A képviselők megunták, hogy a 7-es cikkely szerint indított eljárás elveszni látszik a bürokrácia és a politika dzsungelében. 

Elhúzódik az eljárás az antiliberális magyarországi kormány ellen, amit a jogállamiság helyzete miatt, a 7-es cikkely szerint, az Európai Parlament felkérésére, a kétharmados többséggel elfogadott, ún. Sargentini-jelentés alapján indított az Unió.

A meghallgatások ugyan zajlanak (kettő volt eddig), a konklúziókat az Európai Tanácsnak kellene levonni, azonban annak 

soros elnökei nem terjesztik elé az ügyet, 

se a Magyar-, se a Lengyelországgal szembenit.

• Az osztrák (2018. II.) és a román (2019. I.) elnökségnek alighanem nem is voltak ilyen szándékai.
• A finn (2019. II:) elnökségnek valószínűleg igen, de mivel nem kecsegtetett a siker lehetőségével, ezért ők sem vitték szavazásra a dolgot.

Az EP-képviselők minden bizonnyal nyomást akarnak gyakorolni a soros horvát (2020. I.) elnökségre, hogy karolja fel és a vigye a Tanács elé, tegye fel szavazásra a jogállamisági ügyeket, ezért 2020. január 16-án, csütörtökön délután állásfoglalásban tervezik felszólítani a Tanácsot, hogy döntsön végre a kérdésben.

Az állásfoglalás alapjául a bizottsági meghallgatások szolgálnak, amelyek alatt az Orbán-kormánynak csak saját megítélése alapján sikerült tisztáznia magát.

Egyetlen ügyben léptek vissza: levették a napirendről a fideszes pártkinevezettekkel feltöltött közigazgatási bíróságok bevezetését, máskülönben az eljárás 2018 őszi megindítása óta.a jogállamiság helyzete, a politikai pluralizmus és a hatalmon korlátozásának ügye 

semmit nem javult Magyarországon.

A Fideszben láthatóan abban bíztak, hogy az EP-képviselők egyáltalán nincsenek tisztában a magyarországi helyzettel, és a valóságot kevéssé közelítő állításokkal igyekeztek elvenni a kedvüket az eljárás folytatásától.

• Orbán Viktor már a Sargentini-jelentés vitájában azt állította, hogy ők soha nem vetemednének arra, hogy elhallgattassák a velük egyet nem értőket.
• A Trócsányi helyére kinevezett korábbi Áder-tolmács Varga Judit pedig azt mondta, hogy a fideszes propagandaholding teljesen magától jött létre, ahhoz a kormánynak a világon semmi köze nem volt. (Ezt amúgy már-már saját maguk is elhiszik, Orbán múlt csütörtökön szintén letagadta, hogy hozzájárult volna a létrehozásához.)

Az EP-képviselőket azonban nem is a hazugságok háborították fel leginkább, hanem tudhatólag Kovács Zoltán decemberi akciója, amikor a Twitteren Soros-kórusnak nevezte a kritikát megfogalmazó képviselőket folytatólagosan tudósítva egy olyan meghallgatásról, amit egyébként

az Orbán-kormány kérésére zártak el a nyilvánosságtól.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár alkalmasint nem gondolt bele, hogy ha nem magyarul, hanem angolul ír, akkor azt azt EP-képviselők is érteni fogják, amivel leleplezi, hogy mit mondanak és valójában mit gondolnak róluk a Fideszben.

Amit azután érthetően nehezményeztek is. Ennek eredménye a csütörtökre tervezett újabb vita és állásfoglalás-tervezet, ami megakadályozná, hogy az eljárás az idők végezetéig elhúzódjon.