Orbán rezsimje lassan roppantja el a jogállam nyakát.
Magyarország 2017: élhetsz állampolgári jogaiddal, de nem. Az Együtt kitiltása a Kossuth térről, majd Juhász Péter igazoltatása pimf ügy lenne, ha nem épp az orbáni rendszer működésének lényegéről szólna. Az alapvető jogok és a bíróság, úgy általában pedig a joguralom leszarásáról.
Mintha jogállam: Juhász Péter és az Együtt aktivistái, kérvényüket időben benyújtva, arra szép, kerekded rendőrségi pecsétet kaptak. Engedély nem kell már, elég a tudomásul vétel, ekkor meg akkor, itt és itt kívánnak élni állampolgári jogaikkal.
Nosza, tegyék csak, hisz olyan helyen élünk, ami akár jogállamnak is látszódhatna.
A helyszín azonban – fájdalom – műveleti terület, ahol lezárás lett foganatosítva. Oda földi halandó, úgyis mint álcivil, be nem juthatik. Biztonsági szempontok, miazmás. Lehet menni ajvékolni a bíróságra, ha tetszik. Elvégre jogállam.
A végeredmény – mint annyi más hasonló esetben – boritélkolható: a bíróság kellő mérlegelés után jogszerűtlennek ítéli a rendőrségi eljárást, kimondja, hogy sérültek az állampolgári jogok. 'Oszt jónapot.
- Törvénytelen volt norvég alapos civilek zaklatása?
- Jogtalan volt a rendőri intézkedés a Sándor palotánál?
- Önkényesen tiltottak ki állampolgárokat az október 23-i megemlékezésről?
- Kit érdekelt a Ligetvédők bejelentett tüntetése, ha le akarják rombolni a volt BNV-pavilonokat a Ligetben?
És akkor mi van?
Megváltozott a rendőrségi gyakorlat? Esetleg felelősségre vontak bárkit ezekért a hibákért, sőt, túlkapásokért? Ugyan már!
A képlet egyszerű: jogsértés - bíróság - megállapított jogsértés - vállrándítás - újrakezdés.
Ezek nem egyszeri esetek, ez maga a rendszer. Immár a jog helyett az erővel él vissza Orbán Viktor és a NER. Utóbbiban ugyanis csak akkor van helyed – és némi jogod –, ha együttműködsz. Ha fütyülni támad kedved, hát fújhatod.
Pimf dolgonak tűnik, hogy néhány tucatnyian nem fütyülhetik ki Putyint és Orbánt. Miként az is, ha valaki kirúgnak egy lájkért.
Csakhogy egyre több az ilyen pimf ügy.
Aminek természetesen nem az a vége, hogy mindenkit kirúgnak és senki nem fütyülhet. Hanem az, hogy már senki nem akar lájkolni, mert a egy szabad véleménynél sokkal többet ér az állás, és senki nem akar fütyülni, hisz a remélt hallgatóságnak a közelébe sem lehet menni.
Így csinál a NER egy lassan és nehézkesen szabaddá váló országból önként birkává lettek gyülekezetét.
ashwood