- A szlovákok és az ukránok is olyan hatalmat akarnak,amely odafigyel rájuk, viszont már torkig vannak az urambátyám rendszerrel;
- Az európai szociáldemokraták nagyon szeretnék, ha a magyar és a lengyel kormány végre kénytelen volna anyagi következményekkel szembenézni, amiért módszeresen megsérti a jogállamot;
- A pápa ismét megüzente a magyar és az olasz vezetésnek, hogy a felebaráti szeretet a migránsokkal szemben is gyakorolni kell, miközben az Orbán-kormány illetékese egy szélsőjobbos családügyi konferencián emelte az esemény fényét.
Szlovákia nemzeti kisebbségeinek nyelvén, így magyarul is köszönetet mondott támogatóinak az ország új, liberális államfője, aki csaknem 20 %-os különbséggel verte kormánypárti riválisát és lett az első asszony, aki elnyerte a legfőbb közjogi méltóságot. A 45 éves Caputová sikerében igencsak közrejátszott a közfelháborodás, amit a korrupció, valamint a kettős újságíró gyilkosság váltott ki. Sikere megtöri azt az irányzatot, hogy Európában folyamatosan jönnek fel a populista, EU-ellenes erők. A szlovákok azonban változást akarnak a politikai stílusban. A győztes a kampány során végig azt hangoztatta, hogy véget kell vetni a rendszernek, amelyben bizonyos emberek a háttérből mozgatják az államgépezetet. Az üzenet főként a fiatalabb és képzettebb szavazópolgárok körében talált visszhangra. De jelöltségét támogatta a magyar-szlovák Híd-Moszt Párt is, amely pedig tagja a hatalmon lévő koalíciónak.
Megválasztása után Caputová azt mondta, boldog, de nem csak az eredmény miatt, hanem főként azért, mert immár látni, hogy szembe lehet szállni a populizmussal, kimondani az igazságot, mellőzni az agresszív nyelvet. Az új helyzetben nő az ellenzék esélye, hogy jövőre leváltsa a Smert. De kemény küzdelemre kell számítani, mert a mostani kudarc mozgósítja az ellentábort. Fico a napokban máris érték nélküli embereknek nevezte a liberálisokat. Ezek után nem kizárt, hogy a politikus szorosabb együttműködésre törekszik az euroszkeptikus és konzervatív magyar, illetve lengyel kormánnyal.
A kommentár szerint a mostani választásokon mind Szlovákiában, mind Ukrajnában a populisták diktálják a tempót, csak épp nem a baloldalról. Továbbá azt bizonyítják, hogy felemelkedésükben nem a konzervatív felfogás és az idegengyűlölet a lényeg, hanem hogy az emberek hallatni akarják a hangjukat és elegük van az elit korrupciójából. Caputová azután lett országosan ismert, hogy tömegfelháborodás robbant ki, miután bérgyilkosok végeztek az oknyomozó újságíróval és menyasszonyával. De egy helyi szemétlerakó ügyében előtte már éveken át harcolt azzal az üzletemberrel, akit most a gyilkosság felbujtójaként gyanúsítanak. A szavazópolgárok azért voksoltak a politikai kívülállóra, aki ráadásul nő és liberális, hogy stabilizálja a rendszert.
Ukrajnában a hivatalban lévő elnök a nacionalizmusra és a vallási konzervativizmusra tette tétjét, de a 2. fordulóban alighanem veszteni fog Zelenszkijjel, a kabarészínésszel szemben, aki jobban beszél oroszul, mint ukránul. Utóbbi is újonc és népszerű a lakosság körében. A szlovákiai és ukrajnai populizmus más, mint ami Lengyelországban, Magyarországon, Németországban és Olaszországban dívik. Ott a jobboldali, illetve szélsőjobbos, nacionalista körök erősödtek meg. Ezzel szemben Caputová és Zelenszkij is elsősorban a korrupció, a belső veszély ellen kíván mozgósítani. Egyikük sem tekintélyelvű, vagy ősfasiszta, viszont mindketten olyat ígérnek, ami hiányzik a hazai politikából: igazságot és tiszta kormányt, méghozzá hangsúlyozottan nem ideológiai alapokon. Ez pedig azt tanúsítja, hogy a korrupcióellenes populista vonulat köszöni, jól van. A nagy pártoknak ugyanakkor rá kell jönniük, hogy az igazi elégedetlenség mindig inkább az elit hibájából ered, semmint a társadalom valamely veszélyes, rejtett irányzatából.
A román kormány a jelek szerint annyira fél a volt korrupcióellenes ügyésztől, hogy eljárást indított ellene, mert mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy ő legyen a jövőre felálló Európai Ügyészség vezetője. Az ország nagyjából-egészében romlott és korrupt, az uniós tagok közül csupán Magyarország, Görögország és Bulgária múlja alul a Transparency International korrupciós értékelésében. Ebben a rendszerben üdítő kivételt jelentett a Codruta-Kövesi által vezetett különleges vádhatóság, amely több száz politikust, állami hivatalnokot és üzletembert jutatott börtönbe. A jogásznő elleni vád képtelen koholmány, tavaly már a hivatalából is kétes vádakkal távolították el. A viszony azután romlott meg közte és a hatalmon lévő szociáldemokraták között, hogy a korrupciós ügyészség választási csalást bizonyított rá Dragneára, a párt elnökére. Így az nem lehet miniszterelnök, csupán a háttérből mozgatja a szálakat.
Hogy Kövesi kerüljön az új uniós ügyészség élére, az istenkáromlás a román vezetésben ülő csalók számára. Ám a tét nagy: ha az EU megengedi, hogy Románia megtorpedózza a jogásznő jelölését, akkor az azt jelzi, hogy nincs bátorsága megfékezni a grasszáló korrupciót némely tagországokban.
Az olyan emberek, mint Orbán Viktor nyilvánvalóan nem értenek semmi másból, csak ha megvonják tőlük az uniós pénzek egy részét. Ezt a német igazságügyi miniszter mondta a szociáldemokraták európai választási listavezetőjeként, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök népszerűsége a gazdasági fellendülésen alapul, ahhoz pedig nagyban hozzájárulnak a Brüsszelből érkező források. Barley ily módon csatlakozott azokhoz, akik az EU-támogatások csökkentését javasolják az uniós alapértékeket megszegő államokkal szemben. A politikusnő, aki az MSZP meghívására a minap Budapesten járt, úgy fogalmazott, hogy a pénzt a nyomásgyakorlás eszközeként kell bevetni. Felvetette továbbá, hogy a szervezetben fel kell adni az egyhangú döntéshozatal elvét.
Az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltje is azt követeli, hogy vonják meg az uniós kifizetések egy részét Magyarországtól és Lengyelországtól. Timmermans azzal indokolta véleményét, hogy erősödik a korrupció azokban az államokban, ahol megsértik a jogállamot. Márpedig ahol nincs jogállam, ellenben sűrűn fordul elő megvesztegetés, ott nem lehet azt mondani, hogy jó helyre került az európai adófizetők pénze – hangsúlyozta. Ilyen esetekben épp ezért cselekedni kell a szubvenciók területén is. A holland politikus élesen bírálta az osztrák koalíciót is, mert mint kifejtette: hiába mondja Kurz kancellár, hogy kézben tartja szélsőséges partnerét, már nem világos, hogy ez nem fordítva van-e. Hozzátette: számára nagyon nyugtalanító, hogy az Európai Néppárt fiatal gárdája immár sehol sem riad vissza attól, hogy együttműködjön a szélsőjobbal. Ő maga azonban soha nem venné igénybe utóbbi erő támogatását, hogy Juncker utódja lehessen.
Közvetve Magyarországnak és Olaszországnak is üzent a pápa, amikor kétnapos rabati útja során arra figyelmeztetett, hogy a migrációs utak mentén mindenütt gondoskodni kell a menekültek védelméről az erőszakkal, kizsákmányolással és mindenféle visszaéléssel szemben, ideértve, hogy sokszor hiába érnek célba, kollektív kitoloncolás vár rájuk, ami elfogadhatatlan. Ferenc akkor mondta ezt, amikor a marokkói fővárosban találkozott 80 migránssal. Arra hívott fel, hogy be kell gyógyítani a válság okozta hatalmas és mély sebeket, senki sem maradhat közömbös és néma. Ezúttal is szorgalmazta, hogy a fejlett világ fogadja be a menedékkérőket és gondoskodjon beilleszkedésükről. Az érkezőket pedig arra szólította fel, hogy tanulják meg a helyi nyelvet, tartsák tiszteletben a törvényeket és az adott ország kultúráját. Azt már az indulása előtt elítélte, hogy egyes államok nem engedik be a mentőhajókat a Földközi-tengeren.
A magyar családügyi miniszter felszólalt azon a veronai konferencián, amelytől a nagy tiltakozás láttán az olasz kormány megvonta a támogatását, és amelytől távol maradt a Vatikán is. Az esemény a családi értékekről szólt, de mint a jelentés írja, alkalmat nyújtott a szélsőjobbosoknak, hogy újra nyissák a vitát az abortuszról. Egyben újabb törésvonalat tárt fel az olasz koalíción belül. A „Családok Világkongresszusa” ellen, amely ma ér véget, több tízezres tiltakozó felvonulás volt Rómeó és Júlia városában, amelyet a szélsőjobbos belügyminiszter pártja irányít. Maga Salvini, aki elvált és két anyától vannak gyerekei, ugyancsak felszólalt, de beszéde ezúttal jó pár vonatkozásban liberálisabb volt, mint sok más szónoké. Azt azonban kizárta, hogy meleg párok árvagyerekeket fogadhassanak örökbe.
