• Orbán Viktor abban bízik, hogy az európai választások eredménye révén ki tud keveredni a slamasztikából 

• Weber politikai gerince meglehetősen puha, valójában nem túlzottan izgatja , hogy egyes államokban módszeresen nekiestek a jogállamnak 

• Netanyahu populista, de ezen a kategórián belül a minőséget képviseli, amiről Orbán, Putyin és Erdogan csak álmodhat, mint ahogy az izraeli demokrácia szintjéről is 

                                                   Nemzetközi sajtószemle, 2019. április 3.

 

Die Presse

A szélsőséges olasz Liga a Fideszre is számít az újonnan létrehozandó létrehozandó európai, jobboldali-populista választási tömörülésben. Az olasz koalíció kisebbik ereje a jövő hétfőn Milánóban mutatja be a májusi választásokra felálló „Népek és Nemzetek Szövetségét”, valamint az EU átalakításának tervét. Salvini, a pártvezér azt közölte, hogy akár 20 párt is csatlakozhat az összefogáshoz, így a Fideszen kívül Le Penék, a német AfD, az osztrák Szabadságpárt, a holland Geert Wilders pártja, továbbá a szintén szélsőjobbos Svéddemokraták. Az öt nap múlva esedékes alakuló ülés mottója, hogy meg kell teremteni a józanész Európáját.

https://diepresse.com/home/ausland/aussenpolitik/5606070/Treffen-europaeischer-Rechtspopulisten-in-Mailand-am-8-April?from=suche.intern.portal

Handelsblatt

Az Orbán-kormány arra számít, hogy a jobboldali-populista pártok jelentősen előretörnek az európai választásokon, így alapvető eltolódás megy végbe a strasbourgi erőviszonyokban. Épp ezért csak május után dönt arról, hogy továbbra is a Néppárt tagja lesz-e, de a maradás feltétele a kereszténység védelme, valamint a migrációbarát politika elutasítása. Erről Kovács Zoltán beszélt Bécsben.  A konzervatívok ugyan felfüggesztették a Fideszt, ám a kizárás ügyében döntő lesz, miként foglal állást a háromtagú Bölcsek Tanácsa. Orbán azonban jelenleg azon van, hogy a maga szája íze szerint értelmezze a tagsági jogok befagyasztását. A szóvivő szerint szó sincs arról, hogy ideiglenesen kitették volna pártja szűrét, megismételte, hogy a Fidesz a maga akaratából nem gyakorolja jogait. 

Orbán a választási hadjáratban csakis a migrációra kíván összpontosítani, még akkor is, ha az országban alig van bevándorló. Pártja folyamatosan provokálta a Néppártot EU-ellenes és burkoltan antiszemita propagandájával. A színfalak mögött azonban most azt ellenőrzi, lehetséges-e másfajta európai szövetség. Kovács megerősítette, hogy tárgyalnak másokkal. Az első számú jelölt, a PiS azonban nem tartozik a kereszténydemokratákhoz. Mindenesetre az EPP-n belül nagy a felháborodás a magyarokkal szemben. A kormányfő és Weber viszonya feszült, nem is várják Budapestre mostanában a bajor politikust, még választási rendezvényre sem. Ezzel együtt a bajor politikus nem játszotta el, hogy megkapja a magyar voksokat a Bizottság elnöki tisztének elnyeréséhez. 

https://www.handelsblatt.com/politik/international/ungarn-orbn-will-erst-nach-der-europawahl-ueber-evp-mitgliedschaft-entscheiden/24170162.html

EUObserver

Manfred Weber a passzív ellenállás nagymestere, vagyis úgy tesz, mintha csinálna valamit, ám igazából megakadályozza, hogy bármi történjen.  Így látja az európai konzervatívok bizottsági elnökjelöltjének ténykedését a jogállam ügyében egy Berlinben működő civil szervezet, a Democracy Reporting International igazgatója. Mint rámutat, az EPP strasbourgi frakcióvezetője a minap felvetette: hozzanak létre szakértői testületet a demokráciát fenyegető veszélyek nyomon követésére, csak éppen az indítvány annyira megnehezíti a probléma megoldását, hogy soha nem lesz belőle semmi. Egyszóval, a passzív ellenállás klasszikus példája, hiszen egy ilyen bizottság felállításához módosítani kellene az EU alapszerződéseit, amihez az összes tagállam egyetértésére volna szükség, szóval teljesen elképzelhetetlen.  

A szándékokról árulkodik Webernek az a kijelentése is, hogy azért kell bevonni korábbi bírákat a munkába, mert túl keveset tudni a jogállami gondokról. Ilyesmit akkor szoktak hangoztatni, amikor nem szeretnének rendezni egy kérdést. Hiszen nagyon is világos, milyen gondok vannak a demokrácia kapcsán egyes tagállamokban, a Velencei Bizottság már jó néhány esetben rámutatott ezekre. Így pl. 17 pontos vizsgálta az új magyar alaptörvényt, majd 362 oldalon mutatta be, a Fidesz miként bontja le a jogállamot. A nagy kérdés ellenben mindig az, ki lesz az azután, aki kiáll és csinál is valamit?

A Weber-fajták azzal érvelnek, hogy itt jogi ügyekről van szó és azokat nem lehet politikai eszközökkel kezelni. Igazából azonban mindkettőnek van szerepe. A magyar kormány fényes nappal verte szét a demokratikus intézményeket és normákat. Az EPP már évekkel ezelőtt felléphetett volna ellene, ám habozott. Magyarország, Lengyelország és Románia azt állítja, hogy igazságtalanul pécézik ki. De forgalomban van egy belga-német kezdeményezés is, az pedig kiküszöbölné az ilyen kifogásokat, mert az abban vázolt mechanizmus keretében az összes tagállam megvitatná egymás jogállami gondjait. Csak arra kell ügyelni, nehogy jelentések eltűnjenek a bürokrácia fiókjaiban.

https://euobserver.com/opinion/144500

Die Zeit

A nacionalizmus világszerte tapasztalható megerősödésének ellensúlyozására nemzetközi kezdeményezésbe fogott Németország és Franciaország, mert úgy gondolják, hogy a veszedelmes irányzatot fokozott nemzetköz együttműködéssel lehet megfordítani.  A két külügyminiszter szerint létre kell hozni a multilateralisták szövetségét, hogy fennmaradjon a szabályokra épülő rend, és nehogy az legyen a vége: mindenki mindenki ellen. A közös new yorki sajtóértekezleten Maas és Le Drian szerint az új hálózat, amelyhez máris kb. 15 állam csatlakozott, bár az USA még nem, szóval a hálózat olyan kérdésekkel foglalkozna, mint a leszerelés, az emberi jogok védelme és az egyenlőtlenségekkel szembeni harc. De hogy a gyakorlatban miként néz majd ki a kooperáció, az egyelőre nem ismeretes.

Az első miniszteri tanácskozás ősszel, az ENSZ-Közgyűlés ülésszaka alkalmából lesz, akkor teszik le az asztalra az első konkrét javaslatokat is. Egyébiránt a szervezők nem szeretnék senki orra előtt becsapni az ajtót. A francia diplomácia vezetője arról beszélt, hogy a szerveződés nem valaki ellen irányul még akkor sem, ha olyas valakiről van szó, aki a nemzetközi együttműködés ellenében cselekszik. Kifejtette: a multilateralisták a többséget alkotják, ám sokáig hallgattak, de most megszólalnak, mert belátták, hogy a sokoldalú kapcsolatok egyáltalán nem magától értetődőek. Egyre inkább megkérdőjeleződnek az olyan intézmények elvei, mint az ENSZ. Pedig a nemzetközi együttműködés a tartós béke legjobb biztosítéka. Így most egyesíteni kell az erejüket azoknak az országoknak, amelyek ragaszkodnak a közös normákhoz.

https://www.zeit.de/politik/ausland/2019-04/heiko-maas-allianz-der-multilateralisten-jean-yves-le-drian-donald-trump

Süddeutsche Zeitung

Nicholas Burns azt sürgeti, hogy a NATO ne csukja be a szemét, amikor Magyarországon, Lengyelországban, illetve Törökországban lerombolják a demokráciát. A volt amerikai NATO-nagykövet és helyettes államtitkár, a Harvard Egyetem tanára azzal indokolja véleményét, hogy a katonai szervezet egyúttal politikai szövetség is, a demokráciát, a szabadságot és a jog uralmát hivatott előmozdítani, ezt pedig nem lehet félresöpörni. Csak éppen nincs olyan mechanizmus, amivel fel lehetne lépni a tekintélyelvű kormányokkal szemben. Pedig meg kell büntetni az olyan bűnösöket, mint Orbán Viktor, pl. úgy, hogy nem kapnak pénzt az infrastruktúra fejlesztésére. Az egyetem most arra készül, hogy valamennyi tagállamban felméri a demokrácia helyzetét, olyan szervezetek segítségével, mint a Freedom House.

https://www.sueddeutsche.de/politik/nato-usa-deutschland-verantwortung-1.4391727

Wall Street Journal

A vezércikk szerint nagyon jó, hogy az ukrajnai választások megerősítették: az ukránok a Nyugathoz akarnak tartozni, csak kérdés, hogy a pillanatnyi befutónak, a tévés személyiség Zelenszkijnek van-e bármiféle elképzelése. Ez remélhetőleg majd kiderül a 2. fordulóban, de az biztos, hogy ő a demokráciát testesíti meg. A szavazópolgárok gazdasági és politikai megújulást akarnak, ám a reformerek megosztottak. Ez nyitotta ki a kaput a politikai újonc színész előtt, aki a korrupció felszámolását ígérte, de a részletes programmal még adós.

A 2. helyezett Porosenkót, a jelenlegi elnököt dicséret illeti meg azért, amilyen következetesen irányít az oroszokkal vívott háború kapcsán, ám belpolitikája kiábrándító. Soha sem váltotta be csalásellenes ígéreteit, egyik közeli munkatársa maga is botrányba keveredett, ami nem tett jót az államfő tekintélyének. A gazdaságot erősen próbára teszik az oligarchák érdekei. Oroszország nem került előtérbe a kampány során, de bizonyos, hogy akárki győz, Putyin kóstolgatja majd. A másik nagy gond, hogy az idén lejár az orosz báb Janukovics idejéből származó adósság és Kijevnek tárgyalnia kell a Valutaalappal. Ha nincs megállapodás, abból visszaesés lesz. Rejtély, hogy ez ügyben mit akar Zelenszkij. Neki most ki kell állnia vitára riválisával, de nem szabad meglepődnie, ha az emberek azt mondják: nem éri meg kockáztatni.

https://www.wsj.com/articles/ukraines-democratic-actor-11554147762

The Times

Napjaink harsogó, cinikus populistái, Orbán, Erdogan, Putyin, és Netanyahu igen sikeresek abban, hogy javarészt ők szabják meg a zajos vitát az ügyben, miként kell irányítani a világot. A titkuk az, hogy sikerült egy táborba terelniük a tiltakozó szavazókat, így évtizedekig nyeregben maradnak. Az izzó nacionalizmust találták ki ésszerű válaszként korunk gondjaira.

Napjaink erős emberei egytől egyik olyanok akarnak lenni, mint az izraeli miniszterelnök. Irigylik tartós hatalmát, ám ő nem hitvány populista. Orbán azt figyeli áhítattal, miként tudja egy ilyen kis ország kihasználni befolyását Washingtonban. És bár a politikus most pályafutása legfontosabb választása elé néz, sikere választ ad a populisták nagy dilemmájára, hogy ti. miként  kell irányítani egy nemzetállam hatalmát és a maguk javára megváltoztatni a világrend feltételezett szabályait.

Csakhogy Netanjahu nem olyan mint ők. Először is Izrael tényleg halálos fenyegetéssel néz szembe, igazi ellenségei vannak. És a politikust – minden demagógiájával együtt – kötik a bejáratott demokratikus keretek. Az oroszoknál vagy a törököknél nehéz elképzelni, hogy a főügyész csalás és vesztegetés gyanújával vizsgálatot indít az ország első számú vezetője ellen, ahogyan az az izraelieknél történt. Az ottani demokratikus intézmények kiemelkedőek az egész, büszkén illiberális nemzetközi politikai alvilágon belül. És Netanyahu azt is cáfolja, hogy a populisták őrületes kockázatokat vállalnának, felesleges viszályokba viszik bele nemzetüket.

Ám csalódni fognak mindazok, akik megvetik a populistákat, és azt remélik, hogy az izraeli kormányfő beadja a kulcsot a jövő héten. Nem fogja etno-nacionalista szöveggel tönkretenni a politikai tőkéjét. Izrael erejét továbbra is a demokratikus intézmények és a nyílt, civilizált viták adják. Ha ezeket Putyin vagy Erdogan módjára lejáratja, akkor Netanyahu pofára esik.

https://www.thetimes.co.uk/edition/comment/all-the-tough-guys-want-to-be-like-netanyahu-fgsm5l8g2