom korrumpál – mondják a bölcsek – az abszolút hatalom abszolút korrumpál" – e veretes megjegyzés egy még romlatlan ifjútól származik, aki egy igazságosabb társadalomért küzdött a késői nyolcvanas években. Kövér László. Megszívlelendő szavak.

Ahogy a következő, 1985-ből származó, próféciája is:

"Mi, akik most itt ülünk, talán nemsokára ennek a társadalomnak a vezető pozícióiban találjuk magunkat - akár tetszik ez nekünk és az előttünk járóknak, akár nem, feljebb vagy lejjebb meghozott döntéseinkkel, munkánkkal egyének, csoportok, s rajtuk keresztül az egész társadalom sorsát befolyásoljuk."

Annak a Kövér Lászlónak, aki most a nőknek szabott iránymutatást A Magyar szürke 48 árnyalata című könyvemben írtam meg a gyors politikai arcképvázlatát. Most ez alapján következzen róla még pár dolog.

Csak azért, hogy ne lepődjünk meg, miket mond. Nem előzmény nélküli mindez.

A pápai születésű Kövér a pesti jogi karra járt, hamar egyik alapítója lett a jogász szakkollégiumnak – amely aztán később vette csak fel a Bibó nevet.

Érdekes jellemzéseket olvashatunk róla már azokból az időkből is. Kollégiumi társa, későbbi frakciótársa, majd politikai ellenfele, Fodor Gábor így emlékezett rá:

„Kövért is, Viktor (Orbán) is, azt hiszem, nagyon zavarta, hogy vidékiek. Ebben egymásra is találtak. Fájlalták, hogy középiskolás korukban sok mindenről lemaradtak, mert vidéken nem voltak olyan lehetőségeik, mint a fővárosban.”

És, ami Kövér jellemét illeti, Fodor így emlékezett rá 2001-ben:

„Kövér Lacit eleinte nem ismertem, több évvel fölöttünk járt és különböző okok miatt hosszabbra nyúltak az egyetemi évei. Sokszor nagyon rossz kedvvel nézte a világot, olyan mindenkit utálok és magamat is utálom típus volt. Igazából a közösségi problémák érdekelték, és a világot rossz emberekre és jó emberekre osztotta fel fekete-fehér alapon. Jók alig voltak. Időről-időre azt mondta, hogy döntsük el, hajlandók vagyunk-e dolgozni, mert ha nem, akkor inkább oszlassuk fel a szakkollégiumot.”

Mindenesetre a kollégiumban

Orbán és Kövér hamarosan vezető szerepre tesznek szert.

A társaságban Kövér az, aki a legtovább vallja magát „szocialista” meggyőződésűnek – ezt azóta is gyakran felróják neki.

„Kövér Laci még 1990-ben is csapkodta az asztalt, hogy ő szocialista meggyőződésű ember” – olvasható szintén a kezdetekről szóló „Csak a narancs volt” című, Petőcz György írta műben.

Az biztos, hogy a Fidesz megalakulásakor Kövér azok közé tartozott, akik azt javasolták, hogy „Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség” néven kellene létrehozni az új szervezetet. Aztán a szocialista szótól főként Orbán érvelésére álltak el.

Azt is Kövér szemére szokták hányni, hogy a kétezres évektől kemény antikommunista retorikát használó politikus első munkahelye az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportja volt. Ám az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy más efféle intézmény nem létezett, a csoport pedig meglehetősen haladó szelleműnek számított.

Mint akkoriban oly sokan, ő is a ma a jobboldaliak által számtalanszor elátkozott Soros Alapítvány jóvoltából jutott jövedelemhez 1987-ben. Feladata egy éven keresztül a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatása volt.

A Fidesz megalakulását kimondó gyűlésen Kövér volt a levezető elnök.

Néhány nappal később, amikor rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítették törvényellenes szervezet létrehozásában való részvétel miatt, határozott hangú válaszlevélben tett panaszt az intézkedés ellen. Többek közt olyan alapvető jogállami normát számonkérve, mint hogy olyan időpontban kapta meg az idézését, hogy nem volt ideje jogi képviselőről gondoskodni. (Vö. a Fidesznek azzal a javaslatával, amely bizonyos esetekben lehetővé tette volna azt, hogy gyanúsítottakat a védő jelenléte nélkül hallgassák ki.)

Kövér hamar a Fidesz egyik vezető személyiségé vált.

1990-ben a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként szerzett egyéni mandátumot a pápai választókerületben az országgyűlési választásokon. 1990 decemberében megválasztották a nemzetbiztonsági különbizottság elnökének, mely tisztségét 1993  áprilisáig töltötte be ezután frakcióvezető lett, e poszton állt egészen az 1998-as választási győzelemig, amikoris titkosszolgálati miniszter lett.

Az első Fidesz frakción belül hamar megjelentek a törésvonalak. Petőcz citált művében leírja, miként vált Kövér személyes és modora részben casus bellivé az orbánisták és a fodoristák között.

Fodort, akit egy frakcióülésen „mosolygós gyilkosnak” nevezett az SZDSZ beépített emberének tartotta. A liberálisnak indult, de konzervatív fordulatot végrehajtani kívánó Fidesz, és elsősorban Orbán és Kövér el akarta vágni a liberálisokhoz kötődő szálakat.

És Fodor még egy szempontot megemlített: „Kövér ( …) tisztában volt azzal, hogy én vagyok Viktor egyetlen potenciális alternatívája a Fideszen belül, és ő arra tett fel mindent, hogy engem eltakarítson az útból.  Ő úgy gondolta, hogy rám nem tud hatással lenni, Viktorra viszont igen.”

1998 augusztusában állt elő azzal Orbán Viktor, hogy a szocialista kormányzás idején megfigyelték őket. Később erre semmiféle bizonyítékot nem sikerült felmutatniuk.

Már Kövér minisztersége után került elő egy titkosszolgálati ember, akinek állítólag Kövérre hivatkozva adtak volna megbízást, hogy kövessen el egy önmerényletet maga ellen, és terelje a gyanút egy cégre, amely tán kapcsolatban állhatott  a szocialistákkal. Az önmerénylet nem sikerült, a lebukott titkosszolgálati ember pedig kitálalt.

Kövér megúszta a botrányt.

A Fidesz számára kudarccal végződő 2002-es országgyűlési választásokon újra pártja országos listájáról szerzett mandátumot, s ezúttal a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választották; frakciójának pedig helyettes vezetője lett. Ugyanebben az évben a Fidesz országos választmányának elnöke lett, s a Fidesz 2003-as átszervezésekor újra is választották.

A 2002-es választások hajrájában hangzott el nevezetes „köteles” beszéde.

Tóth Károly MSZP-s politikus számolt be Kövér Lászlónak egy három nappal korábbi politikai fórumán elhangzott szavairól. Tóth szerint Kövér mintegy másfél száz főnyi hallgatósága előtt a békéscsabai ifjúsági házban az olimpia tervezett megrendezése kapcsán kijelentette: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és egy szögre, vagy ha találnak egy jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat."

A Kövér szavait követő jelentős felháborodásnak minden bizonnyal volt szerepe a Fidesz újabb vereségében.

2003-ban, már mint a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki elnöke, többször tett afféle megjegyzéseket, hogy alternatív információforrásokat vesz igénybe titkosszolgálati ügyekben, azaz direkt jelentéseket kap a nemzetbiztonsági munkatársaktól.

Amúgy Kövér közéleti pályafutása nem nélkülözi az éles megjegyzéseket. „Odajutottunk kérem tisztelettel, hogy 94-ben egy effektív hazaáruló lett Magyarország miniszterelnöke" –mondta például Horn Gyulára.

Előszeretettel értekezett "Gyurcsány-bandáról", mint vérszívó piócaelitről. És szerinte a kormány a privatizációkor az "amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra" elv alapján vezeti.

Az idézeteket hosszan folytathatnánk még.

2010 után az Országgyűlés elnökévé választotta a kétharmados fideszes többség. Az előző húsz évben kialakult szabályoktól, hagyományoktól eltérve többször és több módon próbálta

korlátozni a képviselők szólásszabadságát, megregulázni a szabad sajtót.

Országgyűlési elnöksége idején vált bevett gyakorlattá, hogy egyéni képviselői módosító indítványként akár a hétvégén beterjesztett törvényjavaslatot, már a következő napokban megszavazzák, érdemi vita, egyeztetés nélkül. Tovább erősödött az a gyakorlat, hogy úgynevezett salátatörvényekbe dugtak el egy-egy oda nem tartozó dolgot, amiről remélték, hogy a közönség nem veszi így észre. (Lásd most legutóbb, amikor a lakásépítés áfájának csökkentésével együtt Budapest maradék adóbevételét is elvették.)

Az alaptörvénynek nevezett alkotmányt számtalanszor módosították, napi igényeik szerint.

A Fidesz megakadályozta a vizsgálóbizottságok létrehozását, például abban az ügyben, amelyet egy volt adóhatósági tisztviselő robbantott ki, azt állítva, hogy ezermilliárdos nagyságrendben nem szednek be Magyarországon adót.  És így tovább.

Létrehozatott egy saját fegyveres testületet, a Házőrséget. Majd 350 jól felfegyverzett, lőgyakorlatokon képzett, magas fizetésű rendőr alkotja e testületet, amely igen széles felhatalmazást kapott. Többek között még titkosszolgálati jogosultságai is vannak. Autókat, magánlakásokat kutathat át.

Más kérdés, hogy például amikor a Jobbik randalírozott az ülésteremben, nem használták fel a Házőrséget.

Ugyanakkor Kövér rendre megbünteti azokat az ellenzéki képviselőket, akik szerinte sértik az országgyűlés méltóságát. Csúnya beszédért kapott büntetést Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő vagy illetlen mutogatásért Szanyi Tibor szocialista politikus. Többször büntette meg az LMP és az Együtt képviselőit is, amikor azok egy-egy az ülésteremben kifeszített molinón üzentek a képviselőtársaiknak, illetve az ülést tévén, interneten figyelőknek.

Kövér irányításával új házszabály is készült, amely sok pontján jóval szigorúbb a korábbiaknál, számtalan ellenzéki jogosultságot korlátoz, a viták egy jelentős részét a kevésbé követhető bizottsági ülésekre száműzte.

Az Orbánhoz mindvégig hű, sokszor durván fogalmazó, kompromisszumokra kevéssé hajlamos Kövér szerint „az országnak két politikai elitje van, s amit a polgári oldal felépít, azt a baloldal lerombolja”.

Emlékezzünk csak pályakezdésére, amikor azt mondták kollégái róla: jókra és rosszakra tudja csak osztani a világot.

Ha sok mindenben is, de ennyiben nem változott.

Dési János