Nahát, egy emberként örülünk. Végre megszavazta a parlament, hogy bejöhessenek a rendőrök, a katonák, a mezőőrök és a pénzügyőrök kis monoszlói parasztházamba, éjjel vagy nappal, feltéve, hogy feltételezik: migránsokat rejtegetek. Vagy csak vendégül látom őket, beugrottak egy unikumra, sütit hoztak kóstolóba, fröccsözünk, kvaterkázunk, persze szigorúan államellenes célzattal.

Franci, német illegális bevándorló, itt följebb a Hegyi utcában, a múltkor beugrott hozzám, bajor módra abált szalonnát hozott, valószínűleg avasat, de még mielőtt megkóstolhattam volna, rajtunk ütöttek a fináncok. Nem csöngettek, nincs is mivel, hanem ránktörték a kertkaput, földre tepertő, kezünket hátrabilincselték, üvöltöttek velünk, de nagyon kedvesen azért, csak az egyikük taposott a fejemre, mint később megtudtam, preventíve, amilyen édes-kedves és civilizált, direkt gumitalpú munkásőrbakancsban, nehogy összekócolódjon a frizurám.

Na, Franci nem járt ilyen jól. Nix dajcs, üvöltötték a fülébe, jól meg is csapták a bikacsökkel, és persze csak egy kis zsírpapír volt nála, az is meglehetősen paprikás, semmi NATO-vízum, rácseszett. Most menekülttáborban van, oszlophoz bilincselve, elektromos áram alatt, várja ügye elbírálását, de hát a járásbíróság sajnos nagyon leterhelt, addig a felesége se mehet be hozzá a túróspalacsintával.

Már tud egy pár afgán szót, erősen gondolkodik, hogy áttér a muzulmán hitre, s mindenáron szülőföldjére, Németországba akar továbbmigrálni.

De ő még aránylag jól járt, nem úgy a polgármester, akiről kiderült, hogy rác, vagyis délszláv felmenői vannak, legalábbis anyai ágon. Senki sem tudja már, hogy kerültek az ősei a faluba, de a kormány legújabb rendelete szerint itt meg se házasodhatott volna, mert így

vérszerződést követett el.

A gyerekei mind törvénytelenek, bele sem merek gondolni, mi lesz velük, hová fogják őket deportálni, s lesz-e elég EU-kompatibilis marhavagon vagy hűtőkocsi hozzá.

A polgi egyébként nem is vendégségben bukott le, hanem a saját házában, amikor gyanútlanul otthon tartózkodott, és arra készült, hogy grúz teát főzzön magának. Ez szúrt szemet a helyi Fidesz—KDNP-megbízottnak, aki korábban maga is elindult a falu vezetőjének címéért, de csúfosan alulmaradt, mert állítólag csak kedden és vasárnap józan valamennyire, amikor is a bolt népesség-fogyásellenes okokból nem nyit ki. Ő értesítette azután a tapolcai Nemzeti Idegenellenes Központot, akik habozás nélkül szirénázó helikoptert küldtek a helyszínre, mint lájuk, nem is ok nélkül.

Ami azt illeti, ravasz trükk volt, hogy a polgármesterünk vezetékneve Köveskáli, ezzel szinte mindenkit megtévesztett itt, és direkt csak az anyja neve Kovacsics, ami mindjárt más, és

semmi értelme sincs.

Mostantól ki is doboltatták a konkrétan hülye Paprikás Jancsival, a kisbíróval, valamint kirajzszögezték a mindig zárva tartó kisboltban, hogy a faluban mindenki az anyja nevével az ingzsebe fölött köteles közlekedni akár gyalog, akár bicikli által. A nagyszülők vezetéknevét zsebkendőre kell hímezni és felszólításra ezt is fel kell mutatni, még náthajárvány idején is, hadd hulljon a férgese.

Ám aki azt hiszi, hogy a mi falunkban a délszláv bevándorlók jelentik a közbiztonságra a legnagyobb veszélyt, óriásit téved. Minimálisan is nincs teljesen tisztában a nálunk fennforgó vérfertőzöttségi helyzettel.

A helyi református közösség megbontására ugyanis vagy negyven évvel ezelőtt elkezdtek betelepülni hozzánk – hívatlanul persze – Budapestről a romlatlan vidéki földekre leszivárgó fővárosi zsidók, akik egy sajnálatos történelmi félreértés folytán nem egészen lettek kiirtva mind egy szálig a múlt század közepén,

az utolsó előtti átfogó állami idegenellenes kampány keretében.

Namost ezek egyáltalán nem integrálódtak a falu egészséges néprajzi szövetébe, a körmük sem mindig fekete szegélyes, amire pedig a központi utasítás szerint most fokozottan ügyelni kell. Bosszantó az is, hogy némelyikük házában cirkófűtés található, ami szintén nem NER-kompatibilis, azonkívül műanyagból készült házipálinka és tablettás bor helyett előfordul, hogy unikumot, ne adj isten skót viszkit isznak, és szélsőséges esetben el van állítva náluk a távirányító a kötelező M1 csatornáról.

Ez is csak az utóbbi időben derült ki róluk, amióta itt mindenki más önkéntes rendőr lett, s kopogás nélkül jönnek be, bőszül távirányítanak, kiszolgálják magukat a hűtőből, az első éjszaka jogát gyakorolják.

Aranytárgyakat is keresnek, de adott esetben megelégszenek az ezüsttel és a műanyag IKEA-evőeszközökkel is. Nálam tegnap két palack új-zélandi importbort találtak, de azóta minden rendben, részben megittam, részben pedig el is kobozták. Elvitték a tévét is, hiába tiltakoztam, hogy

csak magyar csatornákat lehet rajta fogni, s azok így vagy úgy mind kormánypártiak.

Távoztukban még egy nagy fehér Dávid-csillagot is mázoltak a kapura, de rendkívül humánusan, mésszel, nem emberi vérrel, és nem is minden ablakomat törték be.

Mégiscsak barátságos nép ez a magyar.

Legalábbis a jövő heti kormányülésig.

Tardos János