Megszokott dolog, hogy a Nemzeti Bank üzletel az ország vagyonával. Csak ne bukjon rajta.
Tegnap több újság is megírta, hogy a Nemzeti Bank eladta Magyarország utolsó aranytartalékait. A rendszerváltáskor még 66 tonna aranyat az Antall-kormány idején adták el, alig 3 tonna maradt belőle. Matolcsy Györgyék pedig most ezzel „swappolnak”.
Megy a vonat a nagy orosz tajgában. Egyszer csak megáll. Az egyik utas megszólítja a kalauzt:
- Miért álltunk meg?
- Mozdonyt cserélünk.
- Mire?
- Vodkára. ...
- Akkor hogyan megyünk haza?
- Részegen…
Tehát a Magyar Nemzeti Bank "nem adta el az aranytartalékot", hanem ún. a derivatív ügyleten keresztüli befektetést hajtott végre velük. A befektetés sem feltétlenül pontos kifejezés, hacsak nem úgy nézzük, hogy megforgatták az aranyat annak reményében, hogy több pénzt kapnak vissza később. Vagyis, ha hiszünk az MNB közleményeinek, az aranytartalék még megvan, csak Matolcsyék üzletelnek vele, megforgatják.
Ez fajta üzletelés nem úgy veszélyezteti az ország stabilitását, ahogy első pillantásra látszik: ha éppen az aranytartalék nulla, az se jelent éppen tragédiát. Inkább az üzletelés, a swapolás lehet kockázatos.
A Portfolio írta meg először, hogy novemberről decemberre 110 millió euróval nullára estek az MNB (vagyis inkább: az ország) aranytartalékai. Az MNB azt írta az újságnak:
nem eladták, hanem befektették az aranytartalékot és így az MNB statisztikáiban az az összeg egy másik rubrikába került.
Az MNB swapügyletet kötött az aranytartalékra, amelyért cserébe devizát kapott és ez a devizakövetelések soron szerepel (23,978 milliárd euró). A swapügylet azt jelenti, hogy az MNB egy elég bonyolult pénzügyi megállapodást kötött az arannyal és a devizával kapcsolatban, aminek két része van: egy azonnali és egy határidős adásvételi ügylet.
„Az MNB befektetései során a kockázatok, a várható hozam és a likviditás együttes vizsgálata alapján állapítja meg a devizatartalékok optimális szerkezetét.”
– kommentálta az MNB az ügyletet.
Tehát az aranytartalék nem párolgott el – ez csak akkor történhet meg, ha Matolcsyék valahogy elszámították magukat és az ügylet balul sül el. Ha a befektetés és az ügylet előnyös, akkor a devizatartalék is nőni fog és az aranytartalék is vissza fog kerülni a helyére.
Magyarországon egyébként nagyon alacsony az aranytartalék, mert, mint azt a cikk elején megírtuk, a rendszerváltás első pár évében az akkori pénzügyi kormányzat a korszellemnek megfelelően, túladott majdnem az egészen. Hogy ez mennyire volt jó vagy rossz lépés, azt azóta is vitatják a közgazdászok.
