- A német belügyminiszter fontosnak tartja a kvóta kapcsán a szolidaritást, de úgy gondolja, hogy vitát félre kellene tenni, mert addig előreléphetnek a menedékpolitika más területein;
- Közép-Európában látványosan külön-külön pályán halad a jól teljesítő gazdaság, illetve a kétes erők által vitt csapnivaló politika;
- Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy az Európai Bíróság szerint Magyarország megengedhetetlen módszert alkalmazott, amikor ki akarta deríteni, valóban homoszexuális-e egy menedékkérő.
Reuters
1. A szervezők ugyan a magyar zsidók, illetve a Zsidó Világkongresszus tiltakozására lemondták a Horthy emlékére tervezett tiszteletadást a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon, de az eset újból rávilágított Orbán Viktor politikájára, miután a miniszterelnök ellentmondásosan viszonyul az antiszemitizmushoz. Az egykori kormányzó a nácik szövetségese volt és több százezer zsidót juttatott a németek kezére. A Zsidó Világkongresszus vezetője közbelépésre kérte a kormányfőt. Lauder egyértelmű provokációnak minősítette a szertartást, amelyen felszólalt volna Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Orbán többször is nulla toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, miközben kivételes államférfinak minősítette Horthyt. Emlegette az etnikai homogenitást is, amivel nyilvánvalóan a szélsőjobbos híveknek igyekezett a kedvében járni a választások előtt. A Soros elleni kampányról maga a célpont is úgy gondolja, hogy az a 30-as éveket idézi, ám ezt a hatalom tagadja.
2. A menedékrendszer reformjával viaskodtak az uniós belügyminiszterek szófiai tanácskozásán, miután a magyar és a lengyel kormány több mint két éve ujjat húz a kvótadöntéssel. Németország és mások viszont azt mondják, hogy itt a szolidaritásról van szó. A luxemburgi diplomácia vezetője kijelentette, hogy nem lehet magukra hagyni a déli tagállamokat, amelyek a menekülthullám fő terheit viselik. A menedékkérők elosztására válság idején van szükség, hogy minden ország tudja, mi vár rá. Viszont ha nem sikerül megoldani a vitát, akkor az az EU torkán akad – tette hozzá Asselborn. A kompromisszumot június végéig kellene megtalálni, utána jöhet a többségi határozat a vonakodó tagokkal szemben. De ez csak újabb rossz vért szülne. Az illetékes biztos, Avramopulosz úgy véli, hogy a holtpont azért állt be, mert populista vezetők felszítják a félelmet a migránsokkal szemben. Mert hogy ezek a körök mindig a hazai közönségnek játszanak.
FAZ
A jobboldali-populista osztrák belügyminiszter jött, látott, és közölte, Szófiában, hogy nem pártolja a menedékkérők elosztását. Vele egy taggal nőtt a visegrádiak klubja, amely elveti a kvótát. De majd az Európai Bíróság közelgő ítélete megmutatja, mennyire kell tartaniuk magukat a tagállamoknak a pár évvel ezelőtti közös döntéshez, vagy netán van más lehetőség is, ha váratlanul meglódul a migránshullám. Több közép-európai kormány láthatóan felbátorodott Tusk múlt év végi kijelentésén, miszerint nem sok értelme van a Bizottság javaslatának a menedékkérők kötelező átvételére. Orbán többször is dícsérte, hogy országa milyen sokat tesz a külső határok védelméért, amire Merkel úgy reagált, hogy a szolidaritás nem lehet szelektív. A német belügyi tárca vezetője a szakminiszterek szófiai tanácskozásán jelezte, hogy a fő vitatéma helyett azokra a területekre kellene összpontosítani, amelyeken már van haladás. De mint mondta, a rendszernek ezután is része maradna a terhek szolidáris megosztása.
A cseh elnökválasztás ma kezdődő 2. fordulójának eredménye meghatározhatja, hogy a csehek követik-e Magyarországot és Lengyelországot, azaz ők is mind inkább szembeszállnak-e Brüsszellel, vagy inkább az EU oldalára állnak. A lakosság Európabarát része azt reméli, hogy az idén korán beköszönt a prágai tavasz és vereséget szenved a Putyin szekerét toló Zeman. Utóbbi az elmúlt öt évben európai populismus fellegvárává változtatta az államfői palotát. Mosdatlan szájjal sorra nyilvánította ki megvetését a muzulmánok, az újságírók és az unió iránt. Viszont nem győzi dicsérni Putyint és a kínai elnököt. Hogy most miként szerepel, az barométerként jelzi, vajon megállítható-e a kontinens középső részén a populista-nacionalista hullám. A kérdés teljesen nyitott. Mindenesetre a tisztség különösen fontos napjainkban, hiszen nincsen kormány. A társadalom a leendő elnök ügyében két táborra szakadt.
Az utóbbi napokban álhírek tömkelege látott napvilágot a riválisról, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökéről. Egy szakértő szerint a forrás nagy valószínűséggel az orosz titkosszolgálat volt, de ezt maga Drahos is így látja. Egyik tanácsadója azt mondja róla, hogy fő jellemzője a tisztesség, nem manipulálja a tényeket, nem hazudik. Csak ez nem jó, amikor a valóságban minden az érzelmekről szól. Manapság nehéz úgy választást nyerni, ha valaki komoly és sportszerű.
Európában a szélsőjobbos pártok több pénzt ígérnek az embereknek, mint hagyományos vetélytársaik, részben éppen ez magyarázza választási sikerüket. A lengyel PiS pl. lényegesen megemelte a családi pótlékot, aminek következtében csaknem 10 %-kal esett a mélyszegénységben élő gyerekek száma, viszont éppen az ez egyik oka annak, hogy a párt rendkívül népszerű vidéken. De ettől az ország még mindig csupán a GDP 20 %-át költi szociális célokra, míg nyugaton ez az arány 28 %. Magyarországon a nacionalista Fidesz a New Deal-t idéző közmunka programot indított. Keleten az emberek olyan biztonságra vágynak, mint amilyet szerintük a Nyugat nyújt polgárainak. Csak éppen utóbbi a gazdasági válság miatt már korántsem olyan nagyvonalú, mint korábban. A jóléti államot fenyegeti a bevándorlás is. A fő célországokban a populista erők jóléti sovinizmust hirdettek, azt állítják, hogy a menedékkérők több juttatást kapnak, mint a hazaiak. Viszont ha a liberális pártok nem találnak ki valamilyen hihető alternatívát, akkor több országban is győzhetnek a populisták, akik jóléttel kecsegtetnek mindenkit.
FAZ
Közép-Európában a jól teljesítő gazdaság mind inkább elválik a rossz politikától, dübörög, miközben miközben szembetűnő, hogy egyre kétesebb erők irányítják ezeket az országokat. Orbán Viktor áprilisban alighanem ismét megnyeri a választásokat, noha bírálják a jogállam és a demokrácia megszegéséért, populizmusáért, és azért, mivel megsérti az európai szabályokat, illetve határozatokat. Hasonló a helyzet Lengyelorszában is. De ettől a térségben még remekül teljesít a gazdaság. Virágoznak a tőzsdék, a valuták erősek. A titok nyitja az, hogy a kormányok egyre kevésbé tudnak beleszólni a mind inkább nemzetközivé váló folyamatokba. Ellenben nagyon is sokat számít, hogy mennyire jól dolgoznak a régióban jelenlévő multik. Továbbá jönnek az EU-s pénzek, és fontos, hogy az érintett államok hajlamosak sok pénzt elosztani. Ez pedig fellendíti a beruházásokat és a fogyasztást. Vagyis Európában is lehetséges, hogy kétes hatalmak jó gazdasági eredményt produkáljanak. Viszont ez újabb jele annak, hogy az unió csak gazdasági szövetségként muzsikál, politikai és értékközösségként nem.
Magyarország ellen döntött az Európai Bíróság, miután a magyar hatóságok pszichológiai vizsgálatnak vetettek alá egy nigériai menekültet, hogy megállapítsák, valóban meleg-e. A férfi ugyanis arra hivatkozott, hogy homoszexualitása miatt odahaza üldöznék, ezután következett az átvilágítás, amely negatív eredménnyel végződött, így a kérelmet elutasították. Csakhogy az EU legfelsőbb bírósága most kimondta, hogy az eljárásmód nem áll arányban a céllal, túlságosan is behatol ugyanis az intim szférába, és még akkor sem szabad alkalmazni, ha az érintett beleegyezik. Más választása ugyanis nemigen van, hiszen különben kitoloncolják.
A kommentár úgy ítéli meg, hogy a luxemburgi döntés reményt ad a homoszexuális menedékkérőknek. A melegeket több mint 80 államban üldözik, különösen Afrikában kiközösítik, sőt gyakran törvényi úton vonják felelősségre őket. Az Európai Bíróság most kimondta, hogy pszichológiai szakvélemény útján nem szabad senkiről sem megállapítani, milyen a nemi irányultsága, mert az korlátozza a menekültek alapjogait. Az ítélet precedens jellegű, az egész unióra érvényes, ám egyben figyelmeztetés azoknak a kelet-európai államoknak, amelyek jobboldali-nacionalista kormányai kézzel-lábbal tiltakoznak a menedékkérők befogadása ellen, és nem túl nagyvonalúak azokkal szemben sem, akik másként élnek, mint a többség. A nigériai férfi ügyét most újra kell tárgyalni Magyarországon, ezt írják elő a dublini szabályok.
A politikai hetilap kommentárja azt emeli ki, hogy az osztrák kancellár nem lehet Orbán Viktor szövetségese, mégis fontos szerepet tölt be. A két politikusban jó pár dolog van, ami közös, így a hatalomvágy és az az felismerés, hogy a migráció segíthet megszerezni, illetve megtartani a kormányrudat. De ebből még egyáltalán nem következik, hogy természetes partnerek egymás számára, és hogy Ausztria be akarna lépni a Visegrádi Csoport soraiba. A magyar kormányfő jövő heti bécsi tárgyalásait az érdekek uralják majd. És jóformán semmi sem jönne rosszabbul az osztrák félnek, mintha egyoldalúan ráállna a V4-ek vonalára. Arról nem beszélve, hogy a volt szocialista országok jóformán csak a migráció kérdésében értenek egyet.
Igazából azonban jó ideje sokkal nagyobb a tét. Látnivalóan erősödik a félelem, hogy Európa megosztott lesz, sőt, szétszakad. És ebben Orbánnak jut a vezérszerep. Hogy illiberális demokráciává alakítja át Magyarországot, az sért sok európai normát, legyen szó az igazságszolgáltatás vagy a sajtó megzabolázásáról, az alaptörvény átírásáról vagy éppen arról, hogy előhúzza a migrációs kártyát, hogy ily módon leplezze törekvéseit, és azt mutatja: nem partner.
Ebben a helyzetben azért kell küzdeni, hogy betemetődjenek az árkok a Kelet és a Nyugat között, és hogy Magyarország visszatérjen a közös csónakba. Ehhez azonban nem szabad ördögnek beállítani a magyar vezetőt, kiközösíteni és ezzel csak még jobban megerősíteni. Ezzel szemben ki kell venni a kezéből a legnagyob adúját, a menekültpolitikát. Merkel elképzelésével ellentétben nem lehet közös irányvonalat rákényszeríteni ennyire eltérő régiókra. Azaz a migráció kérdését meg kel fosztani az ideológiai töltettől, együttesen kell gondoskodni a külső határok védelméről, és el kell temetni a kvótát. Máskülönben Orbán és Kaczynski csak köszönettel sütögeti tovább a maga pecsenyéjét. De éppen itt nyílik nagy lehetőség Kurz számára, de ez érvényes a magyar miniszterelnökre is.
A Bizottság két állásfoglalása nyomán szinte semmi esélye annak, hogy Ausztria csökkenthesse a családi pótlékot azoknak a kelet-európai uniós vendégmunkásoknak az esetében, akiknek a gyerekei otthon maradtak. Brüsszel már két ízben is kimondta, hogy ilyen lépést egyetlen ország sem tehet egymaga, illetve hogy a juttatásokat nem lehet hozzáígazítani a származási államban érvényben lévő szinthez. Mindkettő sértené ugyanis a szabad mozgás, valamint az egyenlő elbánás elvét. A testület várhatóan megerősíti egy szlovén EP-képviselő véleményét, miszerint a tervezett osztrák gyakorlat diszkrimálná a más EU-országokból érkezett munkavállalókat. Ha az új szabályozás mégis érvénybe lépne, az 39 ezer magyar gyereket érintene.
Szél Bernadett úgy gondolja, hogy hamarosan vége Orbán Magyarországának, mert a kormány becsapja az embereket és a szokásos gyalázatos trükköket veti be. Utóbbiak közé tartozik, hogy a hatalom korlátozza a politikai kampányokat, miközben ő maga közpénzből már jó ideje folytatja a politikai hadjáratot. Az LMP miniszterelnök-jelöltje a svájci közszolgálati médiának úgy nyilatkozott, hogy még a Jobbikkal összefogva is nehéz volna megbuktatni a miniszterelnököt, ráadásul a társadalom nem fogadna el egy ilyen nagy koalíciót. De az LMP éppen ilyen megfontolásból nem is szeretne szövetségre lépni a balliberális oldallal. Úgy gondolja, hogy az MSZP minden bizalmat eljátszott, amikor 8 évvel ezelőttig irányította az országot. Szél amúgy azt mondja, hogy a Fidesz olyan, mint egy piramis: a csúcsán Orbán ül, ezért az egész építményt ki kell cserélni alatta, mivel az tele van az embereivel. Hogy a zöldek győzni tudjanak, ahhoz nagy kitartásra van szükség a rendszerrel szemben, amelyet a miniszterelnök oly hosszú időn át kiépített.
