- Amerika félrenéz, amikor a demokrácia súlyos kelet-európai bajairól van szó, mert biztonsági megfontolások vezérlik a térségben, csak éppen Kína és Oroszország pontosan a jogállami hiányosságok miatt tudott benyomulni a NATO keleti szárnyába.
- A német Rektori Konferencia új vezetője riasztónak tartja, amit a magyar kormány művel a tudománnyal.
- Szijjártó iskolát teremtett a magyar diplomáciában: grasszál a bunkóság.
Két volt amerikai NATO-nagykövet úgy látja, hogy a katonai szervezet többszörös válsággal néz szembe, teljesen elavult a stratégiája, ráadásul potenciálisan rákos fenyegetés éri belülről, a mind inkább tekintélyelvű magyar, lengyel, román és török kormány részéről. Nicholas Burns és Douglas Lute, aki egyben nyugalmazott tábornok, azt ajánlja, hogy a szövetség – noha általában nem avatkozik bele a tagállamok belpolitikája, ellenintézkedésként fejtsen ki politikai nyomást, így ne küldjön delegációkat az érintett országokba, illetve függessze fel azok részvételét a hadgyakorlatokban.
A két szakember azért írta a tanulmányát, mert fél, hogy a szövetség felkészületlen az újfajta digitális hadviselésre és a védtelen az orosz és kínai veszéllyel szemben is. Azt is nagy veszélynek tartja, hogy Trump – eddig példátlan módon – nem támogatja a NATO-t, noha az amerikai érdekeket szolgál. A szerzők féléves munkával alkották meg a dolgozatot, miután kikérték több mint hatvan diplomata, magas rangú katonai vezető és szakértő véleményét. Céljuk az volt, hogy megkongassák a vészharangot az Atlanti-óceán mindkét oldalán.
Az amerikaiak kihangsúlyozzák jelenlétüket Magyarországon és Lengyelországban, amivel részt vállalnak a térség biztonságából, ám közben engedményeket tesznek a két állam demokratikus normái ügyében – mutat rá a kommentár. Pompeo mondandójának az volt a lényege, amikor felkereste a régió három fővárosát is, hogy az USA visszatért. A miniszter úgy gondolja, hogy az előző washingtoni kormányzatok részéről az érdeklődés hiánya, illetve az erkölcsi felfuvalkodottság terelte a magyar és lengyel jobboldali populistákat Oroszország és Kína felé. Épp ezért, tette hozzá, az Egyesült Államoknak az uniós és NATO-kötelékek megerősítésére katonai, gazdasági és diplomáciai területen egyaránt nagyobb figyelmet kell tanúsítania ezen országok iránt.
E cél érdekében az amerikaiak hajlandók becsukni az egyik szemüket, amikor a jogállamról van szó. A tengerentúli vendég ugyan Budapesten és Varsóban sok pátosszal beszélt a szabadságért és a demokráciáért vívott harcról, ám csupán felületesen érintette Orbán tekintélyelvű politikáját. Közben szinte észrevétlen maradt, hogy harcot hirdetett a korrupció ellen. Fontosabb volt az új biztonságpolitika, ideértve védelmi szerződéseket, fegyverszállítási üzleteket és földgázszállítási terveket. Ám hogy az USA jelzi: még aktívabban kíván közreműködni a keleti szárny megerősítésében, az lényeges a NATO számára.
A Kelet-Európa iránt tanúsított harmónia éles ellentétben áll az EU-nak címzett kemény washingtoni retorikával. De az USA nem sokat kapott a felkeresett országokban. A magyar fél, amelyet Amerika a Moszkvához fűződő szoros kapcsolatok miatt a leggyengébb láncszemnek minősített, átlátott a mosolyoffenzíván. Ahogy Pompeo kitette a lábát, Orbán rögtön kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nincs politikai stratégiája a térséget illetően. A ravasz róka örült, hogy felértékelődött a világpolitikában, ám nem tett engedményeket sem Ukrajna, sem a Török Áramlat kapcsán. Sőt, Szijjártó kijátszotta egymás ellen az uniót, illetve a Trump-kormányzatot, amikor azt taglalta, hogy az orosz gázügyletekért képmutató módon csupán Magyarországot éri vád.
És valóban: a Fehér Háznak még igazolnia kell, hogy tartós az érdeklődése a Kelet iránt. A jogállami és geopolitikai kérdések szétválasztása, ami az új politika alapjául szolgál, igencsak problémás a stabilitás szempontjából. A hatalom központosítása és a civil társadalom gúzsba kötése pontosan azt az átláthatatlanságot, korrupciót, kétes üzleteket eredményezi Magyarországon, de másutt is, ami elősegítette az orosz és kínai riválisok befolyásának megerősödését. Leginkább persze az EU tudná megszabni az általánosan érvényes szabályokat. Ha Washington komolyan gondolja a keleti fellépést, akkor szüksége van lehetőleg minden európaira.
Magyarország fejleszti haderejét, hogy meg tudja magát védeni bárkivel szemben, miután Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a védelmet nem lehet a NATO-ra építeni, bármennyire is fontosnak tartja egyébként a szervezetet. Ezt idézi a portál a Figyelőnek adott miniszterelnöki interjúból, amely azután jelent meg, hogy Budapesten közös katonai együttműködési egyezményről és rakéták vásárlásáról tárgyalt az amerikai diplomácia vezetője. A magyar politikus sürgette az európai hadsereg felállítását, és szerinte az EU-nak képesnek kell lennie, hogy az USA támogatása nélkül is ellensúlyozza az orosz fenyegetést, ám emellett szükségesnek nevezte azt is, hogy a gazdasági kapcsolatok a lehető legjobbak legyenek Moszkvával.
Ugyanakkor bírálta, hogy a nyugati partnerek nem foglaltak állást az ungvári magyar Kulturális Központ elleni terrortámadással. Pompeónak azt mondta: az nem természetes, hogy pár kilométerre a NATO keleti határaitól gyújtóbomba robban és senki sem szól egy szót sem. Ha ilyesmi Jemenben történik, abból rögtön nemzetközi ügy lesz. Mint emlékezetes, Ukrajna szerint Oroszország rejtőzik az ilyen akciók mögött.
A magyar kormányfő politikai tőkét igyekszik kovácsolni a kereszténység megerősítéséből egy olyan országban, ahol még nagyon is jelen van a kommunista múlt. Hitvallása az, hogy Európának meg kell hallania Krisztus üzenetét, máskülönben győznek a muzulmánok. Orbán arról álmodik, hogy a konzervatív fordulat apostola lesz. Az európai választások előtt meghirdette a katolikus nemzetek védelmét a bevándorlással szemben, amelyet egyértelműen a terrorizmussal és az erőszakkal azonosít. A Fidesz, az illiberalizmus hirdetője töri magát, hogy megtérítse a magyarokat, noha azok közül csupán 39% vallja magát katolikusnak. A szocializmus tartósan megrendítette a hitet. Hogy megfordítsa az irányzatot, Budapest nyakló nélkül ösztönzi, hogy az egyházak vegyék kézbe az iskolákat.
Tíz év alatt az egyházi gimnáziumok aránya 10-ről 23,4%-ra nőtt, és bár az általános iskolák esetében nem ilyen látványos az előretörés (jelenleg 9,5% az egy évtizeddel ezelőtti 5,7%-kal szemben), azért erős irányzatról van szó. Az állam bőségesen ad pénzt a vallás szerepének növelésére, tavaly év végén 31 millió eurót irányzott elő az esztergomi Bazilika felújítására. Beer Miklós váci püspök azon ironizál, hogy a templomok nagyon jól néznek ki, csak kár, hogy még mindig eléggé üresek. Nála kint lóg a falon a pápa képe, pedig Orbán nyíltan bírálja az egyházfőt, amiért az sürgeti a Nyugatot, hogy az nyissa meg a határokat a menekültek előtt.
A német Rektori Konferencia új elnöke aggasztónak tartja, hogy több európai államban is korlátozni próbálják a tudomány szabadságát, fenyegetik azt, és ez különösen élesen jelentkezik Magyarországon. Peter-André Alt szerint az állam utasításokat ad a terület részére, az egyetemek vezetőit politikai szempontok alapján választják ki, mind jobban eluralkodik a megfélemlítés. Ezzel azonban szembe kell szállni, mert jobb a bajt legelején kell megelőzni. Annál is inkább, mert a tudomány különösen fontos ma, amikor a földrész válságban van. A kutatók tudnak segíteni ott, ahol a politika beleütközik a maga korlátaiba és ide kell érteni az alapkutatásokat is. Európa csakis a tudomány egységes övezeteként tudja megállni a helyét, a területen fenn kell tartani a nyíltságot és a liberalizmust, főként, amikor az a veszély leselkedik sok helyen, hogy gátolják a kutatás szabadságát.
Itt különösen fontos szerep jut a felsőoktatási intézményeknek. Ha olyan professzort alkalmaznak, akit nem szabadon választottak meg, akkor a kormánypolitikát hajtják végre, a következmény pedig az, hogy pl. a történelem- és politikatudományokban már előírják, hogy milyen témákkal szabad foglalkozni és melyekkel nem. Ebben a vonatkozásban riasztó a kelet-európai helyzet. Errefelé csak kevés államban nem tapasztalni elnyomást. Nagyon veszedelmes továbbá, hogy az új, jobbos nacionalista mozgalmak egyre jobban megvetik a lábukat az egyetemeken.
„Törődjön a maga dolgával!” – ezt üzente az illetékes magyar államtitkár a legfőbb brit zsidó szervezet vezetőjének, miután az aggodalmát fejezte ki a Magyarországon tapasztalható antiszemitizmus miatt, ideértve Orbán Viktor és a kormány ténykedését. Szalay-Bobrovniczky Vince azután közölte ezt, hogy Budapesten találkozott Marie van der Zyllel, aki szerinte politikai okokból simán hazudik. Előzőleg brit részről nyilvánosságra hozták, hogy a megbeszélésen felvetették: az Orbán-kabinet zsidóellenes kifejezésekre vetemedik és kisebbíteni igyekszik egykori magyar politikusok szerepét a holokausztban. Ugyancsak szóba hozták a magyar hatóságok hozzáállását a muzulmánok és a migránsok kapcsán, továbbá hogy a hatalomnak vitája van több kérdésben is a magyar zsidó közösségekkel. Kifogásolták, hogy Orbán Viktor milyen hangot üt meg Soros Györggyel szemben, hozzátéve, hogy itt régi antiszemita kliséket lehet tetten érni, ám ennek véget kell vetni.
Szalay-Bobrovniczky visszautasította az antiszemitizmus vádját, azt simán hazugságnak minősítette. Nem értett egyet Soros ügyében sem, mert szerinte az üzletember szervezi az Európába irányuló migrációt, ám ezzel veszélyezteti az európai biztonságot, beleértve zsidók életét is. Ekkor ajánlotta azt, hogy a brit szervezet ne üsse bele az orrát magyar ügyekbe. Van der Zyl megdöbbenve értesült a levélről és megismételte, hogy igenis antiszemita támadások érik Soros Györgyöt. Szerinte a magyar vezetésnek meg kellene szívlelnie, amit brit részről mondtak neki, már ha vissza akarja állítani a képet, hogy Magyarország olyan hely, ahol egyenlően bánnak a zsidókkal és más kisebbségekkel.
Alaposan felborítaná a dolgokat az EU-ban, ha jelentősen előretörnének a jobboldali-nemzeti erők a májusi választásokon. Erre a következtetésre jut az Európai Külkapcsolati Tanács nevű kutató intézet legfrissebb elemzése. Eszerint borulna a konzervatívok és a szociáldemokraták nagy koalíciója, mert a mandátumok egynegyedét, de akár egyharmadát is elvihetik az olyan pártok, mint az FPÖ, a Liga vagy Le Pen Nemzeti Gyűlése. Ily módon pedig blokkoló kisebbséghez juthatnának. Onnantól kezdve beleszólhatnának, hogy ki legyen a Bizottság új elnöke, szemben a két nagy pártcsalád jelöltjével. A későbbiekben véget vetnének a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő jogállami eljárásnak.
A következő költségvetésben korlátozhatják a közös programokat, sőt a Külügyi Szolgálatnak szánt előirányzaton keresztül még a külpolitikát is alakíthatják. Megerősödve minden eddiginél határozottabban követelhetik az Oroszország elleni szankciók feloldását, bár ebben a kérdésben megosztottak az érintett pártok. Az ellentétek magyarázzák, hogy a PiS mindezidáig miért nem állt össze pl. a Ligával. Azután a bevándorlás elutasítása arra ösztönözheti a jobboldali tömböt, hogy gátolja a szabad mozgás könnyítését az unión belül, vagyis fenntartanák az ellenőrzést több belső határon is.
A román kormány vizsgálatot indított a korábbi korrupcióellenes ügyésszel szemben, ami az ellenzék szerint beletartozik a bírálók elleni bosszú hadjáratba. A hatalom követi a magyar és a lengyel példát, amikor átalakítja az igazságszolgáltatást, noha a reformok az EU szerint lebontják a demokratikus normákat. Enyhíteni akarnak a büntetőtörvénykönyv előírásain, miután sorozatban kaptak börtönbüntetést magas rangú szociáldemokrata vezetők, az elnök, Dragnea pedig ugyanilyen okból nem lehetett a kabinet feje. A bíróságok kivizsgálására létesített új hatóság elsőként Laura Codruta Kövesit célozza meg, arra hivatkozva, hogy ügyészként a gyanú szerint visszaélt hivatalával, vesztegetett, többször is hamis vallomást tett.
Johannis államfő, aki nem ért egyet az új testület felállításával, sürgette, hogy gyorsan szüntessék be az egész eljárást, mert az nem lehet, hogy politikai okokból megfélemlítsék a bírákat és ügyészeket. De van még más is, mivel a kormánypárt ma akarja jóváhagyni a jövő évi költségvetést, és annak része, hogy 15 %-kal csökkentik az előirányzatot az olyan hatóságok számára, amelyek a korrupció és szervezett bűnözés ügyében illetékesek. Ehhez támogatását adja több nemzeti kisebbség. A titkosszolgálat vezetője azt mondja, hogy átléptek egy vörös vonalat, így a fejlemények már a nemzetbiztonságot fenyegetik. Kövesi szerint az eljárással a bosszún túl meg akarják hiúsítani, hogy ő lehessen az új Európai Ügyészség vezetője. Dragnea ezzel szemben azt hangoztatja, amit a nacionalisták másutt is, hogy ti. itt sötét erők összeesküvéséről van szó a háttérben.
