• Ilyen nincs és mégis van: az unió azokat pénzeli, akik fel akarják számolni
• A magyar kormány szinte teljes egészében megszállta a médiát, viszont Orbán hiába állítja, hogy gazdasági aranykort élünk át, módszeresen az ország alatt fűrészeli a fát
• A hatalom elvonja a levegőt az ellenzéktől a választási hadjárat során, de azért a Fideszre nehéz idők várnak Európában
Nemzetközi sajtószemle, 2019. április 19.
ZDF
Orbán, Babis és Dragnea az uniós pénzekből saját hatalmát építi ki, azaz az EU közvetve autokratákat segít. Ez volt a mondandója a német közszolgálati adó késő esti, csaknem félórás kelet-európai riport összeállításának. A térségben Brüsszel sok milliárddal segíti a mezőgazdaságot, az infrastruktúra fejlesztését, a szociális politikát, valamint az oktatást, ám a pénzesőnek vannak árnyoldalai. A műsor feltérképezte, hogy a három vezető miként fordítja a maga javára a szubvenciókat – a törvényesség határán mozogva. Magyarországon pl. a jobboldali-populista miniszterelnök úgy íratja ki a közbeszerzési pályázatokat, hogy folyton a kegyencei nyerjenek és abból az ő politikai céljai érdekében egy médiabirodalmat tartsanak fenn.
Az unió a jelek szerint nemigen tud mit tenni a visszaélések ellen. Elsősorban a tagállamoknak kell megszervezniük az eszközök elosztását, illetve a felhasználás ellenőrzését. Ám ha egy kormánynak nem érdeke a szigorú felügyelet, akkor nemigen lehet ellene semmit sem tenni – mondja Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke. Úgy értékeli, hogy az unió egyben a demokrácia leépítését támogatja e három országban. Vagyis nagy szükség volna az Európai Ügyészségre. A német biztos, Oettinger azt szorgalmazza, hogy a jogállam betartásától tegyék függővé a szubvenciók folyósítását. Ám az elképzelést csakis egyhangúan lehet elfogadni, azaz Budapestnek, Prágának és Bukarestnek is meg kellene szavaznia.
https://www.zdf.de/dokumentation/zdfzoom/zdfzoom-366.html
Die Welt
A cseh miniszterelnök dühkitöréssel reagált arra, hogy a ZDF olyan politikusként mutatta be, mint aki pozíciója segítségével igyekszik a cégbirodalmát uniós pénzekhez juttatni. Babis kijelentette, hogy az összeállításnak köze nincs a komoly újságíráshoz. Egyben más német sajtóorgánumokat is azzal vádolt meg, hogy azok elfogultak vele szemben, bár egyiket sem nevezte nevén. Úgy fogalmazott, hogy más, bevándorló-barát szerkesztőségek is teljesen légből kapott jelentéseket adnak közre róla, mert nem tetszik nekik, hogy harcol a migráció ellen, a cseh érdekekért. Vagyis a cseh emberekért, nem pedig az olyan nagy államok érdekeiért, mint Németország vagy Franciaország. Az újság emlékeztet arra, hogy a kormányfő ellen csalás gyanúja miatt odahaza és az unióban is vizsgálat folyik. A cseh rendőrség két napja azzal az indítvánnyal fejezte be a többéves nyomozást, hogy emeljenek hivatalosan is vádat a politikus ellen. A labda most az ügyészségnél van.
Deutschlandfunk
Európán belül különösen rossz a sajtószabadság helyzete Magyarországon. Erre hívja fel a figyelmet a média függetlenségével foglalkozó lipcsei elemző intézet vezetője, miután a Riporterek Határok Nélkül most megjelent éves jelentése szerint Európában lényegesen rosszabb körülmények között kell dolgoznia a független sajtónak. Ezen belül a nemzetközi szervezet Magyarországot 14 hellyel hátrébb sorolta a sajtószabadság listáján az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Erre reagált úgy Lutz Kinkel, hogy a kedvezőtlen jelenségek főleg a jobboldali-populista politikusok ténykedésére vezethetők vissza. Mert egy populista rendszerben nincs helye a szabad véleménynyilvánításnak, nem kellenek olyan újságírók, akik kritikus kérdéseket tesznek fel.
Az Orbán-kormány szinte teljesen ellenőrzése alá helyezte a médiát. Ha tényfeltáró újságírók időnként le is lepleznek bizonyos visszaéléseket, a sajtó szinte alig foglalkozik a dologgal. Az ok az, hogy már jóformán nincs olyan önálló orgánum, amely képes nagyobb tömegeket elérni. A szakértő szerint igen veszedelmes, hogy a hatalom árulónak, vagy a nép ellenségének minősít bizonyos politikusokat és újságírókat.
Politico
Bírálók már most kétségbe vonják, hogy Magyarországon tisztességesen bonyolítják le az EP-választást. Budapesten a közterületeken mindenütt a Fidesz plakátjait látni, ellenzéki hirdetésekkel nemigen találkozni. A kormánnyal szemben álló pártok tiltakoznak amiatt, ahogyan az állami média (el)bánik velük. Csáky Zselyke, a Freedom House európai kutatási igazgatója szerint mindent eluralnak a hivatalos reklámok, a másik oldalnak gyakorlatilag sem helye, sem pénze, hogy megkérdőjelezze a központi mondandót. A félelmek rímelnek arra, amit az EBESZ megfigyelői már a tavalyi választásokon megállapítottak, hogy ti. a megfélemlítő és idegengyűlölő retorika, a média elfogultsága és a zűrös kampányfinanszírozás gátolta az igazi vitát, akadályozta a szavazókat abban, hogy kellő tájékozottság birtokában voksolhassanak.
A magyarok többsége ugyan nem Orbánt támogatja, a politikus sokat tesz azért, hogy ez ne izgassa az embereket. Még Oroszország sem tartja szükségesnek, hogy közbeavatkozzon, mert – ahogy egy korábbi titkosszolgálati munkatárs magyarázta: minden a Kreml szája íze szerint zajlik. Gyöngyösi Márton az adminisztratív akadályok mellett a közönyt tartja leginkább gátló tényezőnek. Pedig mint mondta, itt az a tét, hogy Orbán teljesen elszigeteli-e az országot az EU-ban, végrehajtja-e a kilépést az unióból, vagy pedig más populistákkal együtt belül inkább belülről zúzza szét az integrációt.
Orbán számára a választások tétje voltaképpen az, milyen szerepet tölt be ő maga Európában. Hogy a Fidesz milyen pályát fut be a néppárti felfüggesztés után, az egyelőre nem világos. De ha összeáll az euroszkeptikus erőkkel, abból egy sor gondja támad. Putyin miatt ellentétei vannak a PiS-szel. Viszont ha a miniszterelnök Salvinival és Le Pennel szövetkezik, akkor onnantól kezdve nem tekintheti magát az európai nacionalisták vezérének, hiszen osztoznia kell a hatalmon a másik kettővel. De még ennél is fontosabb, hogy ha kikerül az EPP-ből, akkor könnyebb ellene vizsgálatot indítani a jogállam megsértése miatt, ami pénzügyi szankciókhoz vezethet. A politikus jelen pillanatban azt gondolja, hogy a konzervatívoknak szükségük van a várhatóan jó tucatnyi magyar képviselőre Strasbourgban.
Vita alakulhat ki Brüsszellel Trócsányi miatt is, mert magyar részről a miniszter igyekszik visszaverni az EU kifogásait a demokrácia leépítése ügyében. Emellett ő a Fidesz választási listavezetője, továbbá félő, hogy Orbán őt akarja biztosnak, ami lidércnyomás volna a kereszténydemokraták számára. Mert biztos, hogy az összecsapáshoz vezetne az Európai Parlamenttel, vagy gátolná, hogy a pártcsalád elfogadtassa a maga jelöltjét a Bizottság elnöki tisztére.
A Fidesz megmutatja, miként kell célzott kampányt folytatni, a migráció elutasítására és a keresztény értékek védelmére hivatkozva. A családtámogatási program szintén szavazatokat hoz neki. Ehhez képest az ellenzék olyan témákat forszíroz, amelyek nemigen érdeklik a tömegeket. Navracsics Tibor úgy ítéli meg, hogy pártja az eddiginél fontosabb szerepet játszik majd Strasbourgban, mert a Fidesz nélkül nehezebb volna többséget kialakítani. Épp ezért azt gondolja, hogy hamarosan rendeződik a vita a Néppárttal.
Deutsche Welle
Az olyan, ún. erős embereknek, mint Trump, Putyin, Erdogan és Orbán meglehetősen gyenge a mérlegük, mert ugyan azt állítják, hogy gazdaságilag nagyot lendítenek országukon, ám valójában meggyengítik, megtorpedózzák azt, vágják alatta a fát. Így látja a helyzetet egy neves német professzor, a Cambridge-i Egyetem tanára. Alexander Görlach rámutat, hogy ezek a politikusok mindenütt ugyanazt a módszert alkalmazzák. Azt hangoztatják, hogy a népakaratot testesítik meg az elittel szemben, mert szerintük utóbbi csakis a saját hasznát nézi. Az elején úgy tüntetik fel, hogy a kisember érdekében politizálnak, ám ez az idők során leszűkül arra, amit a vezér helyesnek tart.
Különösen jól látható ez azon, hogy szavakban ugyan a gazdaság áramvonalasítását hirdetik, de igazából derékba lövik azt, megsemmisítik a gazdaság alapjait. A következmény a visszaesés, amint az Magyarországon már látszik. Azt állítják egyúttal, hogy a dolgokat a nép szemszögéből látják, csakhogy ez együtt jár a szabadság korlátozásával, mégpedig a gazdaságban is. Ezzel együtt az USA még mindig demokrácia, sokkal inkább, mint a másik három állam. De mind a négyre igaz, hogy leszálló ágban van és ezt a demokrácián kívül a gazdaság is megsínyli.
https://www.dw.com/de/g%C3%B6rlach-global-starke-m%C3%A4nner-mit-schwacher-bilanz/a-48345994
