B1 blogcsalád



Apám, a résistance és 56

Már megint a háború

2019. június 14. - b1 blog

Már a gimnázium utolsó éveiben is érdekelni kezdett a történelem, közelebbről a II. világháború, ami akkoriban nem is tűnt olyan nagyon távolinak. Persze a kommunizmusban mint mindent, ezt is hazugságok és elhallgatások özöne vette körül. (Mint utóbb kiderült, nem csak itthon, de például Franciaországban is.) Visszatérve a gimire, negyedikben osztályfőnöki intőt kaptam, mert olvasván Ránki Györgynek egy akkor folyóiratban megjelent tanulmányát, történelem órán naivul felvetettem, hogy talán nem is a finnek, hanem a szovjetek kezdeményezhették a két ország közötti háborút. Történelemtanárnőnk eléggé buta és túl vonalas volt hozzá, hogy hisztérikusan elvesse ezt a lehetőséget, miközben természetesen feljelentett ellenforradalmi rémhírterjesztés miatt az igazgatónál és az osztályfőnöknőmnél – ha ugyan másutt nem. (Később bősz jobboldali lett. Jellemző, de nem érdekes.) Az igazgató úr szegény, olyan árnyékben meghúzódni akaró, konfliktuskerülő alkoholista volt, aki, emlékszem, elbeszélésük szerint sírva térdelt le néhány végzős diák előtt, hogy az érettségiig már ne tartóztattassák le többé magukat, mint azt tették március 15-én, amikor is felelőtlenül tüntettek a Petőfi-szobor környékén. (A tüntetésről a forradalmi ifjúsági napok keretében délelőtti számháborúra összecsődített haverjaimtól hallottam a Zöldfa nevű műintézményben, s természetesen mindannyian tüstént odarohantunk, csak minket véletlenül nem kaptak el.) Osztályfőnökünk rendes katolikus reakciós lévén ilyen esetekben mindig minket akart védeni, így hát óvó jelleggel sújtott osztályfőnöki intővel, gondolván, hogy ezzel talán lezárhatja és ad acta teheti szörnyű tévelygésemet. (Az már más kérdés, hogy primitív, bosszúszomjas töritanárnőnk hibátlan feleletemet valahogy lehúzta hármasra az érettségin, ezért eleve esélytelenül pályáztam abban az évben a közgázra, ahová minimum háromszoros volt a túljelentkezés.

tt_petofi_kor.jpg

De ettől a történelem iránti kíváncsiságom csak tovább nőtt. Amikor úgy alakult, hogy 1981-től Párizsba tettem át a székhelyemet (vagyis disszidáltam), mihelyt már eléggé tudtam franciául (sőt, már kicsit előbb is), gyorsan beiratkoztam a Montmartre kerületi közkönyvtárba, s elkezdtem falni a Szovjetunióról és általában a közelmúlt történelméről szóló könyveket. A legtöbb persze a második világháborúval, Hitlerrel és Sztálinnal foglalkozott, legalábbis én ezekben találtam a legtöbb újdonságot. Persze azt addig is tudtam, hogy az úgynevezett kommunista történetírás hemzseg a csúsztatásoktól és elhallgatásoktól, és már franciául faltam Churchill és de Gaulle háborús emlékiratait, s egyáltalán bármit, ami számomra újdonságokat tartogatott. A közkönyvtáron kívül persze szintén Párizsban élő apám könyvespolca is roskadozott az ellenforradalmi irodalom magyar és francia nyelvű műveitől. Így próbáltam hát művelni magam, amennyire ez önállóan lehetséges volt.

Persze 1956 után még itthon gondosan lecsukott apámat is nyaggattam, hogy meséljen a kalandjairól, annál is inkább, mert előtte a háború alatt Franciaországban bujkált, részt vett az antifasiszta ellenállásban, sőt, a nővérem is akkor és ott született, vagyis előttem tíz évvel, 1943-ban, Cannes-ban. Elsősorban azt nem értettem, miért kellett 1947-ben visszatérniük a Rákosi-féle Magyarországra, hogy ismét diktatúrában kelljen élniük, amelynek végletesen legyengített rendszere, a Kádár-féle langyos undokság is borzasztóan taszított engem.

De apámnál hiába is szorgalmaztam, egy szót sem mesélt az ellenállásról, egyáltalán semmiről, ami 1964, vagyis a második emigrálása (disszidálása) előtt történt. Egyszer még magnót is vittem hozzá, meg mikrofont, de szokás szerint hülyéskedéssel ütötte el a dolgot, egyébként meg hallgatott, mint a sír. Az egyetlen részbeni szerencse, hogy a nyolcvanas évek végefelé nagynehezen, barátja, Mérai Tibor unszolására egy kis könyvben megírta 1956-os élményeit, miután Torontóban már egy francia kiadó számára lejegyezte egykori börtöntársa, Kopácsi Sándor emlékeit. Persze ettől sem lettem sokkal okosabb, annál is kevésbé, mert a háború alatti ellenállást (a sajátját) néhány semmitmondó frázissal elintézte.

Mit tudok én? Annyit, hogy apja, az okos és relatíve tehetős vidéki ügyvéd 1938-ban, húszéves korában elküldte tanulni Párizsba, a Sorbonne-ra, elsősorban azért, mert ott nagyobb biztonságban gondolta, mint a rohamosan fasizálódó Magyarországon. (Ha relatíve tehetős lennék, és lenne fiam, ma én is ezt tenném.) Csakhogy, és ezt Henrik nagyapa nem láthatta előre, a németek 1940-ben lerohanták Franciaországot, bevonultak Párizsba, és egy kétszeresen hátrányos helyzetű diáknak (először is mert zsidó, másodszor pedig mert külföldi) ezzel véget is értek a felsőfokú tanulmányai. Apám ettől kezdve félig vagy egészen illegalitásban volt kénytelen élni, méghozzá lent Délen, a németek által el nem foglalt Vichy-féle francia bábállamban. Annyit maga is elárult, hogy Párizsból biciklivel és vonaton menekült a lehető legdélebbre, Cannes-ba, ahol egy Auberge de Jeunesse-ben, afféle korabeli ifjúsági szállón húzta meg magát. Nem meglepő módon magafajta menekült fiatalok társaságában. Persze az ott bujkáló zsidók egy része hamar kommunistává vált, részben mert 1941 után egyedül a francia kommunista párt törődött valamennyire velük, másrészt pedig, mert eleve azok voltak, s ezért (is) kellett menekülniük a németek elől.

Családi elbeszélésekből tudtam azt is, hogy ott ismerkedett meg osztrák feleségével, Berthe-tel, Annie nővérem anyjával, akit magam is jól ismertem a hatvanas-hetvenes évekből, amikor párszor Bécsben jártam, ahol mindig ő látott vendégül. Azt is tudtam, hogy 1943 nyaráig, Szicília szövetséges megszállásáig nem nagyon üldözték a zsidókat Franciaország úgynevezett „szabad” övezetében, amikor is a német csapatok (és a Gestapo) megszállta a déli országrészt is. Apámék végül Lyonban szabadultak fel, 1944 szeptemberében, de előtte még a féléves lányukkal különféle veszélyes kalandokat éltek át a Gestapo elől bujkálva. Bár apám már az illegalitásban részt vett a kommunista ellenállási mozgalomban (igazolványokat hamisított és állítólag rövidebb távokon valamiféle pisztolyokat is szállított a fegyveres felkelőknek a kommunisták megbízásából), Lyonban lett kommunista újságíró, majd Párizsban folytatta, és végül Lukács György ellentmondást nem tűrő meghívására tért haza a családjával 1947-ben, hogy a Szabad Népnél folytassa. Mindez édeskevés, legfeljebb hívószavak, nem pedig igaz történet, ami bizonyosan jóval bonyolultabb és érdekesebb ennél. Csakhogy többet, bármennyire erőszakoskodtam is, nem bírtam kihúzni belőle.

Aztán hosszú évek után tavaly kezdtem ismét élénkebben érdeklődni apám – elsősorban elképzelt – háborús kalandjai iránt, mert születésének századik évfordulójára szerettem volna egy kis hírverést csapni körülötte és főleg a művei körül. Valójában csak egyszer nyílt meg előttem, s volt hajlandó a gyerekkoráról beszélni, akkor sem személyesen, hanem egy Görögországból Párizsba, nekem címzett levelében, vagyis inkább levélfolyamában. Akkor rendetlenkedett a szíve (ő azt hitte, szívroham), és talán úgy érezte, hogy a halála előtt gyorsan meg kellene nyílnia. De aztán még vagy negyed évszázadot élt, és soha nem tért vissza ezekre az emlékeire. Én meg az utóbbi harmincvalahány év költözködései közben valahol, egy doboz mélyén elkevertem ezeket a leveleket, amelyekről csak halvány emlékeim maradtak, vagyis hogy milyen őszintén viccesek voltak, s hogy milyen elnézéssel írt például korabeli leventeoktatójukról, aki pedig nemigen szívelte a keze alá került berettyóújfalusi zsidó gyerekeket, így persze apámat sem.

A legjobban persze azt sajnálom, hogy nemigen beszélt nagyanyámról, akit 1944-ben elhurcoltak és megöltek Auschwitzban, pedig tudom, hogy mennyire imádta, mennyire hiányzott neki azután. Azt is sejtem – de csak sejtem –, hogy magában talán az apját, a nagyapámat vádolta, hogy ő miért jött vissza a deportálásból, s miért csak a két fiát volt képes megmenteni, s az anyjukat miért nem. De apám a maga módján szemérmes volt, a személyes érzéseiről csak tréfálkozva volt képes beszélni, s máig úgy érzem, hogy valami titkokat – családiakat és talán politikaiakat is – magával vitt a nemlétező sírjába, s azt hiszem, ma már senki sincs az élők sorában, aki mindezekről némi felvilágosítással tudna nekem szolgálni.

Amikor 1990-ben, a rendszerváltás után egykori újságíró kollégáim hívására és kíváncsiságtól vezérelve, no meg hogy magam is aktívan részt vehessek az akkori, eleinte nagyon is vonzónak tűnő változásokban, hazadisszidáltam, néhányszor ellátogattam egy bizonyos Babi nénihez az Oktogonra, aki mesélni akart berettyóújfalusi gyerekkoráról, s az apámról, de valahogy ellinkeskedtem a dolgot, nem igazán jegyzeteltem, gondolván, hogy lesz még erre bőven idő – de aztán Babi néni is meghalt, minden külön értesítés helyett. Én meg itt maradtam hülyén, tele kérdésekkel. Persze mindezért elsősorban magamat kell okolnom, miért nem voltam előrelátóbb, de hibásak a németek is, miért irtották ki a legtöbb apai ágú rokonunkat, persze hathatós magyar segítséggel.

Ha családi emlékeink nem is nagyon maradtak – esetleg néhány régi fotó –, a francia ellenállásnak óriási irodalma van. Igaz, talán mégis szegényesebb, mint az ember elsőre gondolná. Olvastam ugyan egy-két utólagos elbeszélést, például az úgynevezett „Vörös zenekar” párizsi hőstetteiről (egyik vezetőjüket, a lengyel származású Raisky bácsit magam is ismertem a nyolcvanas években). Csakhogy ezek (is) nagyrészt kommunisták voltak, ezért de Gaulle alatt jobban tették, ha nem nagyon ugrálnak. (Emlékszem, az apám első állampolgársági kérelmét, amit a korabeli miniszterelnök, Michel Debré is támogatott, a hatvanas évek végén azért utasították el, mert nevetséges módon a DST, a francia elhárítás őrzött róla egy 1947-es keltezésű dossziét, amelyben, mint kémgyanús kelet-európai kommunistáról emlékeznek meg róla. Úgy látszik, mit sem számított akkor, hogy 1956 után Kádár börtönében ült ellenforradalmi összeesküvés miatt elítélve, s aztán menekültként 1964-ben az ország másodszor is befogadta.)

Aztán Fejtő Feri bácsi közbenjárására 1956 negyvenedik évfordulóján Jacques Chirac köztársasági elnök – állítólagos forradalmi tetteiért – átadta apámnak a Becsületrendet, de ő sem emlékezett meg az öreg ellenálló, antifasiszta múltjáról, amely, úgy tűnik, addigra végleg a múlt homályába veszett.

Van még egy epizód, amelyről szólnom kell. Amikor apámat 1957. január 20-a hajnalán, 39. születésnapján elvitte otthonról az ÁVO, a Fő utcai börtönben hosszú hónapokig azzal szórakoztatták, hogy napi nyolc órában nap nap után újra és újra le kellett írnia az önéletrajzát, mégpedig a lehető legrészletesebben, mindenekelőtt azért – és ezt nem is nagyon titkolták –, hogy részben adja fel a feltételezett (és esetleg valódi) tettestársait, és persze azért is, hogy elbeszélésében találjanak valamiféle fogódzót az ő későbbi elítéléséhez is. Bár céljaik közül csak az utóbbit koronázta némi siker, azt apám a harminc évvel későbbi visszaemlékezéseiben megírta, hogy Szegedi fedőnevű kihallgatótisztje akasztással is megfenyegette, méghozzá egy háború alatti állítólagos tettéért.

Hogy az ávós tiszt fenyegetőzött, abban semmi meglepő nincs, részben rettegésben kellett tartani a többnyire tökártatlan rabokat, elsősorban az intellektüelleket, a történetet pedig természetesen apám egyik önéletrajzából kerekítették ellene fordítható kapitális bűnüggyé. A dolog Cannes-ban történt. Mint már mondtam, abban az ifjúsági szállóban, ahol az apám végül meghúzta magát, más kelet-európai menekültek is bujkáltak, például egy román-osztrák házaspár, amelynek tagjai mindketten a kommunista internacionálé kipróbált káderei voltak, akik már a harmincas években Franciaországba menekültek Hitler, az Anschluss, illetve a román rendőrség zaklatásai elől. Nos, ez a román férfi egyszer az illegális francia kommunista párttól azt a végtelenül ostoba feladatot kapta, hogy a megszállt övezetbe, sőt a megszállt Belgiumba csempésszen vonaton valami pisztolyokat az ellenállás egy ottani sejtjének. El lehet képzelni, milyen ellenőrzések voltak akkoriban a vonatokon, s hogy egy hamis papírokkal rendelkező, franciául durva kelet-európai akcentussal beszélő zsidó román kommunista ellenálló hogyan csúszhatott át ezeken. Hát sehogy. A pasit a lille-i Gestapo le is kapcsolta, súlyosan vallatták, s a kínzásokba bele is halt. Így maradt egyedül a felesége, Berthe, akitől azután a nővérem született. Nos, ezt a szörnyűségességében is romantikus történetet akarta Szegedi elvtárs a halálos ítéletig színezgetni, csak hogy apámat jobb belátásra, és „őszinte, feltáró” vallomásra bírja, már ami az 1956-os bűntársainak kilétét illeti. Aztán egy szép napon, minden különösebb terhelő vallomás megtétele nélkül egyszer csak váratlanul abbamaradt apám ezirányú ijesztgetése és kínzása. Valószínűleg addigra fentről megérkeztek az ítéletek, s nem volt már szükség további vádlottakra. Ez Déry Tibor áprilisi vagy május eleji lecsukása után történhetett: addigra úgy látszik, eldöntötték, hogy az úgynevezett „nagy írópernek” négy vádlottja lesz: Déry, Háy Gyula, Zelk Zoltán és Tardos Tibor, méghozzá ebben a sorrendben. Talán már azt is tudták, hogy az elsőrendű vádlottra kilenc, a másodrendűre négy és fél, a harmadrendűre három, apámra, a negyedrendűre pedig másfél év börtönbüntetést szabnak majd ki. A haverjait, Sarkadit, Kuczkát, Szeberényt csak szilenciummal sújtották, a szabadságukat nem, csak a megélhetésüket igyekeztek elvenni. (Hirtelen megint kezd áthallásos lenni ez a történet.)

Persze a börtön előtt én még túl kicsi voltam, három éves, de nálunk a történelem még utána is sokáig tabutéma maradt. Nem is annyira a történelem, hanem abban az apám szerepe. A harmincadik évfordulóig, 1986-ig nem is olvastam, hogy mit mondott pontosan az apám 1956 júniusában az ominózus Petői köri sajtóvitában, nemigen tudtam, hogy mikor és hogyan zárták ki ezért pár héttel később a pártból. De hiába ismertem akkor már évtizedek óta Mérai Tibort és Kende Pétert, szinte semmit sem tudtam az Írószövetség tagjainak és a Szabad Nép munkatársainak jóval korábbi Nagy Imre melletti kiállásáról (Rákosi Mátyás ellenében), s arról sem sokat, hogyan rúgták ki aztán őket és apámat a párt központi napilapjától. Ami keveset tudok, azt sem egyenesen tőlük hallottam, sokkal inkább olvastam, nem is feltétlenül nagy példányszámú könyvekben, sokkal inkább a szamizdatban vagy a valaha létezett 56-os Intézet némelyik kiadványában. Most pedig az az érzésem, hogy a történelemnek ezen nemrég még hősiesnek hirdetett fejezete, valamint annak előzményei és utórezgései fölé ismét áthatolhatatlannak gondolt állami ólomernyőt akarnak emelni, isten tudja milyen célból. Talán csak azért, nehogy a következő generációk is megtudják, hogy nem Orbán Viktorral kezdődött a rendszerváltás, s hogy voltak ennek a nagyobb szabadságra törekvő mozgalomnak egykorvolt kommunista vagy baloldali előfutárai is. Esetleg olyanok is, akik annyira fiatalok voltak akkoriban, hogy a mai hatalom pechére még ma is élnek, s máig sem heverték ki szabadságvágyukat, illetve hogy – ne adj isten – követőik is lehetnek, akik az ő relatív hősiességükből merítenének ma is erőt.

 Tardos János

 

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr4314892420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HUNGARIAN FIRST !!! 2019.06.14. 12:16:33

Jo de hogy fog ettol megbukni a zorban jovo het keddre ? Mert hogy, ez b1 blog lenyege, hogy barmi van, Orban bukik. Es ha netan nincs semmi akkor is.

csókolom a Miniszterelnök Úr kezit 2019.06.14. 14:07:02

ja
hiányolom orban felelősségének kimutatását

látjátok feleim szümtükkel 2019.06.14. 14:18:46

@HUNGARIAN FIRST !!!: @csókolom a Miniszterelnök Úr kezit:

Láccik, hogy agytokra ment a meleg, remélem meg is fő jó rendesen.

Gábris szomszéd 2019.06.14. 15:39:50

@csókolom a Miniszterelnök Úr kezit: Pedig a geci és bandája híthű antikommunista is ugyebár. :)

A Fideszre még mindig számíthatnak a kommunista ügynökök - Tizenkilencedszerre is leszavazta a Fidesz az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát

alfahir.hu/2019/03/19/ugynokaktak_lmp_19_fidesz_kdnp_kommunista_part

csüngőhasú norvégbáró 2019.06.14. 15:44:43

@HUNGARIAN FIRST !!!:

majd akkor bukik a csutti féreg geci, ha nem lesz lopható EU pénz, belebetegszik és megdöglik végre.

csókolom a Miniszterelnök Úr kezit 2019.06.14. 15:47:54

na ugye minden a Miniszterelnök Úrról szól
a zuniversum közepe

csüngőhasú norvégbáró 2019.06.14. 15:58:49

@csókolom a Miniszterelnök Úr kezit:

ő minden idők legszebb és legkövérebb stadioncziggánya, a transztér és hiperűrcziggány.

a soros alapítvány kutyája, aki most irigységből harapja egykori gazdája kezit. ilyen egy igazi staddion-cziggány.

látjátok feleim szümtükkel 2019.06.14. 16:51:58

Azért , hogy a fidesz birkáinak is legyen fogalma a poszt lényegéről, hátha a a szétfőtt agyuk befogadja. Nekem szomszédom volt egy olyan férfi, aki a háború után orosz fogságban volt. Én a fiával sokat játszottam, és ő sokszor mesélt nekünk, de a fogságban töltött időkről soha. Tudtommal a gyerekeinek sem.

6.Lenin 2019.06.14. 18:48:17

@látjátok feleim szümtükkel:

Minden háború, és forradalom után sokkal többen voltak partizánok, forradalmárok/ellenforradalmárok, mint a valóságban. Attól függően, hogy mikor melyik "hasznosabb".
Nincs ebben semmi érthetetlen.

sinus67 2019.06.14. 22:31:51

@6.Lenin:

Ezt most jól mondtad!
Azt azért hozzátenném, hogy a megdöntött/megváltoztatott rendszereknek sokkal kevesebb volt a kiszolgálója a rendszer változása után, mint a valóságban!

6.Lenin 2019.06.15. 10:47:46

@sinus67:

Ki lenne az a hülye, aki a bukott rendszer iránti hűségével dicsekedne?
Ki kell várni azzal is a megfelelő pillanatot.
Vagy elmesélni a lehető legtöbb helyen, én döntöttem le a régit.

Fülig José 2019.06.15. 13:54:43

@Stenonis: @HUNGARIAN FIRST !!! @csókolom a Miniszterelnök Úr kezit: magam is ezen gondolkodom... idetévedtek a vadbarmok.hu ról, oszt nem tudnak értelmezni. se.

Gábris szomszéd 2019.06.15. 14:14:00

OFF

Lássunk tisztán! Enyveskezű pszichopaták ülnek szép hazánk csúcsán. Nemzetközi maffiahálózat helytartói, akiknek bére a hatalmuk korlátlannak hitt megélése. Ezért hagyja őket a külföld, ezért csak magunk vethetjük le őket magunkról.

"A Hableány-tragédia felelőse

Így tanítják a válságkommunikáció-kurzusokon: ha tudod, hogy te vagy a felelős, de szeretnél kibújni a felelősség alól, akkor használd az eltávolítás módszerét.

Valószínűleg minden magyar polgárban, akiben vannak emberi érzések, támadt némi hiányérzet amiatt, hogy a magyar miniszterelnök a hajókatasztrófa és a mentés immár több mint két hetes története során egyetlen együttérző, az ő személyes részvétét, az áldozatokhoz és a hozzátartozókhoz való viszonyát kifejező gesztusra sem volt képes. Kimehetett volna a helyszínre, bedobhatott volna egy szál virágot a Dunába, vagy kitűzhetett volna egy fekete zászlót a budavári rezidenciájára – készült neki erkély is, pedig csak ideiglenes a palota, úgyhogy még az ablakon sem kellett volna kihajolnia hozzá –, de nem tette, inkább ízléses családi fotót posztolt a balkonról, háttérben a hullámsírral.

Olyan politikusról beszélünk, aki amúgy minden jót, ami az országban történik, a saját érdemének tulajdonít, és mindig megjelenik, ha sütkérezni lehet mások sikerének a fényében („Na ugye”, „Emelek” - sorolhatnánk hosszan a példákat, de fölösleges). Tehát nem arról van szó, hogy a szemérmesség vagy a tapintat tartotta őt vissza a szerepléstől. És még csak nem is arról, hogy – ahogyan a mondás szól - nálunk „sza@rnak, bajnak nincs gazdája”. Akár tetszik ugyanis neki (vagy nekünk), akár nem, azzal a politikával, amit folytat, az egyszemélyi irányítással, amit kialakított, az országban jelenleg ő a gazda - nem csak akkor, ha valami jól sikerül, hanem akkor is, ha tragédia történik.

Itt most egyáltalán nem csupán a felelősség átvitt, elvont értelmezése a kérdés. A 28 halálos áldozatot követelő balesetet okozó, a Hableányt maga alá gyűrő Viking Sigyn hajó svájci tulajdonosának közös cége van a magyar állammal, és ez a közös cég fölözi le (a kikötők üzemeltetésén és a kikötőhelyek bérbeadásán keresztül) a dunai hajózás profitját. A közös céget az Orbán-kormány idején hozták létre, akkor, amikor a közvetlenül Rogán Antal, közvetve Orbán Ráhel irányítása alatt álló magyar turizmus-felügyelet monopoljogot biztosított a vállalkozás számára, majd a garantált profit (v. ö. járadékvadászat) felét előzékenyen átengedte az ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű svájci cégtársnak.

Hogy még egyértelműbb legyen: ebben a szisztémában az előbb említett szűk Orbán-közeli kör abban érdekelt, hogy minél korlátlanabb legyen a hajóforgalom a pesti Dunán, mert minden itt megálló hajótól sápot szednek - és az így szerzett pénz fele abban a cégben tűnik el, amelyikhez a szerencsétlenül járt Hableányt felborító úszó szálloda tartozik.

A Viking ebben a konkrét ügyben is megmagyarázhatatlan előnyöket kapott a magyar kormánytól: a balesetet okozó hajó kapitánya már szabadlábon van (egyetlen hajóskapitány sem keres annyit, amiből félre lehet tenni 15 milliót óvadékra), magát a hajót pedig a baleset után kiengedték az országból, lehetővé téve a bűnjelek eltüntetését.

Azaz nem az történt, hogy a szokásos üzletmenet keretében váratlanul baleset ért külföldi turistákat Budapesten, amihez a magyar államnak semmi köze – ahogyan megpróbálják utólag beállítani –, hanem az, hogy a kormányzati részvétellel megteremtett és a kormányfő közvetlen környezete által felügyelt monopolpiacon tömegkatasztrófát okozott egy, a kormánnyal üzletelő és a magyar államtól érthetetlen kedvezményeket kapó üzlettárs, most pedig a nyomok eltakarítása zajlik, szintén a kormány segítségével.

És mindehhez Orbán Viktor annyit tudott hozzáfűzni: „Sokat gondolkodtam azon, miért rázta meg ennyire az országot a tragédia, és arra jutottam, hogy talán azért, mert az áldozatok a vendégeink voltak, a magyar pedig vendégszerető nép, és most azt látjuk, elveszítettük a vendégeinket, ezért a gyász.”

Nem, kedves miniszterelnök úr, ön nem mond igazat. Minket azért rázott meg a tragédia, mert 28 ember az életét vesztette egy olyan balesetben, amelyet emberi hibák sokasága okozott; olyan hibáké, amelyeknek a következményeit az illetékesek láthatóan meg akarják úszni (és amíg azt hiszik, hogy megúszhatják, semmit sem tesznek azért, hogy ne ismétlődhessen meg).

Ez az eltávolítás tankönyvi példája. És – mint fentiekből következik (annak ajánlják a tankönyvek, hogy éljen az eltávolítás módszerével, aki okkal érzi hibásnak magát) – egyben a felelősség beismerése is." (Via Facebook)

2019.06.15. 15:05:48

"nehogy a következő generációk is megtudják, hogy nem Orbán Viktorral kezdődött a rendszerváltás"

Orbán elvtárs a reform kommunista mozgalom farvízén került a politika közelébe, majd a bandatagok többségével Soros pénzén kitanított ügynök lett, akik feladata a politikai-gazdasági befolyás megszerzése volt. Szart ő a rendszerváltásra, nem véletlen, hogy újraalkotta a pártállamot. Igaz, kellett hozzá a sok kádárista proli és a patkányok.

Fülig José 2019.06.15. 15:08:46

@uniót erdéllyel: 2.7 milló a közakatat? nanebassz... inkább ez az iskolázatlan, könnyen megtéveszthető, kilátastalan csürhe. semmit nem fog a dagi bevégezni, amire ne mondanának nemzetközi szinten áment. a királyod egy középszerű / rossz komédiás, csak ti dőltök be neki. de ami fontos: ha a gyűlölködêssel, izgatással, rettegéssel elhasználod, lejáratod a "magyar" nevet Európában, öcsi...jobb ha hátrafele is növesztesz szemet. mert ott leszek.

2019.06.15. 15:11:52

@uniót erdéllyel: úniót anyáddal, véglény fideszes náci

6.Lenin 2019.06.15. 15:37:26

@Tarlós elvtárs patkányos városa:

Ha én beleesnék a Dunába, vizes lennék, te pedig maradnál továbbra is pontosan akkora barom, mint amilyen most vagy.

látjátok feleim szümtükkel 2019.06.15. 16:02:13

@Stenonis:

Válogathatsz, csak símán úgy ahogy íródott, vagy kiegészíted egy a-val.

látjátok feleim szümtükkel 2019.06.15. 16:08:49

Azért más is megnyugodhat. Gyerekkoromban volt a falunkban egy idős ember, aki ott messzire vöröskatona volt. Ő szerény, csendes ember volt, a testvére feszengett, mint két krumpli három zsákban, pedig csak hivatalsegéd volt a tanácsházán.

Azért kíváncs lennék arra, hogy majd a fidesz bukása után egy-két évvel a sok hívő mit fog tenni, ha a múltjukról esik majd szó.;D

profilo 2019.06.15. 17:54:23

@látjátok feleim szümtükkel:
Pont az történik majd velük, mint a tíz évvel ezelőtt vakhitű gyurcsányistákkal, akik mára már nem kedvelik Fletót, és arról sztoriznak, hogy ők már akkor megmondták, csak hát a kisebbik rossz....
Nincs új a nap alatt.
:)

profilo 2019.06.15. 18:01:10

@Gábris szomszéd:

Angyal, ugye azért csak sikerült eljutni odáig, hogy a tragédiáért Orbán a hibás.
:)
Jár a buksi simi.
Arról mikor születik írás, hogy a szerencsétlen Gazsi gyerek azért fogott fegyvert, hogy halomra lőhesse az ellenzéki riválisokat?
:)

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.06.15. 18:27:43

@látjátok feleim szümtükkel: A költő szavaival élve:„álmodik a nyomor..”. 9 évvel a szociszadesz rezsim bukása után a Fidesz-Kdnp 52,3%-on áll..

csókolom a Miniszterelnök Úr kezit 2019.06.15. 18:32:07

na ugye hogy minden Szent Orbánról szól
minden gondolatotok körülötte forog
nem is értem a buz1 hogy engedheti meg magának az ilyen címeket, se orban se fidesz nincs benne

MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ BÖRTÖNBEN 2019.06.15. 18:38:04

@profilo: "a tíz évvel ezelőtt vakhitű gyurcsányistákkal, akik mára már nem kedvelik Fletót"

és itt trollkodnak új geci gazdájuk érdekében, ők a fideSSfasszopók.

taga20 2019.06.15. 18:40:33

@profilo: te most gazsira vered ki? te hülye vagy?
te még fityeszjobbágynak is nyálas vagy szargerincű!

taga20 2019.06.15. 18:43:28

@csókolom a Miniszterelnök Úr kezit:

"na ugye hogy minden Szent Orbánról szól"

bakker én holnap boldoggá avatom, csak húzzon a csútigeciemeszempés kurvaapjába!

remélem kínok közt fog megdögleni ez a kibaszott bűnöző!

csókolom a Miniszterelnök Úr kezit 2019.06.15. 18:51:35

@taga20:
https://www.google.com/maps/place/Budapest,+Szent+Orb%C3%A1n+t%C3%A9r/@47.4965527,19.0046018,15z/data=!4m5!3m4!1s0x4741de9a720ef1e5:0x895aaca350960d5d!8m2!3d47.4999668!4d19.008196

Szent Orbán tér: ahol az Orbánhegyi út az Istenhegyi úttal találkozik Orbánhegy és Istenhegy között
te kis vidéki suttyó proli

profilo 2019.06.15. 19:06:38

@MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ BÖRTÖNBEN:

:DDDDDD

Ugyan...(legyint).....ők most momentumosok, kétfarkúak és olyanok, akik azt mondják, hogy Fletót és Orbánt ugyanarra az oszlopra húznák fel.
:)

profilo 2019.06.15. 19:09:21

@taga20:

Nézd ezt a szerencsétlen gyereket, ilyen apa mellett akart már ő focista, hittérítő, katona és még tudja az ég, hogy mi a tök lenni. Egyenes út a őrület és a vonat elé ugrás felé.
:)

taga20 2019.06.15. 19:31:07

@profilo: ez most komoly? tőled ez kicsit húzós volt ez.

:)

profilo 2019.06.15. 19:36:05

@taga20:

Biztos a hőség....
:)

taga20 2019.06.15. 19:38:04

@profilo: majd bujtatlak retek:)

profilo 2019.06.15. 19:42:06

@taga20:

:))))
Te vagy az Tardos Jani?

taga20 2019.06.15. 19:46:03

@profilo: mi az anyád van?

én bazdmeg az vagyok, mikor a fityeszmaffiád téged is üldözni fog.

és én még mindig az a fasz leszek, aki a szargerincű lelked és tested menteni próbálom.

ki az a Tardos Jani?

profilo 2019.06.15. 19:49:59

@taga20:

:DDDDDDDDDDD

"ki az a Tardos Jani?"

Na ki?
Hozod a formád, mint anno a Gyíkon....

:)))))

Gábris szomszéd 2019.06.15. 20:06:35

@profilo: már született írás a Gazsi gyerekről is. :)

Apák és fiaik

Két nap, két hír, két apa, két fiú. Négyőjük közül csak Jeszenszky Géza tanár urat ismerem, akinél volt szerencsém államvizsgázni a Corvinuson, magyar külpolitikából (tételként kihúzva az ő miniszterségének idejét - négyest adott). A többiekkel nem találkoztam. Viszont annyi a találgatás, a fejtegetés, hogy szükségesnek tartom megosztani általánosságban az ismereteimet arról a pszichológiai dinamikáról, amikor "nagy ember" fiaként kell valakinek bizonyítania, de kitérek a bántalmazó szülők gyerekeire is. Nem, nem védem egyik fiút sem, sőt! Rá kívánok mutatni a felelősségre, amely minden felnőtt embert terhel, hiszen egy idő után senki nem takarózhat nárcisztikus szülőjével.

Orbán Gáspár munkanélküli jogász, egykori szekataalapító, egy ország célkeresztjében álló, gyakran nevetséges, szánalmas fiatalember benyomását kelti. Akit tegnap megsajnáltam. Bizony megsajnáltam. Mert előtört belőlem a rám nézve legveszélyesebb tulajdonságom, az együttérzés. Ugyanis ez a fiú most egyenruhában masírozott, nagyapja és apja pedig a hátsó (!) sorból lesték, mint régen a játszótéren, vagy talán az első randijakor, amikor szintén a kontroll volt a fontos, hogy mindent tudjanak róla, nem a gyerek biztonsága, pláne nem a boldogsága. Ezek a nagypapák meghúzták magukat a takarásban, akik amúgy - nárcisztikus pszichopaták lévén - imádnak a reflektorfényben sütkérezni. Gáspár pedig megpróbálta magát beleélni legújabb szerepébe, amelytől azt reméli, hogy majd a két tekintélyszemély végre büszke lesz rá. Mert ez mindig így van az ilyen családokban: a gyerekek közül egyik-másik megkapja a trónörökös (aranygyermek) szerepet (esetünkben Ráhel), és van egy bűnbak (ezek szakirodalmi kifejezések), akinek esélye sincs rá, hogy valamikor is valamit jól csináljon. Ez a mi Gáspárunk, akit ráadásul még a társadalom sem kímél (teljesen érthető módon). A bűnbak vagy az aranygyermek szükségszerűen maga is nárcisztikus bántalmazó lesz (Orbán Viktor, apjához hasonlóan), vagy éppen szerencsétlen áldozata hasonló disszociális személyeknek (az ismétlési kényszer és az ún. emberi mágnes szindróma miatt - nézzen utána a kedves olvasó ezeknek a Google-ben, S. Freud és R. Rosenberg elméleteiről van szó, amelyeket ezerszeresen bizonyított számomra is az élet). Genetikailag sok sebezhetőség, hajlam, tulajdonság öröklődik, kettő jutott eszembe a téma kapcsán. Az egyik a homoszexualitás, amelyről számtalanszor bizonyították, hogy genetikai eredetű, a másik az empátiahiányos állapot, vagyis a szocio- vagy pszichopátiára, vagy a patológiás nárcizmusra való hajlam. Ezt a gondolatmenetet most itt nem is folytatnám, azt hiszem, egyértelmű, mire gondolok. Az, hogy a nagypapa és az apa nem az első sorban tündökölnek, nem szerénység, hanem Gáspár büntetése. Azt üzenik vele, hogy "nem vagyunk rád büszkék, szégyellünk, de itt vagyunk, ellenőrizzük, hogy jóvá tudod-e tenni, hogy szégyent hoztál a családunkra, és miattad rajtunk is röhögnek világszerte. Itt jó helyen leszel, majd itt férfit faragnak belőled!

Amiről viszont feltétlenül szót kell ejteni, az az, hogy a nárcisztikus szülő gyerekének nincs módja saját személyiségének kialakítására. Az ő érdekei másodlagosak, őt a szülő nem kíváncsian terelgeti az élet kezdetén, hanem irányítja, helyette mondja meg, mit is akarjon. Ezért találkozunk sokszor azzal, hogy az ilyen gyerek a szülő pályáját folytatja automatikusan, fel sem merülhet más, elvégre a szülő a gyerek születése óta őt tulajdonként, önmaga meghosszabbításaként kezelte. Az ilyen gyereknek egyetlen célja kiskorától kezdve - pláne a bűnbaki státuszban - a megfelelés, a szeretet megszolgálása. Hiszen azt tanulta, hogy a szeretetért meg kell küzdeni. Pedig az egy kisgyereknek alanyi jogon járna."

profilo 2019.06.15. 20:14:56

@Gábris szomszéd:

+1
Na ez sokkal jobb írás, mint az előtte linkelt darab.
:))))

taga20 2019.06.15. 20:21:17

@profilo: te itt örömködsz fityeszretek? bazdmeg, én szégyellem miattad magam.

és bazdmeg a kurvaanyádat, én foklak bujtatni nemsokára, te hulladék!

6.Lenin 2019.06.15. 20:21:23

@Gábris szomszéd:

Jó nagy marhaság bárki is írta. 1 biztos, kévés családot látott a mókus.

profilo 2019.06.15. 20:25:07

@taga20:

:DDDDDDDD
Taga a résistance.

profilo 2019.06.15. 20:27:57

@6.Lenin:

Annyira nem marhaság. 27 évesen már járnia kellene a saját útját. Nem pedig keresni azt az ösvényt, melyen haladva "megfelel" a család és a társadalom által támasztott "elvárásoknak".

6.Lenin 2019.06.15. 20:28:58

@profilo:

Ne nevess, taga20 igazi ellenálló. Minden rá ható normális dolognak ellenáll, eddig sikeresen.

profilo 2019.06.15. 20:35:21

@6.Lenin:

:)
Mondjuk ez így van.

6.Lenin 2019.06.15. 20:37:37

@profilo:

De az. Aki ezt írta, gyűlöli azokat, akik nála tehetségesebbek. 27 évesen saját út? Mire lehet ilyenkor még visszanézni?
A pacák gyártott egy hamis elméletet, és ráhúzza olyanokra, akiket gyűlöl (belül, a tudat alatt). Minde1, vannak, akiknek jól hangzik, mert esetleg hasonlóak.
Sok-sok ellentétes példát lehetne felhozni., de nincs jelentősége.

Gábris szomszédot megnyugtatja az ilyen tanulmány, mert igazolja a saját...........t.

taga20 2019.06.15. 20:38:36

@profilo: adod, mi lényeged fityeszparazita.

menyé bazdmag a borotválkozó tükrödhöz, és köpd szembe magad fityeszparazita!

taga20 2019.06.15. 20:40:46

@profilo: az mekkora, ha két fogyatékos fityesz droid egymás faszát szopja!

gondolom el sem tudod képzelni!:))))

6.Lenin 2019.06.15. 20:49:19

@taga20:

Nem kell ehhez túl nagy képzelet, csak el kell olvasni amikor te szopod egy hozzád hasonló fogyatékos farkát, csak azt te nem veszed észre.
Másoknál meg, ha közel azonos a véleményük valamiről, mint sok millió normális embernek, na az neked szopásnak számít.
B+, nyugodtan téged is spirituszba kéne tenni, és példaként mutogatni, mint az 5 lábú Pistikét, akinek mellette 3 keze is volt, + négy szeme, mégis tök hülyén patkolt el 15 évesen. Kiesett az erkélyről a marhája, pedig csak 25 cm volt.

profilo 2019.06.15. 20:54:58

@6.Lenin:

Nem tudjuk, hogy Gazsi miben tehetséges. Tehetséges-e?
Azt látjuk, hogy végzett jogászként nem a "területen" dolgozik...és nagy kanyarokkal tarkított útkeresése nem azt mutatja, hogy tudja mit akar, mit szeretne, mi a célja.
A foci utáni Felházas kitérőt még tekinthettük amolyan dacos fricskának, bosszúnak apuci felé, de ez a katonadolog, már más....

profilo 2019.06.15. 20:57:59

@taga20:

Dehogynem tudod elképzeli....Gondolj csak arra, amikor Mariann, Szőr, Guma vagy ahogy éppen mostanság Angyal fenekét polírozod némi buksi simiért.
Megvan?
Na ugye!
:)))))

Gábris szomszéd 2019.06.15. 20:58:13

@6.Lenin: Butuska vagy, de már ezt is megszoktuk. :)

6.Lenin 2019.06.15. 21:07:58

@profilo:

Miért érdekes kérdések ezek? És kinek?
Itt nem az ezekre adandó válaszok az érdekesek, hanem a szándék, amiért feltették.

"(Később bősz jobboldali lett. Jellemző, de nem érdekes.) " a poszt is csak eddig tűnt érdekesnek. Utána már csak bele-bele olvastam, de minek.

Mellesleg a B1-n is a posztok érdektelenek, hiszen néhány hozzászólás után már szinte teljesen érdektelen a mondanivalónak szántak, mindig ugyan oda jutnak a hozzászólók.
Már csak a gének működnek.

6.Lenin 2019.06.15. 21:13:15

@Gábris szomszéd:

Mindjárt gondoltam, hogy megint ez lesz az 1etlen érved. Ennél tovább sose jutottál még mások által írtaknak a cáfolatánál. Tipikus faék érvelés.

látjátok feleim szümtükkel 2019.06.15. 21:24:25

@profilo:

Ez egy veszélyes pálya, hiszen ott viszkisdobozok szoknak itt-ott felbukkanni, meg eltűnni.;D

látjátok feleim szümtükkel 2019.06.15. 21:33:27

@profilo: "Arról mikor születik írás..."

Reméljük arról nem fog, de az már biztos, hogy az úri családok gyereke vagy pap lett- lehetőleg bíboros - vagy katona, ott meg olyan oldaltcsíkos nadrágos. Ha már a papának nem jön össze egy jó kis csata, háború, akkor majd az utód megpróbázza?

taga20 2019.06.15. 21:46:13

@profilo: "Gondolj csak arra, amikor Mariann, Szőr, Guma vagy ahogy éppen mostanság Angyal fenekét polírozod némi buksi simiért".

cica erre valami konkrétat nyomjál, me így kicsit gecis lett a pofád fityesz szargerincű droid!

előre mondom(segítek), telibe fostad a gazdádat és a geciéket.

u.i.: szojá má be a lendvai uccába, hogy ne a leghülyébbet(téged) küldjenek ide, me mingyá lefekszünk aludni!

taga20 2019.06.15. 21:51:11

@6.Lenin: papa, azé az vicces, mikor a faék faékezik:)))))

szerintem tőled még rezsi szilárd is elhatárolódik, annyira ék vagy.

aszt vágod, hogy rezsi, hozzád képest fakocka? abból lesz a faék:))))

csókolom a Miniszterelnök Úr kezit 2019.06.15. 22:09:13

@6.Lenin: taga előtt ne emlegess 25 cm-t, mert felizgul és elkezd gecit hányni

csüngőhasú norvégbáró 2019.06.16. 11:37:21

@csókolom a Miniszterelnök Úr kezit:

nem tudsz véletlenül egy retkes staddioncziggányt, akire érdemes lenne októberben szavazni, hogy az önkormányzatokat is szétbassza, lerabolja?

olyan jó lenne egy kövér tolvaj főstróman nyelvöltögető elmebajos cziggány vezető. méltó az országhoz...

taga20 2019.06.16. 15:45:53

@csókolom a Miniszterelnök Úr kezit:

te tuti homár vagy fityeszdroid. akinek a cm-ről a fasz jut eszébe, az tuti egy köcsög.

taga20 2019.06.16. 18:04:47

@csókolom a Miniszterelnök Úr kezit:

tisztán látszik neked jutott AZ az "eszedbe" fogyatékos fityeszretek.

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.06.16. 19:52:50

@profilo: Vámos Miklós végzett jogászként egy percet nem dolgozo tt a szakmában,és elég furcsa kanyarok jellemezték az ő ifjúságát is.. (Gerilla együttes) Még a keresztnevét is megváltoztatta később..

Tényelek 2019.06.17. 15:13:33

@Gábris szomszéd: "Valószínűleg minden magyar polgárban, akiben vannak emberi érzések, támadt némi hiányérzet amiatt, hogy a magyar miniszterelnök a hajókatasztrófa és a mentés immár több mint két hetes története során egyetlen együttérző, az ő személyes részvétét, az áldozatokhoz és a hozzátartozókhoz való viszonyát kifejező gesztusra sem volt képes. "
Az a szörnyű ma Magyarországon, hogy még az ellenzéki média is hazudik ebben az ügyben kizárólag ön ismeri a csupasz valóságot, .. hálás önnek az ország népe!
index.hu/belfold/2019/05/30/reszvetet_nyilvanitott_a_kormany_a_dunai_hajobaleset_aldozatai_miatt/

Tényelek 2019.06.17. 15:19:21

"Amikor apámat 1957. január 20-a hajnalán, 39. születésnapján elvitte otthonról az ÁVO, a Fő utcai börtönben hosszú hónapokig azzal szórakoztatták, hogy napi nyolc órában nap nap után újra és újra le kellett írnia az önéletrajzát, .. "
Ha jól értelmeztem a cikket, akkor az önéletrajzot most is éppen átírják, az egész magyar történelemmel együtt, ahogy azt már megszokhattuk elvtárséktől, ugyanis az ÁVO, amelyik agyonkínozta szegénykémet :-) , 1948-ban megszűnt, az utódja az ÁVH meg 1956-ban :-) !
hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llamv%C3%A9delmi_Hat%C3%B3s%C3%A1g

Éhes_ló 2019.06.18. 21:40:30

Kommunista-sztálinista gyilkosok egymás között.
Nagy kár, hogy idejekorán nem akasztották fel, lövették egymást halomra.
Jól jártunk volna.