Eddig mindig jól lavíroztak, hogy csak olyanokkal szemben lépjenek fel, akik gyengék. De most úgy néz ki, sikerült kihívniuk maguk ellen szélesebb tömegek haragját.

8-ára, szombatra tüntetést szerveznek a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen. A Magyar Szakszervezeti Szövetség a tüntetésen kívül konzultációt és aláírásgyűjtést is szervez a rabszolgatörvény ellen. Az aláírásgyűjtés célja, hogy a szociális partnerek megállapodásán alapuló új Munka törvénykönyvet fogadtassanak el az állampárttal. A MASZSZ tiltakozik a kormánytisztviselők érdekeit sértő, valamint a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság elleni intézkedések miatt is. A szakszervezet közleménye azt írja:

„A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi 50 nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság. Mindenkit egységes és határozott fellépésre szólítanak fel ezért: szerintük nyilvánvaló, hogy a kormány csak az erőből ért.”

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) közleménye azt írja:

„A kormány lépéseit csak nagyon súlyos megszorításokként lehet értelmezni. Magyarország kormánya úgy kívánja idecsábítani a külföldi tőkét, hogy törvényt alkot a munkavállalók kizsákmányolásáról a túlóra keret drasztikus emelésével, és úgy karcsúsítja a közigazgatásban dolgozók létszámát, hogy a megmaradt munkatársaktól elvesz 5 nap alapszabadságot, és átlagosan napi két órával növeli munkaidejüket. Ezek a lépések nem a versenyképességet vagy az államigazgatás hatékonyságát fokozzák, hanem lehetőséget adnak a megfélemlített munkavállalók tömegeinek kizsigereléséhez. Ismét a munkavállalókon kívánják behajtani a multiknak adott kedvezményeket, amelyek hiányoznak az államkasszából.”

A felháborodást Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői módosító indítványa indította el. Ez úgy változtatná meg a Munka törvénykönyvét, hogy az üzemi megbízott vagy üzemi tanács jóváhagyásával is el lehetne rendelni évi 400 óra túlmunkát, a munkaidő keretet pedig 3 évre emelnék. (Sem az üzemi megbízott, sem az üzemi tanács nincs megbízva a dolgozók érdekvédelmével).

Magyarországon eleve a nemzetközi tőke kívánalmai szerint íródott a Munka törvénykönyve. (Erről korábban itt és itt is írtunk.) Orbánék neoliberális gazdaságipolitikája igazi kiszolgáló országgá változtatták Magyarországot, ahol a magyar dolgozók érdekeit alig hallgatja meg valaki. A G7 egy látványos grafikonnal mutatta be, hogyan dolgoztatják halálra a magyarokat.

A grafikon megmutatja, hogy a lengyelek és románok mellett a magyarok holtversenyben dolgoznak a legtöbbet Európában. Vagyis az alap munkaidő jóval több, mint egy fejlettebb európai országban. Erre jönne hozzá a kormányzat javaslata, ami szerint január 1-jétől a jelenlegi 250 óráról 400 órára nő az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. A 400 óra ebben az olvasatban azt jelenti, hogy az egyébként is meglehetősen magas, 1840 órás alapot most már évente közel 22 százalékkal toldhatja meg a túlórázás – írja a lap. Összehasoníltásképp, a rabszolgatörvény lehetővé tenné, hogy  

a magyar munkavállalóknak dupla annyi túlórát rendeljenek el, mint a németeknek

- írta a Népszava. 

A Kósa-féle rabszolgatörvény még tartalmaz egy-két érdekességet:

1. a dolgozók munkarendjét a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, illetve
2. késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése.

(Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka,

így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni.

Ha pedig a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem minősül majd rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Így a túlmunka nem számít majd túlórának és nem is jár érte pótlék, ráadásul az így végzett pluszmunka nem számít majd bele az évi 400 órás kvótába – írta a Népszava.)

Bár a kormány hangsúlyozza, hogy mindenhez a dolgozó, vagy az üzemi tanács beleegyezése szüksége, a munkaadók képesek úgy zsarolni a munkavállalóikat, hogy azok „önként” aláírják a túlmunkát.