A magyar ügyészségnek, rendőrségnek és bizonyos bíróságnak van egy tökéletes módszere arra, ha ok nélkül akarnak valakit előzetesben tartani. Ez elől nincs menekvés. Kezdhet félni!

1. lépés - a logika hiánya

Ha önt  - akár ok nélkül - gyanúsítják valamivel, és nincs szándékában kibújni a felelősségre vonás alól, akkor is nagyjából valami ilyesmire számíthat első körben a rendőrségtől:

“Figyelem! A következő gyanúsított személy esetében fenn áll az elrejtőzés és a szökés veszélye, mivel:

• Nem tanúsított olyan magatartást, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy ki akarná vonni magát az eljárás alól.

• Már 6-8 hónapja tudott a nyomozásról, és arról, hogy már  20 gyanúsítottat kihallgattak, ő azonban, mégsem hagyta el az országot.

• Rendszeresen nyilatkozott, és folyamatosan jelezte jelenlétét

• Nem élt mentelmi joga, és diplomata útlevele által biztosított lehetőséggel

• Már a letartóztatás előtt jelezte a rendőrségnek, hogy bármikor és bárhol a hatóságok rendelkezésére áll.”

Logikátlannak tűnik? Igen az, de valahogy így nézhet ki a BRFK indoklása, ha éppen egy olyan személyt akarnak előzetesbe rakni, aki ellen semmi nem indokolja ennek szükségességét.

2. lépés - a láthatatlan dokumentum

Nyílván feltűnik önnek és ügyvédjének is, ha egy ilyen logikai bukfenccel találkoznak. De akkor jön az ügyészek ADUÁSZA: a láthatatlan bizonyíték.

Egy bizonyos “dokumentumra” kezdenek el hivatkozni, amiben szerepel egy “bizonyos szökésre utaló adat”. Ezt a dokumentumot azonban erre-arra hivatkozva természetesen nem adják ki a kezük közül a védelemnek. Hiszen akkor kiderülne, hogy a dokumentumot csak ők találták ki, és valójában nem is létezik a “szökésre utaló adat”. Csak néhány politikus fejében, akik képesek “rendelést” leadni a hatóságok felé.. és önt már le is csukják előzetesbe.

3. lépés - időhúzás

Az időhúzást folytatva az ön fogvatartását mindig meg tudják hosszabbítani erre a láthatatlan dokumentumra hivatkozva. Az összedolgozás tökéletes: a rendőrfőkapitány névvel vállalja, hogy birtokában van az “adat”. A letartóztatások ügyében másodfokon eljáró bíró pedig kritika nélkül hagyta jóvá az előzetesben tartását erre a rendőrségi jelentésre hivatkozott, amelyben a szökésre utaló adat szerepel.

4. lépés - már mindegy

A bíróság előtt az iratismertetés során persze kiderül, hogy nem létezik a dokumentum. De addigra ön már szinte leüli azt a börtönbüntetését, amire el sem ítélték - akkor is, ha utólag kiderül, hogy erre semmi szükség nem lett volna.

Ezt megerősíti később a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is, sőt kártérítésre is kötelezik a magyar államot. De most őszintén… Kárpótolni tudja a pénz a szabadság és a biztonság elvesztését? Kárpótolni tudja a pénz azt, ha közel egy évig embertelenül bántak a fogvatartottal?

Szóról szóra ezt történt a volt főpolgármester-helyettessel. 2010-ben néhány perccel az új Országgyűlés megalakulása után otthonában őrizetbe vették, és bilincsben vezették el, dacára annak, hogy együttműködési szándékát előre jelezte a hatóságok felé, és a szökés veszélye sem állt fenn. A felelősök pedig még mindig olyan beosztásban dolgoznak, ahol hatalmukkal visszaélhetnek. Róluk itt