• A német szociáldemokraták szerint tapodtat sem szabad engedni a populistáknak, az FAZ viszont azt írja, hogy pont ez az, amit az EPP egyfolytában tesz a Fidesszel szemben
• Andor László és Jávor Benedek felveti, hogy az EU saját maga ossza el a támogatásokat, ha egy tagállamban megsértik a normákat, a szervezett csalást tekintve Magyarország toronymagasan veri a többieket
• Szíjjártó felmondta a központilag kialakított kommunikációs paneleket a Le Monde-nak csak ez így együtt egy kicsit túl tömény, fiúk!
New York Times/Washington Post/Yahoo/AP
Az éjszaka Budapesten több ezren összecsaptak a rendőrséggel, amikor az a Parlamentnél bors spray-vel és könnygázzal igyekezett visszaszorítani a tömeget. A részvevők előbb végigvonultak a Belvároson, majd egy páran visszatértek a Kossuth térre, noha többször is emlékeztették őket, hogy a megmozdulás békés jellegű. Palackokat és füstbombát dobtak a karhatalomra, hivatalos közlés szerint két rendőr megsérült. Az egyik demonstráló azt mondta, elég volt a hazugságokból, Orbánból, ebből a mocsokból. Tisztaság, tisztesség és világosság kell az országban, nem ez az árnyék és sötétség. A tüntetők, köztük több diák szóvá tették a CEU kiűzetését, valamint a korrupciót is. A tudósítás idézi Gulyás Gergelyt, aki azt mondta, hogy a két nappal ezelőtti megmozduláson olyanok voltak jelen, akiket Soros zsebében vannak, nyíltan kereszténygyűlölet vezérelte őket.
A magyarok elutasítják a túlórakeret jelentős megemelését. A Munkatörvénykönyv idevágó módosításának terve egészen kaotikus jelenetekhez vezetett az Országgyűlésben, az egész ellenzék egységesen ellene voksolt, nem törődve a Fidesz hatalmas többségével. De nem segített semmi. Orbán szerint csupán arról van szó, hogy eltávolítják az útból a bürokratikus akadályokat és megengedik, hogy többet keressen, aki akar. A szakszervezetek azonban, a lakosság nagy részével együtt ellenzik az új szabályozást. Kétlik, hogy az alkalmazottak ne kényszerülnének engedni a munkaadóknak, ha azok többletmunkát követelnek tőlük. De az biztos, hogy súlyos gondot jelent a munkáskezek hiánya a nagy üzemekben, amelyek túlnyomórészt idegen kézben vannak.
A német szociáldemokraták két vezetője arra figyelmeztet, nem egészen fél évvel az EP-választások előtt, hogy a kampányban semmiféle kétértelműségnek nincs helye azokkal a politikusokkal szemben, akik gyengíteni, illetve visszaszorítani igyekeznek az uniót, legyen szó, Salviniról, Strachéről, Orbánról, Le Penről, Wildersről, vagy az AfD vezéreiről. Az SPD helyettes frakcióvezetője, illetve európai ügyekben illetékes szóvivő kiemeli, hogy még sosem volt nagyobb veszélyben a földrész egysége, az ellenerők még egyszer sem tudtak ekkora befolyást felmutatni, így most sorsdöntő lesz, miként voksolnak jövő májusban az európaiak. Ebben a helyzetben a demokratikus pártoknak világos reformterveket kell felmutatniuk. És nem szabad megengedniük, hogy a másik oldal tönkretegye az egyesült kontinenst, a liberális demokráciát, mert soha többé nacionalizmust! Ha Európa győz, azzal mindenki nyer.
Andor László és Jávor Benedek közös cikkben javasolja, hogy a következő költségvetési időszakban az EU okosabban kalibrálja a brüsszeli támogatások feltételeit, baj esetén pedig vegye saját kézbe az alapok elosztását. A korábbi uniós biztos, illetve a Párbeszéd EP-képviselője fontosnak tartja, hogy a Bizottság tervezete új eszközöket irányoz elő arra az esetre, ha valahol módszeresen visszaélnek a közösségtől kapott pénzekkel. Egyetértenek azzal, hogy a helyzet súlyos: egyes államokban központilag megy a csalás, ami aláássa a demokráciát, a jogállamot. Egész feketekönyvet lehetne megtölteni az ilyen esetekkel, de ezen belül azért Magyarország még így is külön kategóriát képez.
Emlékeztetnek arra, hogy az érintett kormányok idáig sosem ijedtek meg a szankciók lehetőségétől, sőt, azt sokszor arra használták fel, hogy befeketítsék az EU-t. Úgy állítsák be, mint amely zsarol és büntet bizonyos kormányokat, ha azok nem paríroznak. És még inkább így volna ez, ha Brüsszel a jövőben adott esetben a teljes támogatást megvonná, ám ez politikailag visszaüthet. Az uniónak meg kell mutatnia, hogy csakis a polgárok érdekeit nézi, ehhez pedig az szükséges, hogy ilyenkor saját maga ossza el a támogatásokat, azaz átmenetileg vonja meg a jogot az adott kormánytól. Ily módon elzárná a korrupció csatornáit, azt, hogy közeli oligarchák profitáljanak a közpénzekből. Ezt a helyzet súlyosságától függően több lépcsőben lehetne megtenni. Az azonban nukleáris opcióként megmaradna, hogy befagyasztják az összes szubvenciót. Mert a populizmussal határozottan szembe kell szállni, de egyidejűleg meg kell védeni a vétkes kormányok áldozatait.
1. Szíjjártó Péter a maga részéről bosszúnak tartja az EP által kezdeményezett szankciós eljárást, amiért a magyar kormány más véleményen van a migrációról, mint Brüsszel. A miniszter visszautasítja, hogy nálunk bármi baj volna a jogállammal. Az interjúban a politikus, akit a lap Orbán Viktor bizalmasának nevez, a szokásos érveket hozta elő a magyar vezetés ellen elfogadott strasbourgi határozat kapcsán. Így rágalomnak minősíti, hogy ne lenne szabad a sajtó, hiszen pl. az RTL Klub igencsak kritikus a hatalommal szemben, a hírportálokról nem is beszélve! Szerinte Németországban a Bertelsmann alapítványnál ugyanazt csinálták, mint amit most a magyar jobboldali orgánumoknál, hogy ti. egyetlen ernyőcég alá tömörítették őket. Megismételte, hogy a CEU-nak nincs campusa a tengerentúlon, így nem teljesítette az előírásokat.
Tagadta, hogy a hatalom megnehezítette volna a Soros által támogatott civil szervezetek munkáját. Szerinte pont azok az NGO-k panaszkodnak, amelyek segítik az illegális bevándorlást, de nekik is látniuk kell, hogy itt nemzetbiztonsági kérdésről van szó. Úgy értékelte, hogy Soros György elképzelései veszélyeztetik Magyarország jövőjét, ezért minden erővel küzdenek ellene. Azt viszont nem gondolja, hogy Orbán Viktornak vissza kellene fizetnie az egykori oxfordi ösztöndíjat. Szíjjártó megalapozatlannak tartja azokat az elképzeléseket, hogy az EU vonja meg a szubvenciók egy részét Magyarországtól. Nem ért egyet azzal sem, hogy bárkit ki kellene zárni a közbeszerzésekből, csak azért, mert így-úgy kötődik a kormányhoz, ideértve Tiborcz Istvánt. Úgy fogalmaz, hogy az OLAF jelentése politikailag elfogult, de ő bízik a magyar igazságszolgáltatásban, mert az igenis független. És a Bevándorlási Hivatal is saját maga döntött a menedékjogról Gruevszki ügyében. Egyébként pedig a politikust biztonsági okokból hozták magyar diplomáciai autókon Tiranától egészen Budapestig.
2. A francia elnök már jóval a sárga mellényesek mozgalma előtt az Orbán közeli magyar sajtó célkeresztjébe került. A menedékkérők, Brüsszel, az ENSZ és a CEU után mostanában egyetlen nap nem telik el úgy, hogy ne jelenne meg írás Macron szorult helyzetéről – negatív megvilágításban. De igazából ezek cikkek kivétel nélkül a hatalom álláspontját tükrözik. Krekó Péter úgy látja, hogy a kampányhoz az újságírók közvetlenül a miniszterelnök irodájából kapják a muníciót. Teljesen mindegy, hogy közmédia, vagy internetes oldalak, netán újságok: egytől-egyig mind ugyanazt szajkózza.
A hangnem mind inkább mocskolódó és rasszista. Az ok az, hogy a politikus, még a hazai megpróbáltatások kezdete előtt, viszonylag sikeresen igyekezett megosztani az Európai Néppártot. Így az kénytelen volt állást foglalni a jogállam, valamint az az EU alapértékek magyarországi megsértése ügyében. Macron az északi, liberális és centrista köröket akarta megnyerni. Krekó szerint paradox, hogy ez a polarizáció Orbánnak is érdeke, mert ő meg a maradó pártok vezére kíván lenni. A Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely ugyanakkor kizárja, hogy a kormányfő összeállna Le Pennel. Mert az ellenségem ellenségéből nem lesz mindig a barátom.
Az európai konzervatívokat felelősség terheli, amiért a Közép-Európai Egyetem távozni kénytelen Magyarországról. Az EP frakcióvezetője ott hibázott, hogy évek óta a pártcsaládban tartja Orbán Viktort, függetlenül az illiberális magyar politikától. Weber egykor azt közölte, hogy az EPP minden körülmények között megvédi a szólás és az oktatás szabadságát, ám mégis elfogadta a Fidesz támogatását, hogy a kereszténydemokraták színeiben pályázhasson a Bizottság elnöki tisztére. A következetesség hiányának árát a CEU diákjai és tanárai fizetik meg. A magyar kormány célja kezdettől fogva az volt, hogy kiszekírozza az iskolát.
Ám ha ez lehetséges a földrész közepén, és közben a Fidesz emberei a konzervatívok soraiban ülhetnek Strasbourgban, akkor kézenfekvő levonni három következtetést: az unió alapjai már annyira megrongálódtak, hogy Orbán zavartalanul folytathatja irányvonalát. Immár tény, hogy olyan Európában élünk, amelyben a haza a saját haszonnal egyenlő, végül pedig a jobboldal átengedte a terepet olyanoknak, akik a hon és a kereszténység nevében aláásnak mindent, ami a lehetővé tette a békét, demokráciát és jólétet. Az elemzés idézi a CEU dékánját, aki arra figyelmeztet, hogy Orbán, Kaczynski, Trump, Salvini és a többiek számára a politika nulla összegű játszma, és szakítani kívánnak a korszerű konzervativizmussal, ám ez könnyen katasztrófába torkollhat. Csak éppen ezt Weber nem veszi tekintetbe.
De Európa orbanizálódásáért nem csak a CSU-t lehet hibáztatni. A német kormány maximális politikai nyereségre törekszik az EU-ban, még ha ezért nagy árat is kell fizetni. Merkel pl. kitart az Északi Áramlat-2 mellett, pedig szakértők egyöntetűen azt vallják, hogy az csak tovább erősíti az orosz befolyást a földrészen.
Az Európa-tudományok több mint két tucat tekintélyes professzora dühös levélben sürgette az EU vezetőit, hogy az irányításuk alá tartozó szervezetek ítéljék el a magyar kormányt, amiért az kiszorította Magyarországról a CEU-t. A Junckernek, Tajaninak és Tusknak címzett üzenet hangsúlyozza, hogy az aláírók szétszórtan élnek a világban, sokféle politikai nézetet képviselnek, de azt egyöntetűen vallják, hogy az uniónak meg kell őriznie az alapértékeit. Épp ezért tartják botrányosnak, hogy Brüsszel, illetve Strasbourg nem reagált erőteljesebben az egyetem kipaterolására, ami nyugtalanító támadás a tanszabadság ellen, így ellentmond az európai normáknak. És szégyenletes, hogy ez egy tagállamban történhetett meg.
A fő felelősség természetesen elsősorban a magyar kormányt terheli, amely a pluralista demokrácia elleni támadás részeként rontott rá az iskolára. De az unió tétlensége is elősegítette azt a lépést. Mert nem elég, hogy az EU nem hozott érdemi szankciót az Orbán-kabinet ellen, ám a Fidesz tagja maradhat a Néppártnak, és ez egyfajta jóváhagyással ér fel. Az uniós intézmények alávaló módon nem szálltak szemben a demokratikus értékek elleni folyamatos támadásokkal, pedig már 5 éve a Tavares-jelentés is cselekvésre szólított fel. Az egyetem kiszorítása azt igazolja, hogy a magyar vezetés rájött: büntetlenül szegheti meg a szabályokat, akár még a feltételezett vörös vonalakon is nyugodtan átléphet. De ami sok, az sok. Ezért az állásfoglalás felhívja a három konzervatív vezetőt, hogy tegyenek azonnali lépéseket, ideértve, hogy az EPP nyilvánítsa ki: nincs helye soraiban egy olyan pártnak, mint a Fidesz, amely ipari méretekben rúgja fel az alapelveket. Mert itt már nem egyszerűen az oktatás szabadsága a tét, hanem az egész Európa-ház jövője.
https://verfassungsblog.de/europes-shameful-silence-an-open-letter-to-eu-leaders-from-jean-monnet-chairs/
1. Nem utolsósorban az Orbán Viktor által kifejtett nyomás miatt (a CEU bezáratása, a gender szak betiltása) 10 európai állam rektora aggodalmukat fejezték ki a demokratikus és tudományos kultúra elleni fenyegetés miatt. Az aláírók között nincs ott egyetlen magyar egyetem vezetője sem. „Az egyetemek a felvilágosodásért” címmel kiadott nyilatkozat kiemeli, hogy Európában mind inkább jelen van a nacionalizmus, a populizmus, a rasszizmus, az antiszemitizmus, az intolerancia, a megosztás és radikalizálódás. Azon kívül nőnek az egyenlőtlenségek, továbbá terjednek az áltudományok és a hamis hírek. Az osztrák rektori konferencia elnök asszonya a tanácskozás alkalmából rámutatott, hogy minden cáfolat ellenére igenis antiszemita volt a szélsőséges osztrák alkancellár, amikor vándoregyetemnek minősítette a CEU-t. Azt is elárulta, hogy próbálják bevonni a magyar kollégákat a tudományos szabadságharcba.
2. Nincs könnyű dolga a független sajtónak, de azért még létezik ilyen, írja a tudósítás, „Magyarország irányított nyilvánossága” címmel. A jobboldalon nemrégiben vitték be az összes, csaknem 500 szerkesztőséget egyetlen, kormány közeli alapítványba. Vezetője, Liszkay Gábor a miniszterelnök engedelmes hívének számít. A szóban forgó orgánumok már eddig is leginkább a központilag előkészített propagandát hirdették, de most még nagyobb gazdasági erők képviselnek. Ők kapják a reklámbevételek 37%-át. A másik oldalon már nem sok lap, rádió, tévé bírálja a hatalmat. Ilyen az RTL Klub, az ATV, utóbbi azonban egy ideje már sokkal puhább vonalat visz a hatalommal szemben. Tényleges vezetője, a Hit Gyülekezet első embere kiegyezett Orbánnal.
Annál rosszabb a helyzet a rádiófronton, ott már csak a Klubrádió maradt. Az állami rádió kormánybarát ténykedése ugyanakkor a szocialista időkre emlékeztet. A lapoknál a Népszava az utolsó mohikán, a portáloknál az indexet, a 444.hu-t, a 24.hu-t és a HVG internetes változatát érdemes megemlíteni. Viszont sok független szerkesztőségnél kényes a tulajdonviszonyokat feszegetni. A Népszava pl. a kétes szocialista pártpénztárnoké, Puch Lászlóé. Állítólag amikor a kezébe került a lap, megállapodott Orbánnal a „keretfeltételekről”. Ezek közé tartozik a hírek szerint, hogy békén kell hagyni a miniszterelnök családját, ami kemény kikötés, hiszen pl. Tiborcz machináció ügyében vizsgálódik az OLAF.
Mint annyi más autokrata, a török elnök is Soros Györgyben találta meg az ellenséget, szerinte ő minden rossz oka. Azt hangoztatja, hogy a kormányellenes tüntetéseket a „híres magyar zsidó” támogatja. Nem egészen egy héttel később az üzletember által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítvány bejelentette, hogy befejezi törökországi működését, mert elege van a hatalom közeli sajtó gyalázkodásából. A bajba jutott erős emberek nem képesek visszatartani magukat, ha Sorosról van szó. Hiszen gazdag, olyan civil szervezeteket segít, amelyek a liberális értékeket terjesztik. Azon kívül zsidó. Viszont nem tud visszavágni, mert a hatalmas, törvénytelen befolyását taglaló összeesküvés elméletek nem többek locsogásnál. Erdogan alighanem éppen ilyen okokból követte Orbán Viktor példáját.
Az Európai Parlament egészen példátlan módon nyíltan megfeddte a cseh miniszterelnököt: a képviselők nem kötelező határozatban szólítottak fel arra, hogy az EU vonja meg az anyagi támogatást Babis cégeitől, miután a politikust több millió eurónyi brüsszeli pénzek elsikkasztásával vádolják. A javaslat támogatói sürgették, hogy vizsgálják ki az érdekütközést, továbbá, hogy szerezzék vissza az illegálisan kifizetett forrásokat. A miniszterelnök maga azt közölte, hogy sosem sértette meg a cseh törvényeket. Az EP fontosnak tartja, hogy az unió a következő költségvetési időszakban tegye lehetetlenné a politikai és a gazdaság összefonódását.
Strasbourgi hivatalos források nem emlékeznek olyasmire, hogy a testület név szerint elmarasztalt volna egy hivatalban lévő nemzeti vezetőt. A magyar kormány ellen hozott állásfoglalás aggodalmát fejezte ki a korrupció és az összejátszások miatt, de senkit sem említett név szerint. A szövegben Orbán Viktor veje szerepel, amivel arra utalt, hogy az OLAF vizsgálatot folytat olyan közvilágítási korszerűsítések ügyében, amelyeket Tiborcz István korábbi cége végzett el.