- A magyar kormányfő megnyilatkozásai alapján kérdéses, hogy az ország meddig lesz még az EU tagja;
- Macron elvtelen alkut ajánlott a cseheknek és szlovákoknak nacionalista célja érdekében;
- A valóság teljes megtagadása: interjú László Petrával.
A lap arra figyelmeztet, hogy idővel lehetnek olyan tagállamok, amelyek a brit példa nyomán ugyancsak kiválnak az unióból. Az elidegenedés folyamatát látni a görögöknél és az olaszoknál. Az ultrajobb kormány vezette Magyarország és Lengyelország ugyancsak elhatárolja magát a fő áramlattól. Az EU szankciós eljárást indított Varsó ellen az igazságszolgáltatás reformja miatt, és a két ország nem hajlandó átvenni menekülteket sem. Orbán Viktort hallgatva az ember azon töpreng, hogy a magyarok meddig akarnak még bent maradni a szervezetben. Lehet, hogy ha már nem kapnak több pénzt Brüsszeltől, mint amennyit befizetnek, akkor már háttérbe szorulnak az anyagi megfontolások. Ha a britek kiszállnak és többé nem adják be részüket a közös költségvetésbe, akkor megváltoznak az előnyök és a hátrányok, főként a nem euróövezeti tagok számára.
Ha kiderül, hogy a kilépés nem jár együtt gazdasági válsággal, akkor többen is úgy érezhetik: immár nincs megkötve a kezük. A britek, olaszok, görögök, lengyelek és magyarok más-más okból lehetnek kiábrándultak, de közös bennük, hogy nem kérnek a változó sebességű integrációból. Még az eurózónán belül is sokszor eltérnek az érdekek. Az EU a következő években várhatóan igyekszik központosítani a jogköröket. Nem lenne meglepő, ha az eurót nem használó államok ezután megkérdőjeleznék a tagság értékeit, hiszen valószínűleg kevesebb anyagi előnyt élveznek abból, viszont a közösséget alapvetően az euróövezet megfontolásai vezérlik majd. Nem kötelező, hogy felbomoljon az unió, de butaság volna azt állítani, hogy a Brexit kizárja ennek a lehetőségét.
A konzervatív lap úgy látja, hogy a francia elnök kétes diplomáciai sikert aratott múlt heti közép- és kelet-európai körútja során, mivel nacionalista alapokon igyekszik távol tartani országától a keleti munkaerőt, cserében pedig az ígérte, hogy enged a nyomásból a menekültek elosztása ügyében. Macron helyzete persze cseppet sem könnyű, hiszen bizonyítania kell, hogy jó időre kifogta a szelet a populizmus vitorlájából, anélkül azonban, hogy ő maga populista lenne. Csakhogy javaslata a kiküldetésben dolgozók szociális terheinek emelésére aligha tetszik az EU új tagjainak, mégis meg tudta nyerni magának a cseh és a szlovák kormányfőt. Részben mert a két ország csak kevéssé érintett a vitában, részben pedig a már említett alkuajánlat miatt. Ami azt jelenti, hogy az államfő a francia munkavállalók védelmében kész tovább gyengíteni az európai szolidaritást.
Lengyelországot azért nem kereste fel, mert tudta, hogy ott úgyis hiába kilincsel. Ugyanakkor – mivel a maga oldalára állította Prágát és Pozsonyt – megosztotta a Visegrádi csoportot. Lehet, hogy ez sokaknak tetszik a nyugaton, mert notórius rendbontóknak tekintik a négyeket, csak az a kérdés, hogy a módszer mennyire fér össze az EU szellemével, hiszen az alapján az összefogást kellene szorgalmazni. Vagyis az elnök nem európaiként, hanem nacionalistaként lépett fel és ily módon nem sokban különbözött a lengyel kormánytól. A nagy gond ez esetben az, hogy egyáltalán nem mérséklődnek a kelet-nyugati ellentétek. Ám mivel a kontinens két fele között még sokáig megmaradnak az életszínvonalbeli különbségek, jogos a keleti országoknak az a törekvése, hogy olcsó munkaerővel arasson sikert nyugaton.
Süddeutsche Zeitung
Nincs mondanivalója áldozata számára annak a magyar operatőrnőnek, aki csaknem két éve Röszkénél felrúgott egy szír menekültet, amint karján egy kisgyerekkel futott a rendőrök elől. És nem akar újra bocsánatot sem kérni. A lap három oldalon mutatja be a történteket, és hogy az érdekelt felek azt miként értékelik ma. A felvétel annak idején bejárta a világot és a szír férfi jelképe lett annak a sok millió menekültnek, aki Szíriából indulva megrekedt Európa határain. László Petra ugyanakkor azt a Délkelet-Európát testesíti meg, amely hallani sem akar a menedékkérőkről. Amit tett és gondol, azért sok millióan gyűlölik a világban. Ő maga azt mondja, nem érdemelte meg a boszorkányüldözést. Az esetet megörökítő német tévériporter szerint azokban a napokban a magyar állam egy valamit akart: megakadályozni, hogy a sok ezer ember az autópályán eljusson Budapestre. Egyébként nem gondoskodott semmilyen segítségről, sem ételről, sem orvosról.
László Petra ma azt állítja, önvédelemből cselekedett. Nem attól a lánytól félt, akibe előzőleg belerúgott, bár az csak egy fél fejjel volt kisebb, mint ő, hanem a feléje rohanó tömegtől. Mert abból többen meglökték, fájdalmat okoztak neki. A szír férfit pedig azért gáncsolta el, mert segíteni akart a rendőrségnek. Rövidzárlat, hiba. De megfizette az árát, mert a Jobbik közeli tévé, amelynek dolgozott, még aznap elbocsátotta. Az asszony ekkor maga is megnézte a felvételt és elismeri, hogy a látvány brutális. Utána viszont felháborodás és gyűlölet zúdult rá, fenyegetéseket, gyalázkodásokat kapott, ő is, a szerkesztőség is. Egy szélsőséges tunéziai iszlám csoport kilátásba helyezte, hogy halállal bünteti, ezért egy időre rendőri védelem alá helyezték. Jelenleg a Demokrata honlapjánál dolgozik, annak főszerkesztője, Bencsik András végig jelent volt az interjú során. Ő úgy véli, hogy a kommunizmus bukása óta nemigen volt ekkora karaktergyilkosság, a migránsok pedig behatoló hordák.
Az asszony szemében mindig mások a hibásak: a média, a politika, a menekültek és Merkel. De nem érzi áldozatnak magát. A férje, aki szintén filmes, úgy véli, hogy László Petra csupán bűnbak a hazugságokat terjesztő nyugati sajtó számára. Igazságtalanul vádolják, mert a szír férfi jogtalanul hatolt be az országba. Az pedig hozzátartozik a tisztességhez, hogy az asszonyt rehabilitálják. Merthogy bizonyítékok támasztják alá, hogy nem családapáról, hanem terroristáról van szó, mint annyi más migráns esetében. Csakhogy – teszi hozzá – az igazságnak nem szabad kiderülnie. Azt mindketten felháborítónak tartják, hogy az asszonyt közrend megzavarása miatt három hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A felmentését igyekeznek elérni. Azzal érvelnek, hogy ha valaki illetéktelenül bemegy másvalaki házába, akkor mindenkinek joga van feltartóztatni az illetőt. Petra elítéli a szírt, amiért az őt tette felelősség az esetért. Pedig ebben még a bíróság is az asszonynak adott igazat. Hozzáteszi, hogy a másik most ül a madridi bérlakásban és élvezi az új életet. Vagyis a férfi nyert, ő pedig vesztett. Ennél nagyobbat nem is tudna tévedni.