- A lengyel kormányfő fél szemmel már az idei választásokra sandít, ezért nem megy el Jeruzsálembe a visegrádiak és az izraeli miniszterelnök mai találkozójára, de hát Morawieckinek is tekintettel kell lennie a maga újnácijaira;
- Trump azokat bátorítja EU -ban, akik a szervezet meggyengítésén dolgoznak, vagy netán ki akarnak lépni belőle - mondja egy tekintélyes német elemző;
- Soros nem ördög, de nem is ma született bárány.
New York Times/Washington Post/AP
A négy visegrádi ország miniszterelnökei közül csupán három lesz jelen Jeruzsálemben a V4-ek és Izrael ma kezdődő kétnapos találkozóján, miután a lengyel kormányfő lemondta a részvételt. Morawiecki azért marad távol, mert vitája támadt a házigazda Netanjahuval az ügyben, milyen szerepet töltöttek be a lengyelek a holokausztban. Az izraeli politikus a múlt heti varsói nemzetközi értekezleten szólalt fel és szavait a sajtó egy része úgy értelmezte, hogy az egész lengyel népet bűnrészességgel vádolta. Később ezt hivatalos források módosították, mármint hogy csupán egyes lengyelek felelősségét vetette fel, ám Varsó nem fogadta el a helyreigazítást. A lengyel Newsweek egyik szerkesztője az elutasítás okát abban látja, hogy Lengyelországban az idén választások lesznek, azok kívül új képviselőket kell küldeni Strasbourgba is, így a hatalom kénytelen gondolni a szélsőjobbos, illetve antiszemita szavazókra is.
A legújabb lengyel-izraeli diplomáciai viszály kapcsán a lap azt írja, próbatétel elé került Netanjahunak az a törekvése, hogy baráti kapcsolatokat alakítson ki a négy közép-európai állammal, miután azokat ellensúlynak szánja az EU többi tagállamával szemben Brüsszel közel-keleti politikájának befolyásolására. Bírálók szerint ugyanakkor a kormányfő a cél érdekében szemet huny a V4-ek országaiban tapasztalható történelmi revizionizmus, illetve antiszemitizmus fölött. Ám a politika nem eredménytelen, mert mint az ország ENSZ-nagykövete a minap elmondta: az unió több tagja is el akarta ítélni az USÁ-t, amiért az Jeruzsálembe költöztette nagykövetségét, ám ezt néhány keleti tagállam megakadályozta.
Az izraeli vezetőnek igen baráti a viszonya Orbán Viktorral, akit az újság szélsőjobbosnak minősít. Mindketten a kampányguru Finkelstein ügyfelei voltak. Krekó Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy hasonlóságok vannak a két politikai modell között, már amennyiben korruptak és tekintélyelvű rendszerként állandóan úgy érzik, hogy ostromolják őket. A magyar miniszterelnök tagadja a zsidóellenességet, ám dicséri Horthyt. És úgy tűnik, hogy a Soros elleni hadjárat is sokszor alkalmaz antiszemita utalásokat. Netanjahu fedezi magyar kollégáját. Az izraeli baloldali Meretz Párt vezetője nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a zsidó nép hazájának kormányfője antiszemita és rasszista országokat mos tisztára.
A Német Külpolitikai Társaság igazgatónője szerint még sosem volt ekkor a bizonytalanság a NATO jövője és akörül, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet kíván betölteni az európaiak biztonsága érdekében, miután az utóbbi két évben példátlan módon destabilizálódtak a transzatlanti kapcsolatok. Daniella Schwarzer úgy véli, hogy Trump az „Amerika mindenekelőtt” jelszavával rövid távú előnyökre törekszik. A szemében minden rossz és hasztalan, ami pénzbe kerül országának. Ugyanakkor az elnök veszélyt jelent az unió szemszögéből. Először is roppant mód rokonszenvezik a keménykezű, nacionalista és tekintélyelvű vezetőkkel, mint amilyen Kaczynski és Orbán. Csak őket tiszteli, miközben ők azok, akik fenyegetik az európai egységet. A Fehér Ház azokat bátorítja, akik meg akarják gyengíteni az EU-t, illetve ott akarják hagyni. Támogatja a Brexitet, ugyanakkor igyekszik nyomást gyakorolni Európára a kereskedelmen keresztül. Célja a megosztás, miközben a mai világban hatalmas ütőkártya a közös politika.
A szakértő szintén hatalmasnak tartja az orosz fenyegetést, ami több formában is jelentkezik. Klasszikus katonai értelemben elég csekély, annál nyomatékosabb viszont a hibrid hadviselés, a világhálón végrehajtott támadásokkal, az álhírek tömkelegével – a szélsőjobb szolgálatában. Moszkva az európai demokráciákat szeretné megingatni politikailag, illetve az értékeket tekintve.
Soros György sem nem sötét szuperagy, sem pedig nemes áldozat. Míg Európában politikailag semleges kezdeményezéseket támogat, addig a tengerentúlon kifejezetten a baloldalt pártolja. Így látja az emberbarát milliárdost az amerikai elemző, James Kirchik. Mint írja, az biztos, hogy Soros megosztja az embereket. Karitatív tevékenységéért egyrészt őt is tisztelik, illetve dicsérik, másrészt viszont ördögnek festik le és szidják. Ám egyben ellentmondásos személyiség, akinek adakozó hajlamát így is, úgy is lehet értékelni. Nem akarja szétrombolni a nyugati civilizációt, de nem is az az ártatlan bárány, ahogyan azt a szentek baloldali életrajzírói beállítják. Amerikában 32 milliárdot adott baloldali célokra, míg a sokat szidott Koch-fivérek össz-vissz két milliárddal segítettek republikánus jelölteket, illetve programokat.
Hogy éppen Magyarországon lett mumus, annak komoly okai vannak, ezt tudjuk Birnbaumtól. Merthogy kitűnően megfelelt az új ellenségképnek. Az antiszemita képzettársításokat Orbán nagyon is számításba veszi a hadjárat során. Kirchik szerint ugyanakkor az USÁ-ban Sorosnak nem kis szerepe volt a társadalom megosztásában, a közviták szintjének süllyedésében.
