Nem puskatussal verik be a civilek ajtaját és hurcolják el őket a TEK-esek: egyszerűen extra adminisztrációval, megbélyegzéssel és más apróságokkal lehetetlenítik el olyanok munkáját, akik valóban az elesetteken és a kisemmizetteken próbálnak segíteni. A Fidesz szerint mostanra mindenki más hazaáruló lett, azok a civilek is, akik a mozgássérült gyerekeken segítenek. Persze, a CÖF kivétel. 

Megszavazta a Fidesz–KDNP a mindenki által „civiltörvénynek” nevezett törvényt a parlament keddi ülésén. (Valójában helyesebb lenne a „külföldi ügynök törvény.”) Az Index részletesen beszámolt arról, hogy a civil szervezetek megbélyegzésére alkalmas és izraeli, ill. orosz mintára megalkotott szabályozás ellen az Európa Tanács is kifogást emelt, de végül 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodás mellett fogadta el a törvényhozás.

Miről van szó?

Ha ön olyan szerencsés, ha az utóbbi hónapokat átaludta, vagy egy szigeten töltötte internet nélkül, elmondjuk, mi ez az egész. A hivatalosan a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt a Fidesztől

• Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes,
• Kósa Lajos frakcióvezető,
• Németh Szilárd rezsibiztos,
• Vitányi István képviselő

nyújtotta be, még április 7-én.

Ez kötelezővé teszi az évi több mint 7,2 millió forintnak (hozzávetőleg 24.000 EUR-nak) megfelelő támogatásban külföldről részesülő civil szervezetek számára, hogy a “külföldről támogatott civil szervezet” megjelölés alatt regisztráljanak és ezt a megjelölést külső kommunikációjukban minden esetben használják.

Idetartozik minden olyan nemzetközi forrás, mely nem magyar központi költségvetési szerv által koordinált. Azok a szervezetek, melyek nem teljesítik az új előírásokat, akár törlésre is kerülhetnek.

A javaslat a magyar civil társadalom ellen folyó támadássorozat egyik fő fegyvere.

Azáltal, hogy a civil szervezeteket a “külföldről támogatott” kifejezéssel bélyegzi meg, a kormányzat megpróbálja hitelteleníteni a szervezetek munkáját és ellenük hangolja az embereket. A törvény indoklása szerint a külföldről finanszírozott szervezetek “külföldi érdekeket” szolgálhatnak és forrásaik révén “veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását”. (Ez egyébként nyilvánvalóan hazugság: képzelje el, ahogy a korrupcióellenes, átláthatóságért küzdő szervezet bírálja a Fidesz-kormányt és emiatt a Fidesz rásüti a bélyeget, hogy "nem magyar érdekeket szolgál".)

A jelenleg hatályos szabályozás egyébként biztosítja a civil szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát;

a tervezet tehát a szabályozáshoz nem tesz mást, mint stigmatizálja, diszkreditálja és megfélemlíti a szervezeteket. Kisebbik gond, hogy extra adminisztrációval jár, amit sok szervezet már így is nehezen old meg.

Mivel az álcivil CÖF nem kap külföldi támogatást, ezért neki nem kell ezt a bélyeget viselnie.

Az Amnesty International korábban azt írta a törvényről: 

"A törvény elfogadása esetén ez lesz az utolsó szög a civil társadalom koporsójában Magyarországon. A jogszabály nem más, mint annak eszköze, hogy diszkreditálják és megfélemlítsék a civil szervezeteket és csökkentsék kapacitásaikat, melyek révén emberi jogokat védenek és más nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak a magyar emberek számára."

Fontos azt is látni, hogy a jelenleg hatályos szabályozás is megfelelően biztosítja a civil szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát Magyarországon. Minden olyan szervezet, akikre Orbánék rászálltak azzal a hazugsággal, hogy nem átláthatóan működnek, nyilvános, az interneten megnézhető elszámolást tesznek közzé évről-évre. (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény részletes bejelentési kötelezettséget ír elő a civil szervezetek számára.) 

A civilek szerint a törvényjavaslat jelentősen szűkíti a civil társadalom számára nyitva álló teret, különösen pedig azok munkáját korlátozza, akik az emberi jogok védelmében fejtik ki tevékenységüket és más, a társadalom számára hasznos szolgáltatásokat nyújtanak.

Sokan tiltakoztak ellene, mégis elfogadták

• Az Európai Parlament

2017. május 17-én elfogadott határozatában (2017/2656(RSP)) az EP felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet. A határozat kiemeli, hogy az Európai Unió, melyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott, az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei mentén alapíttatott. Az EP határozatot követően - mely megfogalmazta az abbéli aggályokat, hogy a Magyarország az említett uniós alapértékekkel szembemegy - a magyar kormány tagjai elutasították a javaslat visszavonását vagy módosítását.

• Szakértők és jogvédők

A javaslatot aggályokkal fogadta számos, az egyesülési és véleménynyilvánítási joggal foglalkozó szakértő és jogvédő, ideértve az Európa Tanács emberi jogi biztosát és az ENSZ különleges előadóit. A tervezetet jelenleg a Velencei Bizottság vizsgálja, mely álláspontját júniusban közli.

• Több tízezer tüntető

Tavasszal óriási tömegtüntetések voltak Budapesten és az ország más városaiban is, de ezek se hatották meg a kormányt.

Tapasztalatok Oroszországból – hogyan működik ez valójában?

Ellentétben a hiedelmekkel, nem az következik, hogy Ökotársnál megint kiszáll a rendőrség és elviszik a civileket bilincsben. A ravaszság az, hogy a társadalom, a magyar polgárok maguk fordulnak majd szembe azokkal a civilekkel, akik egyébként közülük kerülnek ki és egyébként a magyar társadalmat segítenék a munkájukkal.

Ugyancsak az Indexen jelent meg egy remek írás arról, hogy működik mindez Oroszországban. Ebből kiderül: a nyomás nem felülről, hanem a hivataloktól és a különböző szélsőségesektől érkezik majd; hogy a civilek ellen ugyanúgy lehet hangolni az átlagmagyart, mint a menekültek, vagy idegenek ellen. (A TASZ egyébként polgári engedettlenségbe kezd a törvénnyel szemben.)