Mondjuk, én kimondottan örülök annak, hogy
mostantól kezdve van egy csinos propaganda-minisztériumunk.
Nem is akárkire bízták, a kis Rogánra, aki aztán igazán tudja, mi a propaganda.
- Ő az, aki szobrot állíttatott a kerületében, egy rikkancsnak, amelynek a kezében egy Blikk látható – s bár rikkancsok ma már régen nincsenek, cserében a Blikk rendszeresen közült cikkeket Rogán Antal férfias életéről.
- Ő az, aki még gyermeke születésből is médiaeseményt tudott varázsolni.
- Ő az, aki Magyar Vizsla néven megjelenő propagandalap kiadásában működött közre, amelyben álnéven a politikai ellenfelet próbálták lejáratni.
- Ő az, aki elérte, hogy egy szappanoperába bekerülhessen egy pici szerepre.
- Ő az, akinek a felesége imád úgynevezett celebek között mutatkozni, és maga is bevet időnkét egy-két erotikusnak szánt fotót a nyilvánosság előtt, hátha az segít.
- A Rogán család az, amelyik jobb korszakában a belvárosi kerületi lapban akár három-négy cikkel is képes volt szerepelni, egy számban, akkor, amikor R. Antal éppen ott polgármesterként tevékenykedett.
- Ő az, akinek közeli ismerősei igen finom üzleteket szerezhettek – jó, állami pénzből – a reklámszakmában.
És még hosszan sorolhatnánk annak bizonyítására, hogy valóban, ez esetben egy igazán rátermett szakember került a megfelelő helyre.
Ne szégyelljük, hogy nekünk ilyenjeink is vannak. Az új magyar csodafegyver.
A lehetőségek korlátlanok egy országban, ahol
- az állam tévét, a rádiót és a távirati irodát már bekebelezte az állampárt.
- Ahol éppen most viszi haza az egyik legnagyobb kereskedelmi csatornát egy tettestárs.
- Ahol nagyjából kinyírták a nem parírozó médiát.
Mondjuk valóban, még nem mindenkit fojtottak meg, csak
a lélegeztető gépet állították legalacsonyabb fokozatra.
És akkor ott lesz egy ilyen nélkülözhetetlen miniszter és minisztérium vagy mi, ahol közpénzből bátran nekikezdtek pártos internetes sajtó kiépítésének, és a többi.
Egy ekkora feladat koordinálásra komoly ember kell. Olyan, aki nemcsak a lélek mérnöke tud lenni, hanem nagyszerűen átlátja, hogy a foci, az út- és stadionépítésen túl a média is nagyszerűen alkalmas közpénzek magánzsebbe varázsolásához.
Csiribi-csiribá, itt a lottóigazgatóság milliója, vigyázat csalok, és már haza is vitte valamelyik kis pajkos barátunk.
Te csak annyit látsz, hogy „Tiszteld a kultúránkat”, más meg pontosan tudja, hogy ez hány százmillió jó magyar forint egy megfelelő bankszámlán.
Egy időben sorra érkeztek a hírek arról, hogy Rogán Antal polgármestersége idején miféle gyanús ügyek törtétnek a főváros ötödik kerültében. Néhány naiv alak azt vetette fel, hogy miként lehet valakit fontos állami posztra kinevezni, ha több, finoman szólva, kétes ügyben szerepel a neve. (És itt azért nincs szó az ártatlanság vélelméről. Mert lehet, hogy jogilag végülis egyik ügyben sem mondja ki magyar bíróság a bűnösségét. De régen akadt egy mondás, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ma ez arra módosult, hogy nyugodtan lehetsz tisztességtelen, és senkit sem érdekel, minek látszol.
Ráadásul, és persze most nem a kis Rogánról beszélünk, hanem csak úgy általában, valaki, akinek azért akad egy két-zavaros ügye (Egy, két? Piha!) mégiscsak jobban paríroz, és
mindig lehet tőle kérni valamit, amit nem lesz módjában visszautasítani.
De ez most mindegy is, a lényeg, hogy Rogán végre miniszter és ez nekünk minden pénzt megér.
D. J.
