Az ma már közmondásos, hogy
Orbán Viktor és a Fidesz első lépéseit egy amerikai milliárdos, bizonyos Soros György segítette.
S nemcsak pénzzel, bár ahogy elnézem a fideszesek pénzhez való erőteljes vonzódását, az sem lehetett mellékes, hanem tekintélyével, kapcsolataival, politikai- társadalmi tőkéjével.
Sorosnak mindig is fontos volt, hogy vagyona és ideje egy jelentős részét a társadalom jobbítására fordítsa.
Volt is ebből baja éppen elég. A kádári Magyarország nehezen tűrte a fellazítás e ravasz módját, de mind kevesebb lehetősége, ereje maradt, hogy tegyen ellene. Ezért elsősorban csak másod- és harmadvonalbeli párttisztségviselők morogtak ellene. Ők még nem értették meg, hogy ha előbb észbe kapnak, nekik is csurranhatna-cseppenhetne valami. Rossz oldalra álltak.
Sorost nyilvánvalóan nem rázta meg az ellene irányuló támadások hosszú sora. Tudta, hogy mit vállalt és miért. És – bár sokan elmondták ezért mindennek –
még Orbánt is befizette egy oxfordi túrára.
Orbán persze nem volt szorgalmas tanuló. Akkor már sokkal jobban izgatta az, ami Magyarországon folyik, úgyhogy inkább azzal foglalkozott, dehát még egy Soros György is tévedhet. Ez a „befektetése” semmiképpen nem jött be.
Orbán és pártja már régen nem a Soros által szorgalmazott liberális és nyílt társadalom pártján áll. Sokkal inkább egy
tekintélyelvű, zsarnoki, minden szabad kezdeményezést elfojtó, alattvalókkal, jobbágyokkal és pár oligarchával berendezett világot akarnak
S mi tagadás ezt szorgalmasan építik, jelentős részben éppen a jobbágyszerepre kárhoztatottak hathatós támogatásával. (Kik rövdesen e cikk alá írt kommentjeikkel sk bizonyítják maguk is e tételem szomorú igazságát.)
A Soros elleni gyűlöletkampányoknak ma már komoly hagyományai és liturgiája van a fejlődő diktatúrákban. Na ja, hogy mi sem maradhatunk le ebben.
Ráadásul a Fidesznek, éppen e közös múlt miatt, még túlkompenzálnia is kell – és szerencsére nagy tételben rendelkeznek önszorgalmú csahosokkal, akik bármikor belemarnak bárkibe, náluk ez rutinfeladat.
- Soros ugye milliárdos – és azt utáljuk. Kivéve persze, ha Garancsi vagy Mészáros gazdáról van szó, akik a EU-s pénzeken híztak gazdagra, de az mindegy.
- Soros spekuláns – e rettegett szó, bár a közönség nagy részének fogalma sincs arról, mit jelent, de ez direkt jó. Mert a spekulánsokat (továbbá feketézőket és árdrágítókat) alapból gyűlöljük.
- Amerikai – na, kész. Az amerikaikról is megvan a véleményünk rendesen. Amerika az, ahol nem ismerik el, a mi Kis Vezetőnk nagyszerű képességeit, fúj.
- És ráadásul Soros zsidó. ZSIDÓ! Ezt persze nem kell kimondani, nem vagyunk mi antiszemiták. (Erre különben is ott a Jobbik, valamit nekik is kell hagyni ebben a természetes munkamegosztásban.) De azért a kedves jó (szélső) jobboldali közönség pontosan tudja, hogy izé, szóval Soros is a tugyukkikkel van. Nem is kell erre célozni sem. Sőt, vissza kell határozottan utasítani, ha valaki felvetné, hogy izé, akad ebben egy csöpp antiszemitizmus is. Elég, ha mi tudjuk, hogy ők is tudják, hogy na persze.
És akad még egy.
Soros valóban a mai napig a nyílt társadalom elkötelezett híve,
amelyben fontos szerepe van a civil szervezeteknek is. És valóban, ahogy egykoron a Fideszt segítette, ma több civil szervezetet, amelyek éppen olyan fontos kellékei egy demokratikus társadalomnak, mint a pártok, különösen rendszerváltás idején.
És ugye a civilekkel az a fő baj, hogy ők nem feltétlenül paríroznak. Nem farokfelvágva teljesítik azonnal a Kis Vezető kívánságait, lesik a gondolatait. (Az a CÖF nevű képződmény ifj. Lomniczistúl, elrettentésül.)
Szóval, már az sem lenne baj, ha Soros csak megsértődne, és azt mondaná, oké, akkor főljetek tovább magatok keserű levetekben. És inkább a közép-ázsiai, afrikai programokra koncentrálna.
Igen, ahol zsarnokság alakul és valakin látszik, hogy nem lesz szem a láncban, azt – amíg nem lehet eltüntetni –
a nép ellenségének kell kijelölni.
Rákosi Mátyás hideg lehellete a tarkónkon.
Dési János
