- Amerika belengette Orbánnak, hogy találkozhat Trumppal, ha enged a CEU ügyében, de idáig ez sem hatott;
- A Közép-Európai Egyetem rektora azt mondta, hogy felkészültek a távozásra, de nem olyan könnyű megszabadulni tőlük, ahogyan azt egyesek gondolják;
- Európa bőrére megy a vásár, amikor Ausztria 36 átkelőhelyen leállítja a gépjárműforgalmat a magyar-osztrák határon.
Le Monde
1. A francia Európa-ügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy a populizmus felemelkedése árt a szabadság, a demokrácia és a jogállam értékeinek, mi több, éppen a barna 50 árnyalata rajzolódik ki. Natahlie Loiseau a lap gazdasági klubjában tartott előadásában riasztónak nevezte, hogy a szélsőjobb helyet kapott az osztrák, finn és dán kormányban, hogy Orbán Viktor demokráciaellenes offenzívába kezdett, és hogy Európában portyázik Steve Bannon, aki az EU halálát akarja. A helyzet súlyos, tette hozzá, ezért ki kell mondani, hogy szakadék van a haladó erők és a nacionalisták között. Egyben élesen bírálta a jobboldali francia Köztársaság Pártot, mivel az semmi kivetnivalót nem talál a magyar kormányfő politikájában, így a politikus továbbra is ott ülhet a Néppárt soraiban, noha amit csinál, az szembemegy az unió értékeivel.
A miniszter asszony emlékeztetett arra, hogy a közelgő EP-választásokon igen nagy a tét, Marcon ezért határozta el, hogy konzultáció formájában kéri ki az európaiak véleményét. Ehhez minden tagállam hozzá is járult, kivéve Orbán Magyarországát, valamint Salvini és Conte Olaszországát. Ők úgy gondolják, veszedelmes megkérdezni az embereket, ami igen érdekes, hiszen a populisták azt állítják, hogy a nép nevében beszélnek, ám arra nem kíváncsiak, hogy az mit akar valójában.
2. A cseh miniszterelnök kitart amellett, hogy nem fogad be menedékkérőket, ám nem kíván választani Macron, illetve Orbán között, mert a Brexit után szükségtelennek tart további választóvonalakat. Babis közvetlenül azelőtt nyilatkozott, hogy Prágába érkezik Macron, aki az unió általa szorgalmazott reformját igyekszik népszerűsíteni. Az interjúban a politikus önmagát Európa-barátnak minősítette, aki az unió túlélését akarja, mert az a békét jelenti. Azt szorgalmazza, hogy a szervezet maradjon egységes a legfontosabb kérdésekben. Arra a kérdésre, hogy ez esetben miért bírálta azokat, akik a jogállam megsértése miatt megszavazták Strasbourgban a magyar kormány elleni eljárást, úgy válaszolt, hogy Budapestnek és Varsónak párbeszéd formájában kell megmagyaráznia Brüsszel számára, mit is akarnak. De az emberek nem hülyék, és ha nem elégedettek Orbánnal vagy Kaczynskival, akkor elégedetlenségüket ki tudják fejezni a szavazóurnáknál.
Hogy miért utasítja el a menekülteket, arra Babis azt mondta, hogy Európának joga van megvédenie a határait, életmódját, kultúráját. Akik jönnek, azok fizetnek érte, ez a migráció törvénytelen. Egyben igen sajnálatosnak nevezte, hogy a Bizottság éket vert a tagállamok közé a kvótákkal. Viszont ő maga még szír árvákat sem kíván befogadni, inkább azon van, hogy Szíriában segítsen a rászorulóknak.
A francia államfő azért látogat el ma és holnap Pozsonyba, illetve Prágába, mert azt reméli, hogy fogadókészségre talál, amikor kihangsúlyozza a Visegrádi Csoporton belüli ellentéteket. Hivatalosan Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója ad alkalmat az útra, de Macron mindenképpen szeretné kihasználni az alkalmat, hogy ismét szorosabbra fonja a kapcsolatokat, mert nem lehet rossz viszonyban lenni a térség minden államával, mondja a politikus egyik közeli munkatársa. Magyarország és Lengyelország szóba sem jöhet úticélként, az elnök nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy ne bírálja Budapest és Varsó populista sodródását, illetve a jogállami hiányosságokat, más a helyzet viszont Csehországgal és Szlovákiával. Azok kevésbé ellentmondásosak, nem annyira kikristályosodott az álláspontjuk, mint a két ultrakonzervatív szomszédé. Azon kívül az Elysée-palota szerint bent akarnak maradni a mag-Európában. Vagyis nem igaz a kelet-nyugati megosztottság, mert az új tagok között vannak az EU-nak barátai.
A francia kormány mumust faragott Orbán Viktorból, aki persze nem marad adóssal válasszal. Mindenesetre kockázatos ilyen mértékben szembeállítani egymással a reformereket és az euroszkeptikusokat, amikor a migráció mindenütt kapóra jön a populistáknak.
Miközben Magyarország Orbán alatt a tekintélyelvűség felé sodródik, a CEU bejelentette, hogy kénytelen bezárni Budapesten. Az egyetem szerint áldozat abban a játszmában, amelyet a miniszterelnök folytat Soros besározására, a kritika, illetve a tanszabadság elfojtására. Az intézmény vezetői közölték, hogy nem sikerült rendezni a vitát a kormánnyal, így nem kapták meg a szükséges biztosítékokat, ezért nem vesznek fel több diákot. Ignatieff rektor bejelentette, hogy tevékenységük javarészét Bécsbe telepítik át.
A jelentés hozzáteszi, hogy a miniszterelnök jó ideje céltáblaként használja Soros Györgyöt, ami mögött bőven ott találni az antiszemitizmust. Egy alattomos, globális összeesküvés vezetőjének szerepét osztja rá, aki alá akarja ásni a keresztény magyar értékeket és igyekszik lehetővé tenni, hogy muzulmán bevándorlók elárasszák az országot. A politikus irányította az üzletember elleni torz kampányt is. A riport megszólaltatott egy orosz diákot, aki azt mondta, hogy ami a CEU-val történik, az szégyen Magyarországra nézve, viszont nagyon emlékeztet Oroszországra.
A tekintélyes CEU, amely a jobboldali magyar kormány fő célpontja, bejelentette, hogy Bécsbe teszi át székhelyét, hacsak a hatalom december 1-ig nem tisztázza véglegesen a helyzetét. A Trump-adminisztráció ugyanakkor értésre adta, ragaszkodik ahhoz, hogy Budapesten maradjon az intézmény. A nagykövet bízik abban, hogy még meg lehet találni a kiutat, mert még lát egy kis esélyt, de gyorsan kell cselekedni. Az unióban még soha nem fordult elő, hogy távozásra kényszerítettek volna nagyobb egyetemet, ám a Soros György által alapított iskola sorsa már jó egy éve bizonytalan, miután Orbán homokzsáknak tekinti, mint ahogy politikai kampányai központi elemévé tette a 88 éves befektető lejáratását. Hogy a miniszterelnök ennyire hajthatatlan, az kihívás vélt nyugati szövetségeseivel szemben. Trump ugyanakkor hajlandó együttműködni a magyar vezetővel. Mivel a Fehér Ház a kétoldalú találkozó lehetőségének megpendítésével elhúzta a mézesmadzagot, ez legalább némi ösztönzést jelent az ügy megoldására.
A CEU lépése, amit a kormány gyorsan politikai blöffnek minősített, mélyítheti a szakadékot Orbán és a Bizottság között, amely már az Európai Bíróság elé vitte az egyetem ügyét. A vonatkozó jogszabályt széles körben úgy értelmezik, hogy az kifejezetten a Közép-Európai Egyetem ellen irányul. Ignatieff rektor szerint azért jelölték meg végső határidőként december 1-ét, hogy még egy lehetőséget adjanak Cornstein nagykövetnek a kompromisszum kidolgozására.
Hogy a CEU elhagyni készül Magyarországot, az győzelem az egész világban a mozgolódó nacionalisták, köztük Orbán Viktor számára, aki rágalmazza Soros Györgyöt, a liberális ügyek nagy pártfogóját. Az egyetem körüli vita háttérbe szorított jó pár más aggodalmat az uniós és Nato-partnerek részéről, ideértve, hogy a hatalom elfoglalta a sajtó és az igazságszolgáltatás jelentős részét. Az amerikai kormányzat egyik fő követelése, hogy az intézmény ne paterolják ki, cserében azt ajánlja, hogy beszünteti szövetségese elszigetelését.
A CEU döntése ki fogja ábrándítani Orbán brüsszeli támogatóit valamint a Trump-kormányzatot. Az Európai Néppárt idáig többnyire csendben maradt a korrupciós vádak, a sajtó és a jogállami támadások kapcsán, ám vezetői több ízben is kinyilatkoztatták, hogy vörös vonalnak tekintik, ha a magyar hatóságok netán bezáratnák az egyetemet. A tudósítás felidézi, hogy az új nagykövet nemrégiben azt mondta a CEU-n, hogy amióta megérkezett, több időt töltött az intézmény sorsának rendezésével, mint bármi más üggyel. Azt tervezte, hogy találkozót segít életre a magyar vezetés és az iskola igazgatósága között, de a jelek szerint eredménytelennek bizonyultak az egyeztetések. A jelentés arra is kitér, hogy a Fidesz egy sor, megalázó hadjáratot folytatott Soros György ellen.
Az utolsó védállásába húzódott vissza a Közép-Európai Egyetem, amely elhagyja Budapestet, ha a kormány nem távolítja el az akadályokat működése útjából. A hatalom ugyan folyamatosan támadja Soros Györgyöt, ezzel együtt azt állítja, hogy szeretné, ha maradna a CEU. Ugyanakkor Ignatieff rektor kijelentette, hogy tévedés azt hinni, egykönnyen meg lehet szabadulni tőlük. Csak az a baj, hogy az intézmény jelképpé vált a nemzeti populisták és a liberálisok csatájában. És miután Orbán hosszú hadjáratba kezdett Soros ellen, csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül a célkeresztbe az üzletember büszkesége és öröme, az iskola. És a tavaszi választási győzelem óta még keményebb lett a hivatalos álláspont.
A lap biztosra veszi, hogy jövő ősszel indul Bécsben az oktatás a CEU-n, miután a magyar kormány nem hajlandó aláírni a megállapodást, amely lehetővé tenné, hogy az egyetem továbbra is Budapesten működjön. Hozzáfűzi, hogy Soros György évek óta első számú közellenségnek számít a jobboldali-nemzeti magyar vezetés szemében. Az osztrák fővárossal már az idén tavasszal létrejött az egyezmény, amelynek értelmében a Közép-Európai Egyetem egy régi kórház területén alakítja ki új központját. Az új diákok már ott kezdhetik meg tanulmányaikat a 2019-20-as tanévben.
Der Standard
1. A CEU kuratóriumának elnöke már kész tényként beszélt arról, hogy Bécsbe települ át az intézmény. Leon Botstein egészen pontosan azt mondta: előre örülnek annak, hogy egy újabb, nagyszerű városban ajánlhatják fel a tanulmányok lehetőségét a több mint 90 nemzetet képviselő diákoknak. Ám mivel a kijelölt területen csak 2022-től kezdődhet meg a tanítás, egyelőre nem világos, addig hol helyezik el az egyetemet, mint ahogy az sem, hol szállásolják el a személyzetet és a tanárokat. De nagyon úgy néz ki, hogy az osztrák főváros jó ideig otthont ad az intézménynek.
2. A kommentár szerint egyértelműen Schengen lejáratását célozza, hogy Burgenland megtiltotta a közlekedést gépjárművel 36 kis határátkelőhelyen a magyar-osztrák határon. Idáig eltűrték a gépkocsiforgalmat, de most tiltó táblákat állítottak fel. A szabálysértőkre kétezer eurós büntetés vár. Az intézkedést a helybéliek panaszára hivatkozva rendelték el, de azt másként is orvosolni lehetett volna, ám most jócskán akadályozzák a határmenti forgalmat. Lehet persze, hogy tényleg fenyeget az újabb migrációs válság. De nagyon kevés szól amellett, hogy az Magyarország és Ausztria határán üt be. Hiszen akkor minek építette Orbán a kerítést, Kurz miért zárta le a balkáni utat? A nagy határállomásokon a nehézkes ellenőrzés gátolja kereskedelmi szállításokat és az idegenforgalmat. Ez pedig terhes. Viszont hogy lezárják a kis utakat, az azt jelzi, hogy Európa bőrére megy a játék.
