A szabadságharc és a cenzúra eltörlésének nemzeti ünnepén az elnyomó hatalom papol a szabadságról – és cenzúráz.
Orbán elképesztően zavaros beszédet mondott a Múzeumkertben: a liberálisok, meg Brüsszel nyomják el a magyarokat, a magyaroknak meg joga van a szabadsághoz.
Már felépültek a bóvliárusok pavilonjai, huszárok mobiloznak lóháton, a Fidesz-közeli Valton biztonsági őrei döntik el, hogy kit engednek be a március 15-i ünnepségekre. Rendőri felvezetés mellett állnak a szervezett lengyel bértapsolók buszai, lengenek a lengyel zászlók a magyar nemzeti ünnepen. Viktoriánus "nemzeti" ünnepet ül az ország.
Az MTI eközben kicenzúrázta a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) közleményét, mondván, hogy az a szabályzat 14.2. pontjába ütközik. A hivatkozott pont szerint „a közlemény nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit.“ (Az MTI-nek ugyan már semmilyen jó híre nincsen, mint a fenti gyakorlatból is látszik.)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is győzött a cenzúra és a szervilizmus: Petőfi egyik költeményét cenzúrázták ki. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar március 14-i ünnepsége alkalmából felkeresett egy általános iskolát, hogy két diák mondjon verset a nemzeti ünnep alkalmából. Az egyik nyolcadikos diáknak Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét kellett megtanulnia. Az iskolaigazgató és a fiú magyartanára már ekkor jelezte, hogy előfordulhat: a vers utolsó versszakát nem kell majd elmondania.
Az 1847-ben írt versben Petőfi az első három versszakban a haza szépéségéről és dicső múltjáról ír, az utolsó kettőben azonban már komorabb lesz a hangvétel. A vers utolsó versszaka pedig így hangzik:
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
Hétfőn azonban egy ezredes telefonált a fiú szüleinek, és azt kérte tőlük a fiú mégse szavalja el a verset, mert a „tábornok“ nem akarja. Ajánlottak helyette egy másik verset, amit elég lett volna felolvasni. Mivel így a fiú hiába tanulta meg a verset, a szüleivel együtt úgy döntöttek, inkább lemondták a fellépést.
Az Index megkereste az NKE-t, az egyetem nem tagadta le a történeket, ám azt írták, végül azért választották mégis A honvéd című verset, mert az jobban illeszkedik a tiszti tradíciókhoz.
Ezek után ma Orbán Viktor szokása szerint a Múzeumkertben mondott elképesztően beszédet a szabadságról és nemzeti egységről. Március 15. a nemzeti egység ígérete, arra emlékeztet, hogy "a hétköznapi könyöklés és a hétköznapi szócsaták fölött legyen egy közös cél, egy nemzeti, amely összetart bennünket" – mondta a beszédben, amit az MTI idézett.
"Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában"
- mondta a kormányfő, aki az egész politikai karrierjét arra építette fel, hogy a társadalmat megosztó témákat tűzött a zászlajára és terelgette össze híveit manipulációval, hamis hírekkel, félelem- és gyűlöletkeltéssel. Orbán olyanokat mondott, hogy 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz, és mi nem az,
"kiszórta, ami könnyűnek találtatott, és a rostán csak az igazság maradt fenn. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való".
Orbán természetesen brüsszelezett is egyet: szerinte nem volt, nincs és nem lesz mégoly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna.
A miniszterelnök a saját, don quijote-i „szabadságharca” és az 1848-49-es szabadságharc közé tette egyenlőségjelet. Szerinte hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba,
"valójában sohasem győztek le bennünket": "itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük".
"Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet arathat a birodalmak felett"
- mondta a miniszterelnök.
Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy "hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké”.
És jött a csattantó: a liberálisok – akiknek a nevében is a szabadság szó van – veszik el a szabadságunkat.
Nem ő, aki kiépítette az elnyomó, félelemre épülő diktatúráját Magyarországon. A miniszterelnök azt hangoztatta: "azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól és vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat!
Mint mondta, "szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója".
"Az európai ember csak akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról" - fogalmazott Orbán Viktor a Legyelországból hozatott bértapsolói előtt.
