• A kelet-európai államok arra éretlenül kerültek be az EU-ba és ez aláásta a szervezetet, ugyanakkor ha az unió elmismásolja a bevándorlást, akkor még inkább ajtót nyit a demagógok előtt
• Németország és Franciaország meggyengült, már nem képes vezetni az uniót, de az a baj, hogy más sem, ugyanakkor Európa igencsak megosztott a konzervatív nacionalizmus és a toleráns liberalizmus között
• Az EP beint a magyar és a lengyel kormánynak: pénz a jövőben csak akkor jön, ha be tetszik tartani a jogállami normákat és az alapokat nem vágják zsebre a rokonok és a haverok
Nemzetközi sajtószemle, 2019. január 18.
New York Times
A Human Rigths Watch szerint világszerte egyre erősebb a fellépés az autokratákkal szemben. A nemzetközi jogvédő szervezet éves helyzetértékelése arra a következtetésre jut, hogy az államok, civil szervezetek és népi mozgalmak mind nagyobb ellenállást fejtenek ki a populistákkal szemben, akik korlátozni igyekeznek a szabadságjogokat. A dokumentum úgy véli, hogy ez az elmúlt leglényegesebb fejleménye. A HRW elnöke kifejtette, hogy a demagógok, akik a gyűlöletet és az intoleranciát terjesztik, egy füst alatt táplálják az ellenzéket, amely egyfolytában nyeri a csatákat. Márpedig ez új erőt ad nemzetközi keretekben az emberi jogok védelmének.
A Berlinben közzétett jelentés példaként említi meg, hogy milyen ellenállás tapasztalható Európában a demokrácia elleni támadásokkal szemben, az utcákon, illetve intézményes formákban. Így pl. Magyarországon sokan tüntettek Orbán Viktor fokozottan tekintélyelvű hatalma és a tanszabadság szűkítése miatt. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy autokrataként kifizetődő megszegni az emberi jogokat, mert az érdekeltek így uralmon tudnak maradni, képesek megtömni a zsebüket és kifizethetik a vazallusokat is. Ugyanakkor a jogvédő szervezetek feladata az, hogy ráébresszék a másik felet, hogy a végelszámolásnál sokba kerülhet nekik a jogsértés, ezért azok lassan kezdik visszafogni a visszaéléseket.
De persze azért a kép nem ennyire rózsás, vannak kudarcok is az emberi jogok frontján. Kínában erősödött az elnyomás, jócskán kiterjesztették a köznép megfigyelését és egy millió ujgurt vettek őrizetbe,hogy átneveljék őket, azaz, hogy lemondjanak az iszlám vallásról és etnikai hovatartozásukról. De mivel Kína hatalmas, a világ ezt is lenyeli tőle.
https://www.nytimes.com/aponline/2019/01/17/world/europe/ap-human-rights-report.html
Washington Post
A neves amerikai külpolitikai elemző, Fareed Zakaria úgy látja, hogy az uniót két dolog ásta alá: az egyik az, hogy a Szovjetunió összeomlása után túl gyorsan vette fel a keleti államokat, amikor azok a gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve jócskán elmaradtak a nyugati országoktól. De hát akkor még a cél a piacok kinyitása, a szabályok egységesítése és új növekedési lehetőségek feltárása volt, ám az EU hamarosan elosztó hálózattá vált, azaz a tehetős nyugati tagoktól a feltörekvő államokhoz csoportosítja át a pénzeket. A magyar gazdaság még most is a GDP 3 százalékának megfelelő összeget kap Brüsszeltől.
A gazdag és szegény Európa közötti szakadék elkerülhetetlenül vezetett azután a migrációs válsághoz. 10 év alatt kétmillió lengyel települt át Nagy-Britanniába, illetve ugyanennyi román ment olasz és spanyol földre. Ennek tudatában kell azt nézni, hogy négy éve több mint egymillió közel- és közép-keleti menekült özönlött a földrészre. A bevándorlástól való félelem hatalmas lökést adott a szélsőjobbos nacionalistáknak, akik lejáratják a fennálló rendet, hiszen azt teszik felelőssé az ellenőrzés nélküli népvándorlásért.
A másik ok az euró, miután az egységes pénzügyi rendszert kényszerít 19 országra, ám azok költségvetési rendszere igencsak eltérő. Így amikor beüt a válság, a bajba kerülő országok nem tudnak mit tenni, ami azután stagnálást és politikai lázadást vált ki. Európának ki kell használnia a Brexitet, hogy számba vegye a dolgok állását, hogy mi sikeredett félre. Vissza kell térnie alapelveihez, és meg kell néznie, hogy mi az, ami jelenleg nem működik. A földrész ugyanis megfeneklik. Márpedig az EU az USÁ-val együtt a fő motor a világban a nyitott piacok, a demokrácia, a szabadság és törvény, az emberi jogok és az általános jólét számára. Ezek az értékek leomlanak, ha a két központ közül bármelyik még jobban meginog.
FT
A gdanski polgármester tragikus halála figyelmeztetés Európa számára, Adamowicz a toleráns liberalizmus jelképe lett. Ezt emeli ki a vezércikk, hozzátéve, hogy a gyilkosság rávilágít arra a mély megosztottságra és mérgezett politikai légkörre, amit az ultrakonzervatív Jog és Igazságosság irányvonala eredményezett. De Lengyelország csupán egy példa arra a törésvonalra, ami a konzervatív nacionalizmus és a liberalizmus között húzódik a földrészen. Ha bárki politikai indítékot keres a szörnyű tettre, az legyen óvatos. Ám az áldozat személye, a helyszín és az eset körülményei jóformán kizárják, hogy az elöljáró véletlenül halt meg. Hiszen liberális vezetőként támogatott olyan liberális ügyeket, mint a melegek jogai vagy a menekültek befogadása és emiatt összetűzésbe keveredett a PiS-szel.
A kormánypárt és a szélsőséges csoportok propagandája célba vette azt az adománygyűjtő rendezvényt is, ahol a végzetes cselekmény történt. A hatalom által használt nyelv arra bátorította a híveket, illetve a szélsőségeseket, hogy olyan ellenségnek tekintsék a mérsékelt liberálisokat, akiket könyörtelenül szét kell zúzni. Most mindenekelőtt a PiS-nek és az általa ellenőrzött állami sajtónak el kell ítélnie mindenfajta politikai erőszakot. Ám ez inkább csak taktikai megfontolásokból várható, tekintettel ez európai választásokra. De Európának is végig kell gondolnia bizonyos dolgokat. Salvini pár napja Varsóban új európai tavaszt ígért. Orbán Viktor dicsérte a kibontakozó lengyel-olasz tengelyt, hangsúlyozva, hogy azt szeretné, ha a bevándorlást ellenző erők többségbe jutnának az uniós intézményekben. Vagyis a tolerancia és a megosztottság meghaladása, az EU két fő értéke kerül most veszélybe.
https://www.ft.com/content/9863bad2-18e6-11e9-9e64-d150b3105d21
Economist
A szerkesztőségi állásfoglalás inkább a gyengeség jelének tekinti, hogy Németország és Franciaország Aachenben négy napon múlva új alapszerződéssel kívánja megerősíteni együttműködését, ami egyúttal jelzés akar lenni, hogy a két állam továbbra is az Európai terv motorja. Ám az esemény több kárral járhat, mint haszonnal. Egyfelől inkább a formára összpontosít, semmint a tartalomra és ez mutatja, milyen messzire került egymástól a két kormány. Másfelől az egységet olyan kettős nyilvánítja ki, amely idegesíti az EU más tagjait. A szervezetnek jelenleg új energiára és vezetésre van szüksége, tekintve a rengeteg gondot. A német-francia viszony egyébként is mélypontot él át. Párizst kiábrándította a mód, ahogyan Berlin fogadta Macron európai reformterveit. Ellenkező irányban pedig a németeket elkedvetlenítette, hogy a francia államfő nem támogatta Merkel elképzelését a menedékkérők elosztására. Azon kívül az elnök fel akarja törni a mostani pártrendszert, ami meggyöngítené a Néppártot Strasbourgban.
További gond, hogy nincs sok tartalom az Aachenben aláírandó okmányokban. Azt is látnia kell mindkét félnek, hogy az unió bővítésével most már nem tudják olyan egyszerűen rákényszeríteni a döntéseket a többiekre. Jogállami kérdésekben az olasz populista vezetés közelebb van a nacionalista keleti kormányokhoz. A migráció ügyében viszont éles az ellentét Róma és a V4-ek között. A német-francia tandem szükséges, de egyre kevésbé elégséges feltétel a haladás szempontjából. Ráadásul mind kevesebb a szövetségese. És egyetlen tagállam sem akar több jogkört adni Brüsszelnek. A probléma az, hogy Merkel és Macron nem tudnak belebújni Nagy Károly cipőjébe, de nem látszik, hogy bárki más képes volna rá.
https://www.economist.com/leaders/2019/01/17/france-and-germany-plan-to-sign-a-new-treaty-in-aachen
Politico
A portál azt tanácsolja az európai vezetőknek, hogy foglalkozzanak érdemben a migrációval, mert különben átengedik a terepet a populistáknak, ám sajnálattal állapítja meg, hogy pontosan ez történik napjainkban. Az EU képtelen megújítani működésképtelen menedékpolitikáját, és ennek csakis Salvini, Orbán, valamint Le Pen lesznek a nyertesei, tehát akik szélsőjobbról támadják a jelenséget. Főleg mivel az EP-választásokon általában a proteszt szavazók járulnak az urnákhoz. A közömbös mérsékeltek inkább otthon maradnak. Az elit ugyanakkor inkább azt hajtogatja, hogy a válságnak vége, ami lehet, hogy statisztikailag igaz, de politikai értelemben semmiképpen sem. Ily módon azonban a populisták szabják meg a közbeszédet, a félelemkeltéssel, és a rasszista utalásokkal.
A választók úgy látják, hogy Európa kudarcot vallott a kérdés kezelésében. Közép-Európában azért vannak felháborodva az emberek, mert az EU több ezer menekült befogadására akarta rákényszeríteni országukat, mintha a halászati kvótákról volna szó. Az unióról alkotott képnek súlyosan ártott az a benyomás, hogy a szervezet nem tudja ellenőrizni a bevándorlást a külső határokon. Ez pedig termékeny talajhoz segítette a Salviniket és Orbánokat, akik azt állítják, hogy a keresztény Európát védelmezik a feltételezett iszlám invázióval szemben. Természetesen, a populisták nem akarnak megoldást. Nekik az a jó, ha napirenden tudják tartani a kérdést, és azon keresztül püfölhetik Merkelt és Macront.
Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű elemző intézet vezetője, Gerald Knaus, a törökökkel kötött megállapodás szülőatyja olyan koalíción dolgozik, amely a többi közt a németek és a franciák bevonásával új menedékrendszert alakít ki és megkerüli a magyar, valamint a lengyel kormányt, ha azok nem akarnak együttműködni. Az első eredmények már a májusi választás előtt megmutatkozhatnak, ha sikerül csatornákat kialakítani a törvényes bevándorláshoz. Annál is inkább, mert már egy sor állam munkaerőhiánnyal küszködik, lásd a lengyeleket. Az EU-vezetők már csak ezért sem engedhetik át a kérdéskört a populistáknak.
https://www.politico.eu/article/migration-populism-mainstream-leaders-need-to-stand-up/
FAZ
Az Európai Parlament véget akar vetni a haveri kapitalizmusnak és az uniós értékek semmibevételének, ezért azon van, hogy a jövőben nem kaphassanak pénzt azok a tagállamok, amelyek megsértik a jogállamot. Az EU jelenleg bajlódik az ilyen országokkal. A magyar és a lengyel kormány ellen ugyan szerződésszegési eljárást indult, de az sokáig tart. Épp ezért Strasbourgban olyan döntés született, hogy törlik, illetve korlátozzák a támogatásokat az olyan tagok esetében, amelyek megnyirbálják a bíróságok függetlenségét, illetve elősegítik a korrupciót. A képviselők nagy többséggel hagyták jóvá Oettinger biztos javaslatát a következő pénzügyi időszakra. Eszerint a pénzek visszafogását a Bizottság javasolhatná egy független szakértői testület révén, amely minden évben jelentést adna ki a tagállamok demokráciájának állapotáról. A szankciókat csakis minősített többséggel lehetne megakadályozni, de ennek megszerzésére csupán néhány hét állna rendelkezésre.
Súlyos problémák vannak a kereszténydemokratáknál Orbán Viktorral, a szociáldemokratáknál a román Dragneával, a liberálisoknál a cseh Babissal. Az SPD egyik képviselője úgy fogalmazott, hogy egyes államok önkiszolgáló boltnak akarják használni az uniót, ám vitatott témáknál megtagadják az együttműködést. Egyik zöld társa hozzáfűzte, hogy aki aláássa az európai értékeket, az ne tartsa a markát az uniós forrásokért. Az is cél, hogy egyes hatalmak ne tudják maguknak, rokonaiknak vagy barátaiknak elcsaklizni az alapokat – mutatott rá a CDU-s Inge Gräßle. Magyarország és Lengyelország határozottan elutasítja az elképzelést. A jóváhagyásához teljes egyetértés szükséges. Májusig ez szinte teljesen kizárt.
Die Zeit
A szélsőséges német AfD érintett parlamenti képviselője megvált attól a munkatársától, aki ellen erős a gyanú, hogy ő adott megbízást, valamint pénzt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezetének székházának felgyújtására tavaly februárban Ungváron. A politikus azt közölte, hogy a döntés kölcsönös megegyezéssel született meg, ám szerinte ez még nem jelenti azt, hogy megállnak a vádak a publicista Manuel Ochsenreiter ellen. Viszont a berlini ügyészség már meg is kezdte a nyomozást. Az egyik tettes hírek szerint a lengyel fasiszta szövetség tagja, aki azt vallotta, hogy a szélsőséges német újságíró bérelte fel. 1500 eurót adott neki. Az értesülést a lengyel igazságszolgáltatás megerősítette. A főkolompos azonban tagad. Az ukrán külügyminiszter ugyanakkor nagyon is elképzelhetőnek tartja ezt a lehetőséget, hozzátéve, hogy az ügy mögött nagy valószínűséggel Oroszország áll, amely szeretne nyugtalanságot kelteni a Kárpátalján.
Reuters
Az izraeli búvárcsoport vezetője úgy gondolja, a Mazsihisz inkább belpolitikai okokból kérte, hogy állítsák le a háború végén a Dunába lőtt zsidók maradványainak felkutatását. Jelezte, hogy ők folytatják a tevékenységet, hacsak megbízóik másként nem döntenek. A legnagyobb zsidó szervezet arra hivatkozva fordult a két kormányhoz, hogy jobb volna hagyni békében nyugodni az áldozatokat, ott, ahol 75 éve vannak. Sérti a halottak méltóságát. A munkálatok megosztják a magyar zsidóságot, mert ortodox, illetve haszid csoportok helyeslik a munkát. Az őket képviselő EMIH úgy nyilatkozott a héten, hogy a maradványokat Izraelbe viszik majd el, ez számukra erkölcsi kötelesség. A hírügynökség megjegyzi, hogy a Sorsok háza szintén vita tárgya a két közösség között.
