• A magyar miniszterelnök saját magáról állított ki bizonyítványt azzal, ahogyan keresztülverte a rabszolga törvényt és a közigazgatási bíróságok felállítását a Parlamentben
• Orbán egyelőre nem enged a tömeges tiltakozásnak, de lehet, hogy a nők ezúttal móresre tanítják
• A kormányfő foghatja a fejét, amiért évek óta a bevándorlás ellen uszít, mert most éppen a szakképzett migránsok húzhatnák ki a bajból a magyar gazdaságot
A túlóra törvénnyel Orbán melléfogott és ily módon megkönnyítheti, hogy az EU végre érdemi nyomást gyakoroljon rá a demokratikus normák védelmében. Szóval, lehet, hogy a populizmus Magyarországon tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Az utóbbi napokban tízezrek demonstráltak. A jelek szerint a rabszolga törvény egyesíti az ellenzéki pártokat. A miniszterelnök kezében tartja a sajtót, támadja a vele szemben álló erőket és elfojtja a szabad beszédet. Éppen emiatt annál meglepőbbek a tiltakozások. A politikus félreállította a független bíróságokat, uralma alá hajtotta a jobboldali médiát, de ugyanilyen riasztó a CEU bezárása is. A miniszterelnök bőszen terjeszti az antiszemita összeesküvés elméleteket Soros ellen.
Az unió hiába próbálta megdorgálni. A lengyelek által kilátásba helyezett vétó miatt leállt a jogállami eljárás is. Európának bizonyosan nincs szüksége újabb civakodásra, de rövidlátó és veszedelmes, hogy nem reagál a magyar illiberalizmusra. Orbán antidemokratikus ténykedése és az a tény, hogy nem hajlandó szembeszállni az erősödő zsidóellenességgel, túl komoly ahhoz, hogy csak úgy átlépjenek rajta. De most meg lehet próbálkozni keményebb eszközökkel. Brüsszelnek végre ki kell mondania, hogy a kohéziós alapok elosztását a jogállam betartásától teszi függővé. Azt is egyértelművé kell tennie, hogy kész megvonni a magyar szavazati jogot az Európai Tanácsban. Ha a magyar vezető nem enged, az EPP-nek ki kell zárnia a Fideszt még az EP-választások előtt. A magyarok hirtelen a sarkukra állnak és azt mondják, most már elég. Ugyanezt kell tennie a földrésznek, csak komolyan is kell gondolnia.
Nem sok jót gondol az orbáni demokráciáról a konzervatív lap kommentárja. Mint írja, lehet, hogy a tüntetések ereje alábbhagy az ünnepek miatt, a megmozdulások azonban rávilágítanak, hogy igazából itt már nincs szó valódi demokráciáról. És itt teljesen mindegy, ki mint értékeli a túlórák szabályozását. Sokkal inkább számít az, milyen körülmények között született meg a jogszabály, és hogy a miniszterelnök hogyan reagál a bírálatokra. A demokratikus rendszerek egyik jellemzője, hogy a törvényjavaslatokat alaposan meghányják-vetik a parlamentben. Ám Magyarország ilyesmiről már nincs szó. A Fidesz egyszerűen keresztülveri az indítványokat. Az ellenzék nem fejtheti ki véleményét. A demokratikus szokásokhoz hozzátartozik is, hogy a kormány szembenéz a bírálók véleményével. Orbán többet elárult magáról, mint az ellenfeleiről, amikor a tiltakozásokat azzal intézte el: azok hisztérikus sikongatások.
A Human Rights Watch európai jogi igazgatója szerint véget kell vetni annak, hogy Magyarország tovább sodródjon a tekintélyuralom felé. Philippe Dam rámutat, hogy mivel közelednek az európai választások, és mivel a magyar kormány újabb támadásokat indít a jogállam ellen, az EU-nak a demokratikus normák betartásához kell kötnie a közösségi támogatások folyósítását, továbbá el kell tartania magától a Fideszt. Budapesten és jó pár vidéki városban már több mint egy hete zajlanak a demonstrációk az új törvények ellen. A közigazgatási bíróságok működését az igazságügyi miniszter felügyeli majd, és ez ellentmond a hatalmi ágak szétválasztásának. Éppen akkor, amikor egyre több korrupciós vád éri a kormányt, ideértve európai pénzek elsikkasztását is. De a felvonulók követelik a szabad sajtót és bírálják az autokrata hatalom jó pár más intézkedését is.
Az elmúlt 8 évben példátlanul antidemokratikus irányba tart Magyarország. A gyülekezési szabadságot nagymértékben szűkítették. A ’Stop, Sorossal’ lecsaptak a civil szervezetekre. A CEU távozása egyenesen következik Orbánnak az üzletember elleni személyes hadjáratából, de tanúsítja azt is, milyen támadások érik a tanszabadságot. Idevág a gender szakok leállítása is. Ám immár nem szabad úgy tekinteni a politikusra, mint egyszerű bajkeverőre. Pár hónappal az EP-választás előtt nem maradhat válasz nélkül a demokratikus elvek újabb megsértése. A labda most az Európai Tanácsnál van. Fontos, hogy főleg Franciaország és Németország követeljen 180 fokos fordulatot a magyar miniszterelnöktől. E tekintetben fontos szerephez jutnak a néppárti partnerek is, amelyek immár nem fogadhatják el, hogy a migráció körüli vita igazolná a Fidesz irányvonalát. Európa jövője közös választ igényel. Nem szabad cserbenhagyni a magyarok ezreit, akik meg akarják védeni a demokráciát.
Sok ezren tüntettek Budapesten, elutasítva Orbán nacionalista politikáját. A részvevők tiltakoztak az új rabszolga törvény, a fokozódó korrupció és a tanszabadság korlátozása ellen. A menet az államfői rezidenciához vonult, miután Áder János aláírta azt a jogszabályt is, amely a kormány ellenőrzése alatt álló közigazgatási bíróságok felállításával éles érdekütközést szül és csökkenti az igazságszolgáltatás függetlenségét. A megmozdulások lehetővé teszik az összefogást a széttöredezett ellenzék számára. 8 év alatt a miniszterelnök teljesen átalakította az országot.
Az állam mind inkább jelen van az élet minden területén. Igyekszik központosítani az irányítást és megtámogatni a gazdaságot. A választási sikeren felbuzdulva Orbán elűzte a CEU-t, és továbbra is ki szokott rohanni a migránsok ellen, ugyanakkor nem hajlandó csatlakozni az új Európai Ügyészséghez. Tóth Csaba a Republikon Intézettől úgy véli, hogy a túlmunka szabályozása az a fejlemény, amelytől végképp besokalltak az emberek.
Orbán Viktor továbbra is keresi az összeütközést a tüntetőkkel, azt mondta róluk, hogy amit csinálnak, az hisztérikus sikongatás. Kijelentette, hogy hasonló volt a reakció akkor is, amikor kipaterolták az IMF-et, csökkentették az adókat vagy bevezették a közmunkát. Miközben a megmozdulásokat kiváltó jogszabály lehetővé teszi, hogy évente 400 óra legyen a túlmunka, a fizetséget viszont három évig halogassák utána.
A magyar kormányfő sutba vágta a visszafogottságot, az óvatosságot a tiltakozókkal szemben, egyre keményebben reagál arra, hogy mind többen tüntetnek ellene. Az EP ugyan figyelmeztető jelzésnek szánta, hogy jogállami eljárást kezdeményezett a hatalom ellen, ám Orbán azóta minden eddiginél határozottabban csap le az elégedetlenkedőkre. Az elmúlt másfél hét tüntetései során több mint 50 embert vettek őrizetbe, a rendőrség sűrűn vetett be paprika spray-t. Az ilyen jelenetek teljesen szokatlanok Magyarországon. A Fidesz Gyurcsányt és Sorost tette felelőssé az eseményekért, amelyek már a vidékre is átterjedtek, igaz ott nem sokezres volt a tömeg.
Lukácsi Katalin, aki kilépett a KDNP-ből, azt mondja, hogy a kormánypárt vidéken már nagyjából egypártrendszert épített ki. Emiatt sokan félnek nyíltan szembeszállni vele. A rendőrség fellépése láttán több ellenzéki politikus már a belügyminiszter lemondását követeli. A riport a magyar Fouché-nak, tehát Napoleon rettegett rendőrfőnökének minősíti a volt MSZP-s Pintér Sándort.
Orbán Viktor az utóbbi három évben nem győzte hangoztatni, hogy a migránsok terrorveszélyt jelentenek és a munkaerőpiacot fenyegetik. Kampánya be is söpörte a politikai hasznot, ám ez a hozzáállás most visszaüt a virágzó magyar gazdaság szemszögéből. A kormányfő politikailag mérgezővé tette azt, ami egyébként természetes eszköz lenne az ínséges munkaerő helyzet enyhítésére: vagyis hogy szakembereket hozzanak be külföldről. Ehelyett engedélyezi, hogy a cégek hatalmas túlórákat rakjanak a dolgozók vállára. Charles Robertson, a london Renaissance Capital fő közgazdásza azt mondja, hogy a gazdasági nacionalizmusnak megvannak a maga határai. És ha nincs elég ember, akkor Magyarország csak annyit tehet, hogy több munkára kényszeríti a már meglévő alkalmazottakat. Megoldás volna, hogy a határon túlról importáljanak utánpótlást, ám ez beleütközik az orbáni irányvonalba.
A rabszolga törvény elsősorban az autógyáraknak kedvez. De a megmozdulások most már átmentek rendszerellenes tiltakozásba. Orbán az illiberális demokrácia megteremtésén fáradozik és fekete bárány lett az európai politikai fő áramlat számára. Boros Tamás, a Policy Solutions társelnöke kétségbeesett lépésnek tartja a túlmunka szabályozását, miután a miniszterelnök a migránsellenes retorikával a sarkokba manőverezte magát.
A rabszolga törvény elleni tiltakozások jól illusztrálják a magyar gazdasági modell bajait. Tehát hogy mekkora ellentmondás van a lehető legtöbb külföldi tőke becsábítását célzó politika, illetve a migránsok távoltartása között. Magyarország súlyos munkaerőhiánnyal küszködik. Orbán Viktor egyrészt alacsony vállalati adókkal kedveskedik az idegen beruházóknak, másrészt igyekszik elérni, hogy erősen növekedjen az autóipar, amely már az ipari termelés 29 %-át adja. Ő a fejlett technológiához az olcsó, jól képzett munkáskezet adja, de épp itt jelentkeznek a gondok a bevándorlás heves elutasítása és a nagyarányú kivándorlás miatt. Már a cégek 93 %-a mondja azt, hogy ember híján nem tud annyit előállítani, mint amennyire képes volna. A következményeket megérzi Németország is.
A szomszédos államok is hasonló gondokkal küszködnek, bár messze nem alacsonyabb szinten. Ezért figyelik, miként igyekszik felszámolni a szűk keresztmetszetet a magyar kormány – hangsúlyozza a Német Külkapcsolati Tanács szakértője. Lengyelország jó egymillió ukrán vendégmunkással próbálja áthidalni a problémát. Tavaly egymaga több tartózkodási engedélyt adott ki, mint az összes többi EU-állam együttvéve. De Budapestnél előbbre tart ez ügyben Csehország és Szlovákia is.
A nők nekimennek Orbán Viktornak, politikusaik és aktivistáik alternatívát kínálnak a macsó közélettel szemben. Azt mondják, többé nem fogják be a szájukat. Olyannyira nem, hogy a vasárnap megmozduláson pl. csakis asszonyok szólaltak fel. Egy olyan országban, hogy a hivatalos populista irányzatnak kifejezetten macsó íze van, és a gyengébbik nemről zajló viták sokszor csupán a gyereknevelésre és a családi életre korlátozódnak. Vadai Ágnes azt mondja: meg akarják értetni mindenkivel, hogy oda kell figyelni a női képviselőkre, illetve általában a nőkre. Ami az állami tévében történt, arról Szél Bernadett azt mondja: azt hitte, hogy egy asszonyt majd nem bántanak a biztonságiak, de tévedett. Ám a jövőben éreztetni akarják a nők erejét.
Tanulmányok támasztják alá, hogy egy csomó jobboldali populista nőgyűlölő nyelvet használ és a hagyományos nemi szerepre kárhoztatná az asszonyokat, és ez különösen áll Magyarországra. A Fidesz 133 képviselője közül csak 11 a nem férfi. Orbán retorikája gyakran sértő. Varga-Damm Andrea a Jobbiktól úgy véli, a kormányfő fél a nőktől, nem tud velük normálisan beszélni. Komplexusa van. Vadai Ágnes az ellenzéki összefogás kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy vasárnap olyan nők mondtak beszédet, akik között nincsenek személyi ellentétek, nem úgy, mint a férfi politikusok között. Ezért segítik az egyeztetést, bár nincs szó a lányok forradalmáról.
Nők viszik a prímet Magyarországon az autokrácia és a szexizmus elleni küzdelemben. Donáth Anna jelképpé vált, amint a múlt héten magasba tartott egy füstgyertyát az egyik megmozduláson. A rendőrség leteperte és letartóztatta, az erről készült felvételek újabb tiltakozásokra mozgósítottak. Sok női aktivista és politikus szolidaritását nyilvánította ki iránta és ez emblematikusan mutatja a gyengébbik nem szerepét a kicsiny, de elszánt lázadásban a mind inkább autokratikus Orbán Viktor uralmával szemben a férfiak által meghatározott magyar közéletben. Az este 15 ezren vonultak az elnöki palotához, és megint csak élenjáró szerepet vállaltak benne a nők.
Víg Dávid, az Amnesty International igazgatója azt mondja, hogy bátor asszonyok közvetítik az üzenetet a tüntetéseken és ez nagyszerű. A női parlamenti képviselők aránya az OECD kimutatása szerint Magyarországon a legalacsonyabb a tagállamok között. Orbán azt vallja, hogy nem a nőknek való a politikai stressz. Egy szakértő úgy látja, hogy az Országgyűlésben nem csupán fokozódik a szexizmus, hanem bevett gyakorlattá vált. Gyakoriak a nők szellemi képességeire tett megjegyzések, obszcén utalások, illetve általában a durvaságok.
Az osztrák konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány meghamisított videót tett közzé a Facebookon Guy Verhofstadtról. Karas felszólította Orbán Viktort, hogy haladéktalanul vegyék le a világhálóról a kifogásolt propaganda felvételt, miután az nem felel meg a tényeknek, és a kormányfő adjon nyilvános magyarázatot a történtekre. Az európai liberálisok EP-csoportjának vezére azt hangsúlyozta, hogy az összeállítás meghamisította azt, amit négy éve a migrációról mondott. Közvetlen összefüggésbe hozza a bevándorlást, a Nyugaton végrehajtott terrorakciót, valamint a belga politikust. Idekapcsolódik az EU igazságügyi biztosának nyilatkozata, miszerint félő, hogy a közeledő EP-választás előtt dezinformációs kampányok indulnak be. A lap szerint Jourová éppen a magyarok által manipulált Verhofstadt-anyagra utalt.
