Erősen úgy tűnik,

• az Információs Hivatal (IH) bénázott,
• Lukács Csaba vetített,
• a kommunikáció félrevezető volt,
• Zsoldos cég is érintett lehet.

Az Egyenlítő blog megírta a Tóásó-hiszti kellős közepén: nem arra utalnak a jelek, mintha titkosszolgálati akció lett volna Tóásó Előd és horvát társa, Mario Tadic hazahozása.

Ezzel együtt úgy tűnt, van egy hiányzó láncszem. Utánajártunk. Az Egyenlítőnek Tóth Tibor a Magyar Tanúvédelmi Szolgálat egykori parancsnoka, biztonság- és védelempolitikai szakértő segített a megfejtésben.

Az ügy előzménye:

• 2009 áprilisában Rózsa-Flores Eduardo, Magyarosi Árpád és Michael Dwyer Santa Cruz-i kivégzésénél jelenlévő Tóásó Előd és Mario Tadic túlélte a támadást.
• 6 évet ültek vizsgálati fogságban,
• majd a La Paz-i vádalku alapján fegyveres felkelésben való bűnrészességért öt év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélték őket, így a vizsgálati fogságban letöltötték börtönbüntetésüket.

A rendelkezésre álló tények alapján feltételezhető volt:

a menekítési ügyben nem vett részt magyar titkosszolgálat. Ugyanakkor az ügy kommunikációja ezt a látszatot keltette.

A menekítésben résztvevő Lukács Csaba (a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa, a Magyar Nemzet újságírója) nyilatkozott az MTI-nek a „titkos akcióról”. A közlemény azért volt gyanús, mert

ha titkos akcióról van szó, az nem jelenik meg a médiában.

A titkos akció nem szolgálati terminusnak tűnik, mivel az akció eleve titkos, ezért nem szakavatott ember mondhatta.

A szakértő is így gondolja: „a cikkben ezek a szavak abszolút oda nem illőek, aki ezeket megfogalmazta, elég sokat mozog olyan körökben, ahol így kommunikálnak. Vagy az is lehet, hogy kiképzés közben a kiképzők használták ezeket a kifejezéseket”, hozzáteszi „ezért (is) vagyok biztos abban, hogy a cikk címét nem egy profi titkosszolgálati ember adta, hanem inkább egy szenzációhajhász amatőr, aki szereti a hangzatos szóösszetételeket”.

Tóásó és Tadic a chilei határon (Kép: erdely.atlatszo.hu/Lukács Csaba)

A Titkos akció cím először a Baptista Szeretetszolgálat honlapján jelent meg, ami egy MTI-közlemény szerkesztett változata volt. Nem állítjuk, hogy ezt Lukács Csaba szerkesztette, de több tényből is erre lehet következtetni:

• újságíró,
• a Szeretetszolgálat munkatársa,
• részt vett az akcióban,
• az MTI-nek maga nyilatkozott,
• a hírügynökség közreadásával egy időben jelent meg a baptisták honlapján. Ráadásul valóban szereti a „hangzatos szóösszetételeket”,
• egy erdélyi lapnak nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy részt vett az FBI „kemény kiképzésén”.

Ezekből következhet, hogy Lukács szenzációhajhász viselkedésével keltett zavart a rendszerben, de a kérdés továbbra is az, hogy a polgári hírszerzésünk (IH) – ahogy azt Lukács próbálta elhinteni – valóban részt vett-e az akcióban. Tóth következtetése szerint:

„ha az akcióért magyar titkosszolgálat volt a felelős, a bénázás az ő saruk”.

A szakértő azt is állítja, hogy nem valószínű, hogy a Baptista Szeretetszolgálat önerőből szervezte meg Tóásó Előd hazaútját, ezért adódik a kérdés, hogy amennyiben valószínűtlennek tűnő valamelyik magyar titkosszolgálat részvétele, akkor kik lehettek a segítők.

A szakértő meglátása szerint: „igénybe vehették olyan magáncégek közreműködését, amelyek

jó pénzért kínálják a katonai és rendészeti szolgáltatásaikat”.

Az Egyenlítő blog utánajárt, mit lehet tudni a katonai magáncégekről:

• Ezek tisztázatlan, féllegális keretek között működnek,
• többnyire válságövezetekben tevékenykednek,
• olyan országokban, amelyek nem kapnak nemzetközi közösségüktől katonai segélyt és kiképzőket,
• a nemzetközi egyezményeket kikerülve, esetleg megsértve.
• Általában rendkívül jól felszereltek.
• Az ENSZ már 2011-ben felemelte szavát a zsoldos cégek ellen,
• mivel a biztonságot nem növelik, egyéni érdekeket szolgálnak ki,
• egy nemzetközi egyezmény tiltja a zsoldosok toborzását, mégis e cégek éves bevétele világszinten 100 milliárd dollár körüli.

A magyar polgári hírszerzés – ha volt köze az ügyhöz – csődöt mondott, ahogy szakértőnk mondta, „bénázott”, mert egy akciójáról értesült a közvélemény.

Elvileg nem úgy néz ki, mintha köze lenne hozzá, miközben

a kormányzati kommunikáció sikernek könyveli el Tóásó hazahozatalát, azaz éppen maga állítja magáról, hogy köze van az ügyhöz.

A titkosszolgálatok közül ez csak a polgári hírszerzés lehet, amelyik

• felkérhetett egy költséges és kétes katonai magáncéget,
• a miniszterelnök közvetlen irányítása alá tartozik 2012 szeptembere óta,
• éppen ekkor nevezik ki élére Pásztor István jelenlegi vezetőt, ezért Orbán bizalmi emberének tekinthető.

Az érintett hivatal vezetőinek és az azt irányító miniszterelnöknek pedig – egyelőre – a haja szála sem görbült, pedig a legócskább kémfilmekben sincs olyan, hogy egy akciót a nemzeti hírügynökségen keresztül, a nyilvánosságban dekonspirálnak.

Sebestyén Eszter