- A Soros-féle civil szervezet nem szeretné, ha a hatóságok átkutatnák az irodáit, vagy ha munkatársait veszély fenyegetné a Figyelő 200-as listája nyomán;
- Economist: az EU-nak a sarkára kell állnia a rebellis illiberális demokráciákkal szemben. Ugrik a zsozsó?
- Az európaiak nagy része semmi kivetnivalót nem talál abban, ha, mondjuk, egy migráns lenne a szomszédja, a magyaroknál és a bolgároknál viszont erősen hat az uszítás a nem létező bevándorlók ellen.
A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány azt mérlegeli, hogy becsukja budapesti központját, ha a magyar kormány korlátozza a menekülteket segítő civilek munkáját, miután az NGO-k fokozódó ellenségességre számíthatnak a hatalom részéről. A „Stop, Soros” elfogadása nagy csapás volna a civil társadalom számára. A nacionalista és élesen migrációellenes Fidesz választási kampányát uralta az állítás, hogy az üzletember vezeti az állítólagos összeesküvést, amelynek célja, hogy sok millió muzulmán bevándorlóval árassza el Magyarországot, illetve Európát. Soros, akik a liberális értékeket terjeszti emberbarát csoportjain keresztül, gyűlöletes figura lett több államban is a nacionalista és populista csoportok szemében. Ám ez sehol sem jelentkezett olyan erővel, mint Magyarországon. A Nyílt Társadalom távozásának híre csak ráerősít azokra a félelmekre, hogy a független sajtó és a civil szféra tovább gyengülhet Orbán uralmának újabb 4 éve alatt.
Az alapítvány az este azt közölte, hogy erősen figyeli a fejleményeket a törvénytervezet kapcsán, mert ha az keresztülmegy, akkor drámaian korlátozná a civil társadalom munkáját. A sajtónyilatkozat hangsúlyozza, hogy többféle lehetőséget fontolgatnak, mivel a munkatársak biztonsága, illetve a tevékenység zavartalansága elsődleges fontosságú, bár az iroda szeretne Budapesten maradni. Bennfentesek szerint a végleges döntés még nincs meg, de az opciók között szerepel, hogy lehúzzák a rolót és vagy Bécsbe, vagy Berlinbe települnek át, ha jelenlegi formájában emelkedik törvényerőre a „Stop, Soros”-csomag. Egyébként a képviseleten 100-an dolgoznak, a 60 %-uk magyar. A magyar projekteket a távozás után is finanszíroznák, de más európai képviseleteken keresztül.
Úgy tudni, hogy az alapítvány elnöke, Patrick Gaspard személyesen tájékoztatta a helyzetről Budapesten az alkalmazottakat. Jól értesült körök úgy értesültek, a vezetők attól tartanak, hogy a rendőrség házkutatást tarthat az épületben, és aggódnak a személyzet biztonsága miatt is, mert a Figyelő listát kezdett közölni az állítólagos „Soros-zsoldosokról”. Az előzmény az volt, hogy az alapítvány és más, a pénzemberhez tartozó szervezetek a választási kampány során megkontrázták azokat a híreket, amelyekkel a kormánybarát sajtó a munkájukat igyekezett lejáratni. Pl. hogy 2 ezer embert alkalmaznak csak Magyarországon, miközben a munkatársi gárda létszáma az egész világon alig lépi túl az 1700-at. Az alapítvány 35 év alatt több mint 400 millió dollárt osztott szét magyar földön. A támogatás értéke két éve 3,6 millió dollár volt, ebből 46 szervezet részesült.
Úgy tudni, hogy Orbán Viktor fenyegetőzése miatt Soros György Budapestről Berlinbe akarja költöztetni a Nyílt Társadalom Alapítvány képviseletét. Az előzmény az, hogy a magyar kormány el akarja fogadtatni azt a jogszabályt, amelynek alapján jogot kapna a jótékonysági szervezet bezárására. A miniszterelnök a választás előtt azzal vádolta a Sorost, hogy az tízezer számra kíván migránsokat betelepíteni Magyarországra. A Fidesz a győzelem után első számú céljának minősítette a törvénytervezet jóváhagyását, miközben az alapítvány által támogatott civil csoportok közül mindössze 4 foglalkozik menekültekkel. A Soros-féle képviselet idáig attól tartott, hogy a hatalom megvonhatja működési engedélyét. Egyébiránt Orbán a választási kampány során bosszút helyezett kilátásba ellenfeleivel szemben. Emberbaráti szervezetek különben arról számoltak be, hogy az utóbbi időben bizonyos körök titkos találkozókon lépre akarták csalni őket. A beszélgetésekről készült felvételeket manipulálták, majd közzétették azokat a kormánypárti sajtóban.
A még tegnap kora este keltezett jelentés szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány vezetője személyesen tudatta a budapesti iroda 100 munkatársával a rossz hírt, miszerint becsuknak és a nyáron inkább Berlinben nyitnak képviseletet. (A pontos helyzetről a FT számol be az OSI később kiadott közleménye alapján, bár a new yorki központ először megerősítette az osztrák újság értesülését - a szerk. megj.) A szervezetnek van telephelye Bécsben, Brüsszelben, Párizsban és Londonban is. Az alapítvány nyilvánvalóan meghajlik Orbán Viktor nyomása alatt, miután a Fidesz három éve hadjáratot folytat Soros és a hozzákapcsolódó intézmények ellen – antiszemita felhangokkal körítve. Kormánypárti politikusok a hét végén a nagy tüntetésért is az üzletembert tették felelőssé. A kampány már hajtóvadászatra emlékeztet. Közben bezárás fenyegeti a CEU-t is.
Sajtóhírek szerint augusztus végére csuk be a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodája, amely Berlinbe költözik át, hogy a jövőben onnan irányítsa a regionális tevékenységét, bár az intézmény még nem erősítette meg az értesülést. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán Viktor egy sor bajért Soros Györgyöt teszi felelőssé, ugyanakkor keresztül akarja vinni a „Stop, Soros”-törvényt, noha azt igen sokan bírálják a határon túl is. A miniszterelnök az illiberális demokrácia önjelölt bajnokaként már régóta tengelyt akasztott az üzletember által támogatott civil szervezetekkel. Mint emlékezetes, a Közép-Európai Egyetem a közeljövőben Bécsben kíván campust létesíteni, bár azt ígéri, hogy a központi nyomás ellenére marad a magyar fővárosban.
Elköltözteti munkatársait Budapestről a milliárdos emberbarát, Soros György Nyílt Társadalom alapítványa, amely több mint 60 civil csoportot segít anyagilag, mivel a hatalom lecsap a civil társadalomra. Úgy tudni, hogy 100 emberről van szó, miután Orbán Viktor harmadszor is győzött a választáson – egy olyan kampány eredményeként, amely ördögnek állította be a befektetőt, és azt ígérte, hogy megszigorítja az NGO-k működésének feltételeit. A Nyílt Társadalom Alapítvány 1984 óta van jelen Magyarországon, előtte sehol másutt nem tartott fenn külföldön ilyen képviseletet. Azért létesítette az irodát, hogy segítse az ország demokratizálását a szocializmus viszonyai közepette. Az eltelt 30 évben 1,6 milliárd dollárt költött Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban demokratikus programokra.
A vezércikk felszólítja az uniót, hogy az keményítsen be az illiberális demokráciákkal szemben és vonja meg az anyagi támogatást azoktól a tagállamoktól, amelyek égbekiáltóan megszegik a szabályokat. Ma már a keleti nyitást övező derűlátás több helyen is átadta a helyét a dühös, nacionalista, illiberális demokráciának. Magyarországon Orbán Viktor idáig uralma alá vonta a bíróságokat, a sajtót és a főügyészséget, most pedig a civil társadalmat szorongatja, illetve állami és uniós alapokból az oligarchák vagyonát hízlalja. De a legsúlyosabb kihívást Lengyelország testesíti meg. Az igazságszolgáltatás reformja gyalázatos módon sérti az EU alapszerződését és ez nem csupán a lengyel demokrácia ügye. A tagországoknak ugyanis bízniuk kell egymás bíróságaiban, mármint hogy azok betartatják az egységes piac alapjául szolgáló törvényeket.
Brüsszel harapófogóba került, mert ha enyhekezű marad Kaczynskival szemben, az felbátoríthatja az önjelölt autokratákat. Viszont ha túl kemény, akkor alátámaszthatja a Jog és Igazságosságnak azt az állítását, hogy külső erők aláássák a demokráciát az országban. A migráció és a pénz kapcsán nem lehet betemetni az egyre mélyülő kelet-nyugati árkot, ha nem sikerül megoldani a lengyel kérdést. Varsó ugyan az utóbbi időben mutat némi hajlandóságot az igazságszolgáltatás reformjának módosítására, de ezek csupán kozmetikai változtatások. Az uniónak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a lengyel fél élessze újra a jogállamot, és elsőként vegye vissza az Alkotmánybíróság jogtalanul eltávolított tagjait. Ha a másik oldal nem enged, akkor jöhet a következő közösségi költségvetés. A PiS-nek fel kell fognia, hogy nem csemegézheti ki egy klub előnyeit, miközben lábbal tapod annak szabályain. Mert ha így folytatja, akkor az ország az európai együttműködés leálló sávján marad.
A lengyel pénzügyi csoda atyja botrányosnak tartja, hogy az unió, illetve az Európai Néppárt továbbra is tétlen Orbán Viktorral szemben. Balcerowicz szerint nem szabad eltűrni, hogy egyesek figyelmen kívül hagyják az alapvető értékeket, illetve az EU alapszerződéseit. Mert miért fogja bárki magát vissza a jövőben, ha azt látja, hogy Brüsszel elegánsan szemléli pl. a lengyel fejleményeket, ahelyett, hogy érvényt szerezne a közösségi jognak. Azaz a szervezetnek a saját érdekében kellene közbeavatkoznia. A politikus úgy ítéli meg, hogy a jogállami eljárás nem sok lehetőséggel kecsegtet, sokkal többet ígér, ha a lengyel ügyet az Európai Bíróság elé viszik.
Ami a lengyel helyzetet illeti, Balcerowicz úgy gondolja, hogy a kedvező nemzetközi gazdasági helyzeten túl a PiS-kormány kezére játszik a kliensrendszer, a sajtón keresztül érvényesülő agymosás, valamint a másként gondolkodók megfélemlítése, bár ez utóbbi még csak most indul. De a jogállam kiüresítése megteremti a lehetőséget, hogy a hatalom a politikai ellenfelekre uszítsa az ügyészséget, a bíróságokat, valamint a titkosszolgálatokat. Az a lengyel civilek feladata, hogy az erőszakszervezetek ne legyenek kiszolgáltatva a kormánynak.
A lap a tegnapi vezércikk után kommentárban tér vissza a francia elnök strasbourgi beszédére, amelyet kitűnőnek minősít a demokrácia, a nyílt társadalom védelmében, mégpedig egy olyan korban, amikor egyre terjes a félelemre építő politika. Éppen ilyen okok miatt választották meg Trumpot. Magyarországon Orbán szövetségesei továbbra is Soros balekjaiként becsmérlik az ellenzéket. A milliárdosból a kormányfő az országot állítólag fenyegető gonosz erők rettegett strómanját faragta. A politikus az EU-n belül az emelkedő szélsőjobbos pártok hőse lett a muzulmánok elleni kirohanásai miatt. De ugyanez jelen van másutt is, az erős emberek éppen azért jönnek fel, mert biztonságot ígérnek a veszélyek ellen.
A félelem az egyik legerősebb érzés. Ha úrrá lesz valakin, akkor bölcsesség, ésszerű gondolkodás, mind megy a levesbe, ám pontosan ezt akarják a demagógok. Nem véletlen, hogy a riogató politikusok szállítják leginkább a hamis híreket. A liberális demokráciák ebben a helyzetben csakis akkor kerekedhetnek felül, ha kezelik a társadalmi bizonytalanság gyökereit. Ehhez jó kiindulási pont a kiegyensúlyozott bevándorlási politika. Nagyon nagy szükség van továbbá olyan politikára, amely törődik a jövedelmi egyenlőtlenségekkel és a globalizáció romboló hatásaival. Ezek azonban csak hosszabb távon hatnak. Rövid távon meg kell erősíteni a hitet a demokratikus intézményekben, amelyekkel nem versenghetnek az autokraták. Meg kell magyarázni pl., miért a jogállam jelenti a legjobb ellenszert a korrupcióval és a despotizmussal szemben.
Megkapja a magáét a lap napi hírmagyarázatában Orbán Viktor. Az elemzés visszanyúl Marcon strasbourgi beszédéhez, benne azzal a kitétellel, hogy nem a tekintélyelvű demokrácia a fontos, hanem a demokrácia tekintélye. A magyar kormányfő az illiberális demokrácia-kifejezést használja, ami elvben autoriter demokráciát jelent. Erős embernek adja ki magát és egyben alternatívának tekinti magát a liberális demokraták állítólag kifulladt politikájával szemben. Közben felszámolja a hatalmi ágak megosztását és a véleményszabadságot. Számára a demokrácia csupán egyetlen aktus: a polgárok kormányt választanak. Korunkban azonban a demokrácia a demokratikus intézmények szétválasztását, a szólásszabadságot és az egyéb alapjogokat foglalja magába. Nem semleges, hanem értékekkel teli fogalom. Ily módon az illiberális demokrácia egyáltalán nem is demokrácia. A tekintélyre persze szükség van, de az a hatalmon lévők karizmájától, a törvények határozott alkalmazásától, a polgárok érdekében kifejtett okos politikától függ. És még lehet fokozni.
Magyarországot és Bulgáriát leszámítva Európa továbbra is barátságos a bevándorlókkal, különösen azokban az államokban, ahol jelentős számban élnek migránsok. De ettől még a politikai fő áram része lett az elutasítás azokkal szemben, akik kívülről akarnak bejutni az unióba, illetve akik valamelyik szegényebb tagállamból települtek át dolgozni egy-egy tehetősebb országba. Utóbbi, tehát a keleti uniós vendégmunkások tömeges megjelenése volt a Brexit egyik fő oka. Ugyanakkor az Eurobarometer legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy az emberek még mindig viszonylag kedvezően vélekednek az idegenekről. A spanyoloknál 83, a svédeknél 81 % nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tart a bevándorlóktól, ideértve hogy azok nyugodtan lehetnek szomszédjai, kollégái vagy akár a főnökei is. De a felmérésből kiderült az is, hogy idővel Nagy-Britanniában is teljesen elfogadott lett a bevándorlás.
Teljesen más tészta viszont Magyarország és Bulgária. A két ország polgárai mondták azt, hogy nagyon nem szeretnének bármiféle körülmények között migránsokkal kapcsolatba kerülni. Minden második közülük kifejezetten rosszul érezné magát ilyen esetben. Egyébként a magyaroknál 5 % az idegen eredetű népesség aránya, a svédeknél 18 %. Mindenesetre a közvélemény kutatásból az derül ki, hogy ahol nincsenek migránsok, ott sokkal könnyebb felkorbácsolni az érzelmeket velük szemben – képzelt mumusként. A populista Orbán Viktor bűnbakokat csinálhat a bevándorlókból, mert alig van belőlük az országban, így nincs, aki megcáfolja. Amúgy a fiatalabb, képzettebb városlakók mindenütt sokkal kedvezőbben állnak hozzá a migrációhoz. Vagyis egyre nagyobb a választóvonal ez ügyben a fiatalabbak és idősebbek, illetve a városiak és a vidékiek között.
A bécsi magyar nagykövet szerint a nemzetközi sajtó utálja Orbán Viktort, a folklór elsősorban Ausztriában virágzott ki. Az ottani lapok most már nem csupán orbanisztánt emlegetik, hanem arról cikkeznek, hogy a politikus egész Európát orbanizálni akarja, miután ő maga rendesen putyinizálódott. Ezért azután kiérdemelte a Puszta-Putyin titulust, ami a sajtófolklór további gyöngyszeme. A kétharmados Fidesz-győzelem a diplomata értelmezésében hallatlan és a tarthatatlan eredmény az ellenséges média számára. A szavazópolgárok rettenetes propaganda-gépezet áldozatai lettek, illetve még nem érettek, a haladás győzedelmes elvei egyelőre nem nyomultak be az agyukba. Az írások azt is állítják, hogy Orbán egy diktátor, nem is akármilyen.
A vendégkommentár azt hangsúlyozza, hogy a miniszterelnök demokrácia felfogásában jelentős helyet foglalnak el a klasszikus liberalizmus normái, ugyanakkor a szocialista idők tapasztalatai alapján a politikus mélységesen bizalmatlan a világmegváltó ideológiákkal szemben és elutasítja a kockázatos társadalmi kísérleteket. Az iránta megnyilvánuló ellenszenvet ezek után az magyarázza, hogy a kormánypárt új alaptörvényt fogadott el, majd a menekültválság idején Orbán volt az egyetlen európai vezető, aki tartotta magát a dublini rendelkezésekhez. Ezzel pedig nem csupán Magyarországot, hanem az egész EU-t védte.
