Neue Züricher Zeitung: Magyarországon a demokrácia csupán "homlokzat". Hallgassa meg a Soundcloud-on itt!
A lap úgy látja a müncheni biztonságpolitikai fórum után, hogy
Európa hálás lehet Trumpnak, mert egyértelműen kiderült, hogy a földrésznek saját kezébe kell vennie a gyeplőt, ha gondoskodni akar a saját biztonságáról.
Hiszen az amerikai kormányzattól nem lehet várni, hogy védelmébe veszi a nyugati világot, illetve hogy annak irányt mutat. Ennélfogva a földrésznek katonailag, de főleg ideológiai értelemben fel kell fegyverkeznie, saját magának kell meghatároznia az érdekeit, felbecsülnie a befolyási lehetőségeit és közös reálpolitikát kialakítania. De ha minden jól megy és az újjáválasztott Merkel, (a francia elnökkel az oldalán, akit nem Le Pennek hívnak majd), egyben tudja tartani az EU-t, akkor az unió erősebb lesz, mint valaha.
De szüksége is lesz erre az erőre Kínával, Oroszországgal és a mostani amerikai kormányzattal szemben. Münchenben sok tagállam rájött, hogy ez itt a tét. Még a renitens, nacionalista szólamokat hangoztató fővárosokban rádöbbentek, hogy sem Moszkva, sem Washington nem jelent igazi alternatívát. Így azután lehet, hogy odahaza folytatják a kulturkampfot Brüsszel ellen, de ez nem jelenik meg tettekben a közös intézményeken belül. München tanulsága az, hogy az ellentétek és különbözőségek Európája visszatalál a közös ügyekhez.
Vita robbant ki a brit kormányon belül, mert több tárca is azt szeretné, ha az eddiginél több jutna Kelet-Európának az évi 12 milliárd fontos külföldi segélyprogramból, - írja a Times. Ebben az esetben a magyarok, a lengyelek és a baltiak várhatóan támogatnák, hogy a britek kedvezőbb feltételek mellett válhassanak ki az unióból.
A miniszterelnök egyik közvetlen munkatársa bizalmas beszélgetéseken azt bizonygatta, hogy a pénzzel a brit érdekek támogatására kell rávenni ezeket az országokat.
Ugyanakkor a Nemzetközi Fejlesztések Minisztériuma jogellenesnek minősítette az elképzelést, mert az OECD szabályai értelmében a térségen belül csakis Ukrajna és Albánia jogosult ilyen támogatásra. Az álláspont feldühítette ugyanakkor Külügyminisztériumot, amely már 700 milliót igényelt a balti köztársaságok biztonságának előmozdítására, de maga a pénzügyminiszter is jónak tartja, hogy nyerjék meg maguknak a kiszemelt államokat. Mások kétségbe vonják, hogy ezeket az alapokat ne lehetne elkölteni Kelet-Európában. Utalnak a dánokra, akik már közölték, hogy az OECD ne szóljon bele az ilyen dolgokba. A britek szerint lehetne például segíteni a befogadott menekülteket a régión belül.
A Világbank volt igazgatója azt mondja, hogy a populisták egy kaptafa szerint működnek, legyen szó Trumpról, Erdoganról, Orbánról, vagy Putyinról, ám félő, hogy egyre több országból lesz diktatúra - írja a Neue Züricher Zeitung.
Az amerikai elnökre ugyanakkor még sok vereség vár odahaza, hiszen nem tudja beváltani választási ígéreteit, mivel beleütközik a jogrendbe.
A venezuelai Moisés Naim, aki korábban 14 évig dolgozott a Foreign Policy Magazin főszerkesztőjeként, a populizmus jellemzői közé sorolja, hogy
- a saját maga érdekében mindig egy kicsiny elit ellen hecceli a népet.
- katasztrofálisnak minősíti a hazai helyzetet.
- Folyton talál külső ellenséget is.
- A katonaság nagyon fontos számára.
- Viszont a populista soha nem tiszteli a tényeket, a nép hangulata a fontos számára,
- ugyanakkor nem tartja legitimnek a hagyományos sajtót.
- Azután minden bajra van megoldása, ez pedig saját maga.
A szakértő hozzáteszi, hogy napjainkban könnyebb megszerezni a hatalmat, mint korábban mert az emberek elégedetlenek. Ilyen viszonyok között több ország is a tekintélyelvű rendszer felé billen el, de vezetője nem puccsot alkalmaz, lásd Oroszországot, ahol a demokrácia csupán homlokzat. De ugyanez vonatkozik Magyarországra is.
Az elemző arra is kitért, hogy a világnak szüksége van az erős Európára, különben Oroszország és Kína határozná meg a nemzetközi menetrendet. A gond az, hogy az EU arctalan bürokraták vezetik, ám remélhetőleg az unió tanul a hibáiból. Rá fog jönni, mekkora veszélyt jelentenek mindazok, akik rettenetesen leegyszerűsítik a dolgokat. A mennyországot ígérik, de a poklot hozzák el.
A konzervatív lap kommentárja fontosnak tartja, hogy
a világ szálljon szembe az újfajta vezetéssel, mert a demagógok a független igazságszolgáltatást és sajtót veszik célba, a népakart nevében.
Márpedig aki így jár el, az tekintélyelvű rendszert akar. Abban pedig a saját kénye-kedve szerint szavatolja az emberi jogokat. Az elemzés meglepőnek nevezi, hogy erre külön kell figyelmeztetni, ám a jelek szerint a demokrácia nem elég viharálló még a világ fejlett részén sem. A jogállam trónfosztása a demokratikus intézmények befeketítésével kezdődik. De nem áll meg ott, amint azt a magyar és a lengyel példa tanúsítja, Törökországról nem is beszélve. Ez a fajta vezetés már megérkezett a Fehér Házba is, ám fel kell venni ellene a harcot.
A lap szerint Orbán Viktor neve nem került elő, de Heller Ágnes végig róla beszélt, amikor igen nagy érdeklődés mellett az előítéletek történelméről tartott előadást az egykori dachaui koncentrációs tábor területén. De hát a filozófusnő a mostani magyar kormány legélesebb bírálói közé tartozik.
Azt fejtegette, hogy a nacionalista előítéletek a legveszedelmesebbek, és ma ismét virágoznak.
Sajnos, még mindig gyűlöljük egymást és Európa veszélyben van. Magyarország, Lengyelország, Ukrajna, Franciaország, Hollandia és Németország jobbra tolódik és erre rámehet az unió. Lezüllik a beszéd – Trump a kocsmák nyelvén szólal meg -, azután lezüllik a gondolkodás és tönkremennek az erkölcsök. Heller egyébként annak idején a saját bőrén tapasztalta meg, hogy milyen is az előítélet a másokkal, az idegenekkel szemben, hiszen a nyilasok sok más emberrel együtt már Duna felé terelték a gettóból, ám váratlanul leállították a tervezett kivégzést. De azt mondja, hogy aki nem szenvedett, az nem képes megérteni az embereket és az életet.
