- Izrael tagadja, hogy közbenjárt Washingtonban a magyar-amerikai kapcsolatok javításáért, Netanjahu az EU megosztására igyekszik felhasználni a V4-ek tekintélyelvű vezetőit.
- A magyar kormány erősködik, hogy nem enged az EU-nak a "Stop, Soros" miatt kezdődött újabb kötelezettségszegési eljárás, illetve annak ellenére, hogy a Bizottság az Európai Bíróság elé viszi a menedékkérőkkel szembeni bánásmódot.
- Falra hányja a borsót az olasz miniszterelnök: a migránsügy kapcsán a szolidaritás fontosságáról akarja meggyőzni a Visegrádi Csoportot.
A Yad Vashem Intézet azt közölte Orbán Viktor látogatása után, hogy a magyar vendég az izraeli Külügyminisztérium döntése alapján kereste fel az emlékhelyet, mert az elvárja, hogy a külföldi méltóságok elmenjenek a központba. A házigazdák azt hangsúlyozták a vendégnek, hogy mennyire fontos feltárni az igazságot a vészkorszak ügyében, továbbá, hogy ne hagyják azt feledésbe merülni a hivatalos megemlékezések, az emlékezetpolitika, az oktatás során. A magyar politikusnak a program alkalmával külön megmutatták azt a részt, amely azt örökíti meg, hogy Horthy és Szálasi alatt a magyar hatóságok miként kollaboráltak a náci Németországgal. A nyilatkozat egyúttal kiemeli, hogy Magyarországon olyanokat kellene kinevezni a holokauszttal foglalkozó intézmények és múzeumok élére, akik a lelkiismeretes és elkötelezett történelemkutatás hívei. Orbán Viktor egyébként az érkezéskor koszorút helyezett el és gyertyát gyújtott. Az emlékkönyvbe beírta a maga és felesége nevét, de egyébként egy szót sem.
Előzőleg Rivlin államfő arról beszélt Orbánnak, hogy emlékezni kell, amikor azt mondjuk, hogy soha többet – az újfasizmus és a neonáci csoportok súlyos veszélyt jelentenek a szabad világ egészére nézve. A kijelentést sajtókörökben úgy értékelték, hogy az figyelmeztetés akart lenni a magyar politikus részére.
Az izraeli kormányfő irodája visszautasította, hogy az ország a magyar-amerikai kapcsolatok javításáért lobbizott Washingtonban. Ám a kabinet egyik tagjáról azt jelentették, hogy közölte: Izrael szorosabb viszonyt szeretne az USA és Magyarország között. Az izraeli tévé az Orbán-látogatás szellőztette meg, hogy Netanjahu utasította az ország washingtoni nagykövetségét: járjon közben, hogy javuljon az Egyesült Államok és a magyar kormány között az együttműködés, amely Obama alatt romlott meg, miután Magyarország erősen közeledett Putyinhoz és hadjáratot kezdett Soros ellen.
Netanjahut sokadiziglen azzal gyanúsítják, hogy ideológiailag egy követ fúj a Fidesz első emberével. Mások azzal magyarázzák a feltűnően szoros kapcsolatokat, hogy Magyarország segít meggátolni az egységes EU-fellépést az izraeli Palesztina-politika ellen, illetve támogatja az izraeli érdekeket Moszkvában is. Jeruzsálem Szíria miatt rá van utalva Oroszország jóindulatára.
Az izraeli miniszterelnök az ország igaz barátjának nevezte Orbán Viktort, noha előzőleg nagy felzúdulást váltott ki a magyar politikus több, antiszemitának minősített kijelentése. Így méltatta Horthyt és zsidóellenes szóképeket vetett be a Soros elleni kampányban. Látogatása ellen az Amnesty International felhívására kisebb tüntetés volt a Yad Vashem Intézetnél. Az egyik részvevő, egy magyar túlélő asszony úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnöknek semmi keresnivalója az emlékközpontban. A felvonulók elállták a kocsioszlop útját, de a rendőrség szétoszlatta őket. A házigazdát ugyanakkor odahaza bírálatok érték, amiért az szorosra fonja a viszonyt a magyar vezetővel, miközben az egyre tekintélyelvűbb. Kapott Netanjahu azért is, mert megállapodott Lengyelországgal a vitatott holokauszt-törvényről.
Orbán Viktornak gyakran hánynak szemére antiszemitizmust, az izraeli miniszterelnök azonban most is arról beszélt, hogy a magyar kormány küzd a zsidóellenességgel szemben. Meg hogy Magyarországon biztonságban vannak a zsidók. Orbán számára fontos ez a kiállás, hiszen sűrűn vádolják meg azzal, hogy antiszemita felhangokkal teletűzdelt kampányokat folytat. Ám ezúttal is élesen visszautasította az állításokat. A politikus valóban hivatkozhat arra, hogy kormánya elsőként ismerte el az ország felelősségét a zsidók 44-es deportálása ügyében. Csakhogy ezt olyan történelemértelmezés és jelképpolitika kíséri, ami bagatellizálni igyekszik a magyar felelősséget a német nácik által elkövetett bűnökben.
A legtöbb antiszemita kritika a Soros elleni hadjárat miatt éri Orbánt. Már a magyar zsidó közösség felszólalt emiatt, ám Netanjanu tavaly ilyenkor Budapesten védelmébe vette a magyar vezetőt, ami szokatlan, hiszen a másik oldalon a Mazsihisz állt. A Fidesz ezek után azonban csak beleerősített a kampányba, lásd a „Stop, Sorost”. Aggasztó, hogy a kormányfő úgy jellemzi a befektetőt, hogy az a klasszikus antiszemita megfogalmazásokat idézi. Az „idegenszívű” jelző pl. a magyar gyakorlatban zsidóellenes tartalmat hordoz. Egyébként pedig a fogalom maga Hitlernél bukkant fel először. Ugyanakkor az antiszemitizmusról írott alapmű német szerzője óvatosságra int. Christoph Nonn szerint az orbáni retorika idegengyűlöletet, nacionalizmus és paranoiát szít, de nem egyértelműen antiszemita. Ezért nem szabad lépten- nyomon farkast kiáltani.
Az izraeli miniszterelnök kedveli Kelet-Európa autoriter urait, így Orbán Viktort is. Utóbbi ténynek sokféle oka van, a legfontosabbat Soros Györgynek hívják. Ennélfogva Netanjahut nem zavarja, hogy magyar kollégája szükség esetén az antiszemita érzelmekre játszik rá. A vendég nem ment el a Palesztin Hatóság elnökéhez, amin persze nincs mit csodálkozni, hiszen jó barátja meghívójának és szörnyűségnek tartja, hogy viszont a brüsszeli szereplők rendre felbukkannak Ramallahban, miután mutatni akarják semlegességüket, valamint hogy kitartanak a halvány békeremények mellett.
Orbán évek óta támogatja az izraeli politikát, beleértve a megszállt területeken létesített településeket. A látogatás mégis kényes, mert Magyarországon erős, helyenként megszállott az antiszemita hagyomány, és a miniszterelnök nem habozik, hogy ha kell, meglovagolja ezeket az érzelmeket. Nyugaton sokak számára döbbenetes volt az alattomos kampány Soros ellen, amihez hozzájött, hogy a politikus méltatta Horthyt. Ettől még hívei közül is elpirultak jó páran. A kormányzó ugyanis nem csupán Hitler hű szövetségese volt, hanem bevallottan zsidóellenes. Az idevágó törvények nagyon hasonlítanak a nürnbergi faji jogszabályokra.
A két kormány közti harmónia gyakorlati területekre is kiterjed: a magyar Külügyminisztérium igénybe vette a Netanjahuval szoros kapcsolatokat ápoló lobbicég szolgálatait, hogy javuljon a viszony az Egyesült Államokkal. Azon kívül sajtóértesülések szerint a Black Cube izraeli biztonsági magánvállalkozás közreműködött abban az akcióban, amelynek célja az volt, hogy Soroshoz kötődő civil szervezeteket járasson le. Orbán és Netanjahu között a leglényegesebb azonban az ideológiai hasonlóság. A most jóváhagyott izraeli nemzetállami törvényt akár a magyar politikus is írhatta volna. Hiszen ő is dicshimnuszokat zeng a kulturális és etnikai egyneműségről. Egyidejűleg az izraeli vezető igencsak csodálja a magyarországi harcot a liberális és baloldali ellenzékkel, a civilekkel és főként az engedetlen sajtóval szemben. A magyarok jócskán Netanjahu előtt járnak a demokrácia lerombolásában.
A magyar kormányfő jeruzsálemi útja mutatja, milyen szoros kapcsolatokat ápol Izrael azokkal az államokkal, amelyeket megnyert az ügyének, noha egy-kettőnél jelentkezik az antiszemitizmus. Orbánt ugyan Európában az illiberális-nacionalista hullám vezetőjének tartják, Netanjahu szemében azonban megbecsült közvetítő. A látogatással szeretné rávenni a visegrádi csoportot, hogy az Izraelben tartsa legközelebbi csúcsértekezletét. Az ugyanis alátámasztaná a négyek és a zsidó állam közeledését. Ami Magyarországot illeti, Orbán ugyan nulla toleranciát hirdet a zsidógyűlölettel szemben, ám közben antiszemita beütésű plakáthadjáratot vívott Soros György ellen, akit a nacionalista politika bűnbaknak tart. Ez azonban cseppet sem aggasztja az izraeli miniszterelnököt, hiszen ő is averzióval viszonyul a milliárdoshoz.
Mind a két vezető támadja a független médiát és igazságszolgáltatást, a hatalommal szemben álló civileket pedig „5. hadoszlopnak” tartja. A hasonlóságnak Orbán nagyon örül, mert az lehetővé teszi, hogy részben arra hivatkozva igazolja saját agresszív és nacionalista politikáját. Hiszen ha jó viszonyban van Izraellel, akkor miként tűrhetné el vagy bátoríthatná az antiszemitizmust? Ezen túlmenően az EU ellenfele, megpróbálja azt belülről kisiklatni. Netanjahu számára Budapest és Varsó szövetséges, hogy megakadályozzon minden brüsszeli állásfoglalást a ciszjordániai megszállás vagy a gázai erőszak ügyében. Bár ott még nem tartunk, hogy a két kormány Jeruzsálembe helyezze át nagykövetségét.
Magasabb szintre kerül a csata, hogy miként kell egyensúlyozni a menekülteknek nyújtott uniós garanciák és a szigorúbb határellenőrzést sürgető lakossági igények között, miután a Bizottság az Európai Bíróságra viszi menedékkérőkkel szembeni magyar bánásmód ügyét. A vita már csaknem három éve tart és a döntés várhatóan nagyban befolyásolja majd, miként lehet összeegyeztetni a demokráciát, illetve az emberi jogokat. A magyar választók széles körben jóváhagyták Orbán nacionalista politikáját, a Fidesz kampánya szinte kizárólag a migránsok távoltartására épült.
Ugyanakkor a jogi küzdelem az EU részéről súlyos kérdéseket vetett fel az unió céljáról és jövőjéről, miközben Lengyelország és Szlovákia támogatta a kemény magyar álláspontot. A bírálók szerint a miniszterelnök lebontja a jogállamot és arra bátorítja a szomszédokat is. Európai vezetők pedig úgy látják, hogy a magyar politikus már egy ideje meglovagolja az antiszemita érzelmeket. Elemzők szerint ugyanakkor az ügy rövidtávon sokat hozhat a drákói bevándorlás politikát folytató Orbán konyhájára, ideértve, hogy elfedi, miként számolja fel a demokráciát.
A magyar kormány kitart migrációellenes álláspontja mellett Brüsszellel szemben. Kovács Zoltán úgy nyilatkozott a lapnak, hogy országa nem fog engedni a nyomásnak, hiába kerül az ügy az Európai Bíróság elé, illetve indult újabb kötelezettségszegési eljárás, ezúttal a „Stop, Soros” miatt. A szóvivő kijelentette, hogy a két fél nagyon eltérően vélekedik a kérdésről, és ez így is marad. Szerinte a csomag arra szolgál, hogy bezárjon minden jogi kiskaput, amelyet kihasználhatnak a migránsokat támogató civil szervezetek. Kitartott amellett, hogy a menedékkérők nem érkezhettek legálisan a magyar határra, hiszen amíg oda eljutottak, biztonságos államokon haladtak át. Hozzátette, hogy a nemzetközi jog nem ad felhatalmazást, hogy bárki ott adja be a kérelmét, ahol neki tetszik. Vagyis itt illegális migránsokról van szó.
A macska-egér harc már évek óta folyik Orbán Viktorral, aki saját magát illiberális demokratának nyilvánította. A Bizottság most fellépett a civil csoportok tevékenységének korlátozása ellen is. Timmermans alelnök bízik abban, hogy ez hat, mert Magyarország idáig egyszer már meghátrált. Akkor az igazságszolgáltatás volt a terítéken. Mint kifejtette, ha az Európai Bíróság kimond valamit, annak a magyar vezetés eleget tesz, szemben Kaczynskival. Az alelnök úgy véli: itt két, különböző politikussal, országgal és kultúrával van dolgunk. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól üdvözölte a brüsszeli lépést, szerinte a szerződésszegési eljárást a lehető leghamarabb meg kell indítani, mert a jogszabály teljesen legális tevékenységet minősít jogsértőnek.
Az Európai Bizottság fokozta a nyomást Magyarországra, mert úgy látja, hogy az illegális bevándorlás ellen hozott törvények sértik a közösségi normákat, egyben fenyegetést jelentenek az EU alapértékei szempontjából. A fejlemény előreláthatólag még jobban megosztja a Keletet és a Nyugatot. A magyar kormányfőt gyakran érik vádak, hogy felszámolja a jogállamot, és illiberális demokráciává igyekszik átalakítani az országot. A magyar vezetés cáfolja, hogy bármilyen módon veszélyeztetné a demokráciát. Azzal érvel, hogy mindössze védekezik Brüsszel migrációs politikája ellen, amelyet Soros diktál.
Forró ősz elé néz Orbán Viktor. Egyrészt mert szeptember közepéig kell válaszolnia a „Stop, Sorossal” kapcsolatos bizottsági aggályokra. Másrészt ugyanakkor szavaznak a képviselők Strasbourgban arról, hogy a 7-es paragrafus alapján javasolják-e az Európai Tanácsnak az eljárás megindítását Magyarország ellen. Erre akkor van mód, ha egy tagállam módszeresen és súlyosan megsérti az EU alapértékeit. Az állam- és kormányfőkből álló testületnek nem kötelező követnie az EP ajánlását, ám feltárja a viszály mélységét, hogy meglehet a többség a döntéshez, noha az Európai Néppárt adja a legerősebb frakciót, soraiban a Fidesszel.
Az Osztrák Néppárt strasbourgi frakcióvezetője üdvözölte, hogy a Bizottság fellép Magyarország ellen, de úgy vélte, hogy az akció nem több mankónál. Itt ugyanis az EU nem az antiszemitizmussal, az uszítással és a jogállamiság megsértésével száll szembe, hanem csupán a közösségi menedékjog megszegését tudja vizsgálni. Épp ezért Karas felveti, hogy meg kellene teremteni a lehetőséget az érdemi eljárásra Brüsszel számára.
Az olasz kormányfő arról igyekszik meggyőzni a visegrádi államokat, hogy az illegális bevándorlás számukra is gondot okoz, még akkor is, ha távolabb fekszenek a Földközi-tengertől. A bevándorlást épp ezért európai szinten kell rendezni, ideértve a demográfiai problémákat, mert azok előbb-utóbb minden országot érintenek. Conte abból az alkalomból nyilatkozott, hogy javasolta a Bizottságnak, illetve az Európai Tanácsnak: a jövőben ne az állam- és kormányfők határozzanak a menekültek elosztásáról, hanem e célra hozzanak létre válságbizottságot és az Brüsszel égisze alatt közvetítsen a tagok között. Jelezte egyúttal, hogy Róma párbeszédre törekszik a V4-ekkel, ezért már meg is hívta a cseh miniszterelnököt.