• Európai zöld javaslat: külön testület ügyeljen arra, hogy egyes autokraták ne építtethessenek stadiont a hátsó kertjükben, á la Orbán
• Nem kizárt, hogy Orbán a választások után még hangosabban fogja szidni az uniót, mint idáig
• Az alapjogok magyarországi, lengyelországi és romániai korlátozása is bizonyítja, hogy a legnagyobb veszély belülről leselkedik a jogállamra, mert csak a demokráciák tudják tönkretenni a demokráciát, mondja Theo Sommer
Nemzetközi sajtószemle, 2019. április 17.
Der Standard
A ZDF német közszolgálati tévé ma este ¾ 11-kor dokumentumfilmet sugároz arról, hogy magyar, román és cseh politikusok miként sikkasztják el az EU pénzét. Az összeállítás szerkesztője úgy foglalja össze tapasztalataikat, hogy mindhárom országban aláássák az alapértékeket, a demokratikus pilléreket, méghozzá részben uniós forrásokból. Merthogy egyes vezetők a brüsszeli támogatásokat zsebre teszik, környezetüknek juttatják, illetve saját hatalmuk bebetonozására használják fel. A „Megkönnyített csalások – miként szivárognak el Kelet-Európában EU-alapok” című tényfeltáró műsor bemutatja, hogy Orbán, Babis és Dragnea csak pénzt akar Brüsszeltől, arra azonban már nem tart igényt, hogy az beleszóljon a dolgaiba. És összesen 150 milliárdról van szó, miközben az uniós Csalás elleni hivatalnak, az OLAF-nak csupán 200 embere van.
Magyarországon úgy írnak ki közpályázatokat, hogy azokat csakis Mészáros Lőrinc cégei nyerhetik meg. Az oligarcha milliárdos el is árulta, hogy a vagyonát a jó istennek és Orbán Viktornak köszönheti. Így lett egyszerű gázszerelőből az ország leggazdagabb embere. Majd felvásárolt egy sor, kormányellenes lapot, hogy azokat a hivatalos vonalra állítsa rá. Másik eklatáns példa a nemzeti vő volt cége, az Elios, amelynek ügyében az unió hiába küldte el a bizonyítékokat Budapestre. A német újságíró azt mondja, a szubvenciók turbóként hatnak a visszaélésekre. És egyes vezetők folyamatosan megtagadják azt a kötelezettségüket, hogy számot adjanak dolgaikról. Mert a pénz, az kell nekik, de az már nem, amit sajtószabadságnak, független igazságszolgáltatás vagy éppen esélyegyenlőségnek nevezünk.
https://derstandard.at/2000101469272/Wie-EU-Gelder-die-Macht-der-Populisten-zementieren
EU Observer
Az európai zöldek két strasbourgi frakcióvezetője felveti, hogy az eddiginél hatékonyabb eszközöket kell alkalmazni, ha valamely tagállam megsértik a jogállamot. Merthogy Ska Keller, illetve Phillip Lamberts szerint Budapesttől Varsóig, Bukaresttől a máltai fővárosig szakadozik az az értékháló, amely összetartja az uniót. Magyarországon Orbán Viktor támadásai a demokrácia ellen már odáig jutottak, hogy a CEU kénytelen távozni és csaknem az összes fontos sajtóorgánum a miniszterelnök titkos szövetségeseinek kezébe került. A normák elleni fenyegetések létükben veszélyeztetik az egész EU-t, ezért sürgősen és határozottan lépni kell. Az eddigi módszerek azonban nem voltak kellőképpen hatékonyak a jogállam helyreállítására.
Épp ezért a szerzők kezdeményezik, hogy független szakértők rendszeresen elemezzék a demokrácia állapotát a tagállamokban, ez a kérdést ki kell vonni a politika fennhatósága alól, mert a pártok túlságosan is hajlamosak félrenézni a jogsértések láttán. A Néppárt pl boldogan a szociáldemokraták szemére hányja, hogy mit csinál a román kormány, de túlságosan is sokáig tűrte a Fidesz autoriter nyomulását. Hogy végül mindkét pártcsalád elszánta magát a cselekvésre, az csupán jelképes gesztus a választások előtt és nem elegendő a jogállam megmentésére. Ennélfogva a már említett testület szükség esetén ajánlásokat tenne az észlelt visszásságok alapján. Utána a Bizottságnak kellene eldöntenie, hogy indít-e szerződésszegési eljárást. Egy másik bizottság pedig azt figyelné, miként használják fel az uniós alapokat, nehogy azokból futballpályát építsenek az autokraták hátsó kertjében, lásd Orbánt.
Ha valamely kormány nem tartja tiszteletben a közös normákat, a pénzek elosztását a Bizottságnak kellene kézbe venni, a körzeti, illetve helyi hatóságokkal együttműködve. Mert több kell meleg szavaknál és üres gesztusoknál, amikor a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamot kell megvédeni. Meg kell változtatni Európát, hogy az meg tudja óvni a polgárait és azok jogait.
https://euobserver.com/opinion/144677
Euractiv
Ahogy közeledünk az európai választáshoz, Magyarországon és Lengyelországban úgy erősödik az EU-ellenes hivatalos retorika. Erre hívja fel a figyelmet az elemzés két magyar szerzője: Zgut Edit és Csehi Róbert. Egyikük a varsói, másikuk a müncheni egyetemen dolgozik. Mint írják, a budapesti és a varsói hangnem egyáltalán nem meglepő, hiszen a két kormány, illetve Orbán és Kaczynski igencsak kritikus Brüsszellel szemben. A Fidesz néppárti tagságát ugyan pár napja befagyasztották, ám a miniszterelnök csak még jobban felerősítette a hangerőt, miután már az utóbbi években is keményen euroszkeptikus, populista narratívát követett. Megkérdőjelezi a mélyebb integrációt és vitatja a közös politikát, főleg a migráció területén. Brüsszelt mind inkább ’korrupt elitnek’ minősíti és szembeállítja vele a ’tiszta magyar embereket’, akiket csakis ő képviselhet tisztességesen.
Mondandója mind inkább egyoldalúvá válik. Míg az ellene irányuló bírálatok sokrétűek és a jogállamra, a demokráciára összpontosítanak, ő folyamatosan a migráció- és összefogáspárti európai vezetést szapulja. És ez a hang akár még fel is erősödhet a jövő hónapban esedékes választás után. Ugyanakkor fontos különbségek mutatkoznak Orbán és Kaczynski euroszkeptikus populizmusa között: 1. A magyar politikus sokkal nyíltabb és célirányosabb 2. mindketten azzal vádolják Brüsszelt, hogy az összejátszik a hazai ellenzékkel, de ez a vád sokkal hangsúlyosabb lengyel részről 3. Hódító szándékokkal gyanúsítják az EU-t, de ezt Orbán a migrációra építi, míg Kaczynski inkább a jogállam helyzetének rosszabbodása kapcsán ütközik meg az unióval. Viszont ha a Fideszt kizárják az EPP-ből, vagy kilép onnan, az kihathat a kormányfő megnyilvánulásaira, mert idáig a Néppárton belülről igyekezett elmélyíteni a Kelet és Nyugat közötti árkot.
Die Zeit
A lap legendás volt főszerkesztője arra figyelmeztet, hogy a tekintélyelvűség a szabad világot fenyegeti, de amint Trump példája mutatja, a legnagyobb veszély belülről indul ki a demokratikus államokban. Theo Sommer idézi, hogy a Freedom House szerint a demokrácia 13 éve visszaszorulóban van a világon. A populista erők azért tudnak előretörni, mert a kormányok nem azt adják az embereknek, amit azok elvárnak: biztonságot, gazdasági növekedést, működő képzési rendszert, megfelelő egészségügyi ellátást és nyugdíjat. Egyben emlékeztet arra, hogy Karl Popper, a nyílt társadalom hirdetője fogalmazta meg legfrappánsabban a demokrácia fogalmát: az az államforma, amelyben vérontás nélkül meg lehet szabadulni a kormánytól. A másik pólus a diktatúra, de a kettő között már vannak olyan rendszerek, amelyekben a hatalom gyakorlói az ellenzék elnyomásával, a sajtószabadság, valamint a választási jog korlátozásával igyekeznek befolyásolni a választások kimenetelét. A beavatkozás foka dönti el, hogy tekintélyelvű vagy totalitárius államról beszélünk-e.
Jelenleg az autoritarianizmus jelenti a legnagyobb kihívást a liberális, demokratikus világ számára. Ám a legjelentősebb bajok belülről fenyegetnek: a trumpizmus, a Brexit körüli őrület, a jogállamiság korlátozása a magyaroknál, lengyeleknél és románoknál. Ezek a jelenségek sokkal veszedelmesebbek a demokrácia stabilitása és túlélő képessége szemszögéből, mint Putyin vagy a kínai elnök összes beavatkozási kísérlete, mert csak a demokraták tudják tönkretenni a demokráciát. És könnyen visszatérhet minden rossz, ami már lejátszódott a történelem során. Nap mint nap meg kell harcolni a liberális világért, a demokráciáért, az emberséges társadalomért, de megéri.
Süddeutsche Zeitung
Az előjelek arra utalnak, hogy Lengyelország és Magyarország után Románia ellen is eljárást indít az EU a 7-es paragrafus alapján. Az Európai Parlament újra megvitatta, hogy a román kormány legalizálni igyekszik a legfelső szintű korrupciót, miután már korlátozta a Legfőbb Ügyészség jogkörét. Az ülésen az igazságügyi biztos Jourová úgy fogalmazott, hogy Bukarestnek el kell állnia a terveitől, mert azok az ország jogrendjét veszélyeztetik. Ám ha erre nem hajlandó, akkor számolnia kell azzal, hogy az unió minden lehetséges eszközt bevet ellene. Ebbe értelemszerűen beletartozik a szavazati jog megvonása is. Éppen ezt követelte Gräßle, az EP költségvetési bizottságának vezetője. Azt mondta, egészen példátlan az, ami jelenleg Romániában történik. Egyben javasolta, mindaddig függesszék fel a brüsszeli szubvenciók folyósítását, amíg azok jogszerű felhasználására nincsenek biztosítékok.
Az ülésen a román kormány nem képviseltette magát, de a két koalíciós párt küldöttei azzal vádolták az EU-t, hogy az kettős mércét alkalmaz. Egyben tiszteletet sürgettek az ország 20 millió lakosa nevében. A tanácskozáson nem volt jelen a két nagy pártcsalád bizottsági elnökjelöltje, Weber, illetve Timmermans, ami jelzi, milyen kényes téma manapság a jogállamiság.
https://www.sueddeutsche.de/politik/bruessel-was-rumaenien-sich-traut-1.4412310
Die Zeit
Az európai szociáldemokraták viszálya a román tagpárttal igen sokban emlékeztet arra, ami a konzervatívok, illetve a Fidesz között játszódott le. Utóbbinak is felfüggesztették a tagsági jogait. A román ügy főleg Timmerman számára kínos, mert bizottsági alelnökként ő a felelős a jogállamiságért, arról nem beszélve, hogy Juncker székére pályázik. Idáig többször is nyilvánosan bírálta a bukaresti módit, de nem kezdeményezett eljárást a jogállam megsértése miatt. A politikus azt mondta a lapnak, hogy az EPP éveken át tűrte, amit a magyar kormánypárt művelt. A szociáldemokrata frakció azonban a PSD esetében nem hajlandó erre, és nem fog a román párttal együtt kampányolni.
A lap emlékeztet arra, hogy a nagyobbik román koalíciós tömörülés vezére, Dragnea ellen jogerős ítélet van érvényben, választási csalás kísérlete miatt. Feltételesen két évet kapott, de két másik ügyben is zajlik ellene eljárás, hivatali hatalommal visszaélés felbujtási kísérlete, okmányhamisítás, bűnszövetkezet szervezése, pénzmosás és csalás gyanújával. Ám a pártcsalád csak a múlt héten fagyasztotta be kapcsolatát a PSD-vel.
https://www.zeit.de/2019/17/korruption-liviu-dragnea-rumaenien-spd
