Kellemetlen lehet most Fidesz-politikusnak, -politológusnak vagy jobboldali újságírónak titulált médiaharcosnak lenni, amikor a német kancellár budapesti mérlegét kellene megvonni.

Az egyetlen biztos módszer a valamiért még mindig közszolgálatinak nevezett állami propagandistáké.

Máskülönben be kellene ismerni, hogy a Merkel-vizit hozadéka:

1. a Fidesz tizedére csökkenti a RTL-re kirótt különadót, miközben (legalábbis jelenlegi állás szerint) nem kap cserébe semmit. Lázár János nem mond igazat, amikor a bizonytalan jogvita elkerülésére, meg a brüsszeli jelzésekre hivatkozik az ügyben: a kiegyezés a Bertelsmannal a kancellár látogatásának szükséges feltétele volt. Kínos: besült a politikai fegyver a renitens tévéadó ellen.
2. Angela Merkel messze hangzóan rúgott bele Orbánba, amikor a protokolláris sajtótájékoztatón semmitmondás helyett kioktatta az "illiberális demokrácia" nem létezéséről, az Andrássy Egyetemen pedig az ellenzék, a civil szervezetek jogairól és a média függetlenségének hiányáról beszélt. Ez nem hiányzott a Fidesznek.
3. A suttogó kormánypropaganda szerint a miniszterelnök 5 ügyben is "konkrét iparpolitikai megállapodásokat kötött". De ebből három a németeknek jó (és legalább  kettő bizonytalan), ami meg Magyarországnak is érdeke lenne, arról kiderült, hogy nem igaz vagy nem a kormányon múlik. Óriási siker.

(Kép: kormany.hu/Botár Gergely)

Nehéz mindezt másként értékelni, mint tökéletes kudarc a remélt presztízsnövekedés helyett. Európa erős embere. Aha. És ezt nemcsak mi látjuk így, sőt.

Selyemzsinórt nyilván nem hozott a kancellár, de azt amúgy se  hozzák, hanem küldik. Orbán-kormány diplomáciának nevezett szerencsétlenkedésének teteje a mostani megalázó pofáraesés. Ez már annyira kínos, hogy szinte sajnáljuk őket.

De csak szinte.