Egyfelől már a menekültkrízis is úgy kellett a Fidesz-KDNP-nek, mint egy falat kenyér. Előtte a kormányzati korrupció és a tilkozások miatt megroppant a támogatottáságuk, sorra veszítették el az időközi választásokat. Azóta félmillió támogatót szereztek vissza.
Másfelől miután a menekültkrízis kifulladt (a kormány máshová terelte a tömeget és ezzel a problémát), gondban lettek: a párizsi terrortámadás olyan volt nekik, mint egy kulacsnyi víz a sivatagban.
Ha a Magyarország, a magyar kormány nem akar kötelező menekült- vagy bevándorlási kvótát, érvelhet ellene racionálisan:
- A menekülteket nem lehet letelepíteni olyan országban, ahol nem akarnak élni, mert a schengeni határokon belül oda mennek, ahová akarnak. És ha ezt a jogot elvesszük tőlük, az a belső határok újbóli felállításával, a schengeni zóna megszűnésével jár, ami nem kívánatos.
- Magyarországra senki nem akar bevándorolni, mivel nincs elég vásárolóerő, ezért nincs elég kereslet, ezért nincs elég munka. Emiatt menekült el az országból már kb. félmillió magyar Angliába, Ausztriába és Németországba.
- Valamint a magyar szociális rendszer sincs olyan állapotban, hogy elbírja néhány ezer, esetleg 10 ezer ember ellátását.
- Továbbá, a magyar kormány nem engedheti meg magának, hogy nagy tömegben menekülteket fogadjon, mivel a választók jelentős része idegenellenes.
Ez utóbbi nem vád, hanem tény. Adottság. Változtatni rajta csak nehezen lehet, ha egyáltalán. De a kormány nem is akar, helyette
rájátszik a rasszista, xenofób, paranoid, hisztérikus indulatokra.
Minden, amit Orbán a bevándorlásról eddig állított, szimpla hazugság, rasszista uszítás. Mert nézzük csak a hétfői parlamenti beszédét. Állításaival szemben
- nem igaz, hogy a bevándorlásból egyenesen követezik a terrorizmus;
- nem bizonyosodott be, hogy a menekültek között terroristák is volnának;
- és az sem igaz, hogy a bevándorlásból automatikusan következik a bűnözés növekedése.
A terroristák főként született nyugat-európai állampolgárok. Életszerűtlen is lenne, hogy egy alaposan szervezett támadássorozatot a csak néhány hete helyben élő, terroristaszemmel megbízhatatlan hátterű, hely- és nyelvismerettel, legális papírokkal, valamient logisztikai háttérrel nem rendelkező alanyokra bízna bármely hatalom is.
Öngyilkos merénylőt bármely bokorban találni. Hozzáértő szervezőt és anyagbeszerzőt már sokkal nehezebb.
A terroristák jellemzően másod- és harmadgenerációs bevándorlók leszármazottai. De közülük sem mindenkiből lesz terrorista vagy bűnöző. Korábban jellemzően többszörösen büntetett piti gengszterek voltak, akik a börtönben váltak iszlám fundamentalistákká; ez adott értelmet az életüknek.
Innen nézve világos, hogy a terrorista a vallásos és az arab emberek metszethalmaza. De akkor miért nem az istenhívőket akarja kitiltani Orbán Európából? Mert az nyilvánvaló, hogy
ki nem mondva a deportálás mellett érvel.
Máskülönben hogyan függene össze a párizsi terrortámadás és a menekülthelyzet? Ha ugyanis a bevándorlást terrorizmust okoz, és a bűncselekményeket a korábban bevándoroltak utódai (azoknak bármily csekély hányada) követte el, akkor ebből az következik, hogy nemcsak nem szabad újabbakat beengedni, hanem a régiektől is meg kell szabadulni valahogy.
(Aki ezt túlzásnak tartja, az olvassa csak az 5-ös számú párttagkönyv tulajdonosát arról, hogy mik valódi gondolatok kormányközeli fejekben.
Európát pedig ki kell takarítani. Azonnal és alaposan.
A háborús analógiák mindkét szerzőnél szerepelnek, a logikájuk ugyanaz, csak Bayer egyenesebben fogalmaz, nem túl szofisztikált közönségével őszintébben kell beszélni.)
Amellett, hogy ez tőrőlmetszett náci beszéd (az Orbáné is, nemcsak a Bayeré), további probléma vele, hogy meg kívánja mondani például a franciáknak, hogy kiket engedhetnek be az országukba, és hogyan járjanak el már a bent lévőkkel.
Ha nézte a pénteki francia-német meccset, akkor mindkét csapaton láthatta, mit jelent a bevándorlás Nyugat-Európában, és hogy mennyire a társadalom részévé váltak a korábbi migránsok leszármazottai. A világbajnok németeknél például játszottak törökök, volt a pályán arab és ghánai, és még a lengyelek ezúttal ki is maradtak.
A franciáknál a komplett védelmet és középpályát bevándorlók utódai alkották: a kezdőben hét nyugat-afrikai gyökerekkel bíró játékos kapott helyett, a négy törzsökös európaiból meg az egyik eredetileg lengyel volt.
A bevándorlás tehát Nyugat-Európában
- nem csak problémákat okoz;
- régóta együtt élnek vele;
- ha hibát követtel el, az nem most tették;
- a helyzetet megváltoztatni a menekültek elutasításával nem lehetséges.
Nem is gondolják, hogy az volna, ez csak Orbán fejében, és az európai szélsőbboldalon van így (ahová egyébként a Fidesz valójában már évek óta tartozik.) A válasz sokkal inkább a iszlám felvilágosodás elérése, a vallási fundamentalizmus következetes üldözése (ha nem tekintjük a szociális helyzet radikális megváltoztatásának utópiáját.)
A terrorveszélyt nem a bevándolók vagy az arabok jelentik, hanem a dzsihádizmus, a fanatikus vallásosság; a megoldás pedig a szekuralizáció, nem pedig a keresztény fanatizmus feltámasztása és az idegengyűlölet kihasználása.
Orbánnak tehát finoman szólva nincs igaza, szókimondóbban: hazudik és uszít. Teszi ezt egyfelől a küldetéstudata miatt (az idei kötcsei beszédében számolt be erről), valamint hideg, pragmatikus politikai számításból, amiről a beveztésben írtunk.
Feynman osztrák kancellár nem tévedett nagyot, amikor a vészterhes 30-as éveket vízionálta már hónapokkal ezelőtt Budapestre. Magyarországon mindennapossá, állami propagandává vált az xenofób uszítás. Szomorú, hogy ez még a szerb miniszterelnök számára is nyilvánvaló:
aki a párizsi tragédiát a muszlimok és az iszlám elleni gyűlöletkeltésre használja, ugyanazon a véres úton jár, mint azok, akik ártatlan emberekre lőttek.
Érvelni ellene lehet, könnyű is, annyira hamis, csak fölösleges. A leegyszerűsítés megvan, az ellenségkép kipipálva, a veszélyérzet fenntarva, a megmentő már megjelent. A primitív tömeg a szüntelenül ismételt szlogeneket együgyűségében végül igazságként fogadja majd el.
Ha tényleg így lesz, és Magyarország nem tud kijózanodni, akkor meg is érdemeljük a sorsunkat.