• A populizmus aligha tudja magát sokáig tartani, viszont nagy károkat tud okozni a népnek, míg végre megbukik
• Menekültügyben nem a következetesség a magyar politika legfőbb erénye - diplomáciai ámokfutás Brüsszelben
• Gruevszki legújabban azt állítja, hogy azért szökött Budapestre - az EU- és Nato-tag magyar állam hathatós közreműködésével -, mert odahaza megölték volna, ha bevonul a börtönbe
Fukuyama úgy látja, hogy a nyugati demokráciára nézve a legnagyobb ideológiai kihívást Putyin jelenti, de a fő veszélyt ebből a szempontból Magyarország testesíti meg, bár a Stanfordi Egyetem tanára szerint a liberális rendszereknek igazából nincs alternatívájuk. A 66-éves professzor azt mondja, hogy nagyon sok kedvezőtlen nyugati fejlemény mögött Moszkva áll. A törésvonalak olyan kérdések mentén húzódnak, mint vallás, család, a melegek jogai, ám a demokrácia szempontjából csak akkor válnak veszélyessé, ha ezek ürügyén intézményeket támadnak. Meg akkor, ha kikapcsolják a független sajtót és az igazságszolgáltatást, ahogyan azt Orbán Viktor az erkölcsileg szétesett elitre hivatkozva tette. Ugyanő annyira megváltoztatta a választási törvényt, hogy a Fideszt szinte lehetetlen alkotmányos úton leváltani. Hát, itt kezdődik a fenyegetés.
A beszélgetés apropója az volt, hogy legújabb könyvében Fukuyama kifejti: az identitás kérdése roppant módon megosztja a mai társadalmakat, súlyos nehézségekbe sodorta a liberális demokráciákat, ám ezt a területet semmiképpen sem szabad átengedni a szélsőjobbnak. Mint mondja, Trump a globalizált populizmus legeklatánsabb példája. Az ilyen emberek nem tartják legitimnek a fennálló állapotokat, ezért hatalmas veszélyt jelentenek a jogállamiság, az intézményes szerkezet szempontjából.
A demokrácia számára nem annyira Kína vagy Oroszország a veszedelmes, hanem az, hogy a saját választói fordulnak el tőle. A szakértő ennek ellenére nem látja rossznak a kilátásokat, noha Európában sokféle populista mozgalom van. Ám még léteznek olyan intézményes biztosítékok, amelyek a legrosszabbat megakadályozzák. Arról nem beszélve, hogy a populista politika az embereknek árt, lásd a Brexitet. Fukuyama nem gondolja, hogy ez a hullám sokáig tartana és érdemi alternatívát kínálna. Még akkor sem, ha napjainkban fegyverként él vissza az internettel.
Ugyanakkor van alapja az emberek dühének, mert a Nyugat nagy hibákat követett el, így az Irak elleni támadással, a migrációs válsággal, arról nem is beszélve, hogy a neoliberalizmus túl sok egyenlőtlenséghez vezetett. A populisták bázisát mindenütt a kevésbé képzett, vidéki lakosság adja, az idősebbek és konzertívabbak. A tömegek hihetetlen változásokon mentek keresztül. Ebben a helyzetben egyszerű a demagógok számára kijelenteni, hogy pl. a migránsok a felelősek, amiért széles rétegek csúsztak le. Ráadásul a működési zavarok eléggé elhúzódnak, de szó sincs arról, hogy olyan állapotok alakulnának ki, mint a múlt század 30-as éveiben. A demokratikus intézmények a legtöbb helyen sokkal erősebbek, mint akkor, ezzel párhuzamosan jóval kedvezőbbek a gazdasági feltételek. Szóval nem kell okvetlenül borúlátónak lenni.
A veszély két irányból jön: egyfelől a populisták megpróbálják etnikai alapon meghatározni a nemzeti identitást és a polgáriságot. Ez azonban lehetetlen, mert túl sok embert kirekeszt. A baloldal ezzel szemben egyáltalán nem kíván a nemzeti identitással foglalkozni, mert az a szemében a rasszizmussal egyenértékű. A középút az, hogy a kérdés fontos, mert a demokrácia nem létezhet, ha nincs egyezség az alapértékekről. Csak éppen ezek az értékek nem épülhetnek etnikai vagy vallási alapokra. Úgy is lehetne mondani, hogy nemzetállam kell, nacionalizmus nélkül.
Egy szemtanú szerint Magyarország diplomáciai ámokfutásba kezdett, miután a migrációra hivatkozva akadályozza a szorosabb együttműködést az unió és az arab, illetve észak-afrikai államok között. A botrány azért tört ki, mert a magyar képviselők nem járultak hozzá, hogy az EU dokumentumban rögzítse álláspontját az Arab Liga külügyminisztereivel tervezett hétfői találkozó előtt, ahol a kapcsolatok elmélyítése a téma. A magyar hozzáállás éles vitát váltott ki. Egy uniós megbízott úgy értékelte, hogy a magyar fél teljesen elszigetelte magát, mivel ideológiai megfontolásokból még igen messzire mutató kompromisszumos indítványokat is lesöpört az asztalról.
A holnapi egyeztetésen a hónap végére tervezett Sarm-el-sejki csúcskonferenciát készítik elő. Brüsszel abban bízik, hogy a kibővített politikai és gazdasági kooperációt eredményt hoz az illegális bevándorlás elleni küzdelemben is. Egy uniós forrás azt mondta, az Orbán-kormánynak kell eldöntenie, miért jó neki az, ha megnehezíti a közeledést az arab térséghez, hiszen anélkül nem lehet lépni a törvénytelen migráció ellen, amit Magyarország amúgy annyira sürget.
A volt macedón miniszterelnök azt közölte, hogy azért szökött el a kétéves szabadságvesztés elől, mert olyan híreket kapott, hogy a börtönben meg akarják ölni, és azért éppen Magyarországtól kért menedéket, mert egy EU- és Nato-tagállamról van szó, ahol függetlenek az intézmények. Gruevszki, a volt szkopjei erős ember először nyilatkozott azóta, hogy kereket oldott, az interjút az egyik macedón tévének adta. Azt állította, hogy eredetileg be akart vonulni a rács mögé, habár a hatalmi visszaélések miatt kiszabott ítéletet teljesen őrültnek és minden alap nélkülinek tartotta, ám utána jött a súlyos fenyegetés. Ezért azután először Tiranába, majd onnan bizonyíthatóan magyar diplomaták segítségével Magyarországra szökött. Macedónia azt követeli, hogy a politikus azonnal térjen haza, míg az unió több kérdésre is választ vár az ügyben a magyar hatóságoktól.
